179800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zöld növényi nyersanyagok mechanikai feltárására
5 179800 6 A zöld növényi sejtek kevert foszlatás, roncsolás, koptatás és más, ütés és enyhe préseléssel történő feltárásit a V3 lajstromszámú (TA—1488 alapszámú) magyar szabadalmi leírásban ismertetett berendezésben végezzük. Csigás présként előnyösen ikercsigás prést alkalmazunk. Az ikercsigás prés jó hatásfokú üzemeltetésének előfeltétele, hogy az aprított feltárt növényi pép megfelelő szerkezetű legyen. A tapasztalatok szerint a prés üzemeltetésének előfeltétele, hogy az aprított feltárt növényi pép megfelelő szerkezetű legyen. A tapasztalatok szerint a prés üzemeltetése maximális léhozam elérésével csak akkor lehetséges, ha a rostok szerkezete megfelelő, ez a préselési effektus csigás présben való optimális kivitelezését elősegíti. A találmány szerinti eljárással a felhasznált adalékanyagok finoman egyenletesen eloszthatók. A felületaktív anyagok adott esetben habzásgátló tulajdonsága rendkívül előnyös, mivel a fehérje koagulálás utáni csapadék elválasztásánál gátolja a levegőtartalmú pelyhes csapadék kialakulását, amelyeknek elválasztása műszakilag nehezen megoldható. A habtörő képesség annál jobban érvényesül, minél egyenletesebben sikerül a zöld növényi anyagban külön keverési energia befektetése nélkül a felületaktív anyagot eloszlatni. Az egyenletes eloszlatás lehetővé teszi egyébként a felületaktív anyag mennyiségének csökkentését is. Ezek a felületaktív anyagok habzásgátló tulajdonságuk mellett — tapasztalatunk szerint — késleltetik a hő hatására koagulálható fehérje-csapadék kiválását, főként meggátolják a citoplazmás fehérjefrakció leválását még olyan esetekben is, ha a feltárási folyamat közben előre nem látható körülmények folytán hőmérséklet-emelkedés következik be. A találmány szerinti feltárási eljárás előnyeit röviden az alábbiakban foglaljuk össze: 1. Alkalmazásával lehetővé válik a különböző fajtájú növények rost- vagy fehérjetartalomtól független egyenletes feldolgozása a maximális fehérje kihozatallal. 2. A zöld növényi anyagok pépesítettségi foka az alkalmazott préstől függően szabályozható. 3. A pépesített termékből készült rostfrakció szálhoszszúsága folytán rendkívül alkalmas takarmányként való felhasználásra. 4. A zöld növényi anyag feltárása és préselése folytán a kapott rostfrakció szárítása jóval kevesebb hőenergia befektetését igényli, mint az ismert eljárásokban. 5. Az eljárás kivitelezése, létesítési költsége alacsony, az üzemeltetési költségek sem számottevőek, mivel a feldolgozott anyag homogén összetétele beállítható. A találmány szerinti feltáró eljárás jobb hatásfokát az ismert Rietz és Owens dezintegrátorban kivitelezett eljáráshoz képest kísérletekben vizsgáltuk. A kísérletben az adott növényi nyersanyagból kiindulva a préslé hozamot, illetve annak koagulálható fehérjetartalmát választottuk mértékadónak. A friss lucernaőrleményt a kísérlet szerint Rietz vagy Owens dezintegrátorban végül a találmány szerinti eljárással aprítottuk, a pépesített növényi anyagot Stord 39—24 típusú ikercsigás présen (gyártómű Stord Bartz, Bergen, Norvégia) kipréseltük, majd a kapott préslé mennyiségét és annak szárazanyagtartalmát mértük. A kísérletek eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze : Préslé mennyisége kg/t Préslé szárazanyagtatartalma g/i 82°-on koagulálhatú fehérje g szárazanyag/I Rietz 501 104 31 Owens 416 112 27 Találmány szerinti 590 128 58 A táblázatból megállapítható, hogy a legnagyobb préslé mennyiség és ennek megfelelően a préslé legmagasabb szárazanyagtartalma a találmány szerint érhető el. Feltételezéseink szerint ebben fontos szerepet játszik a zöld növényi anyag sejtjeinek és szöveteinek feltárása, a pépesítettségi fok, valamint az a körülmény, hogy a mechanikai feltárás során a feltárandó anyag nem melegszik fel számottevő mértékben, illetve a helyi túlmelegedéssel szemben a felületaktív anyagok alkalmazása kellő oltalmat biztosít. Az előzővel hasonló kísérletet végeztünk ún. Cosstal Bermuda fű (Cynodon dactylon) felhasználásával. A növényi nyersanyag szárazanyagtartalma 30% körüli. A nyersanyag Rietz dezintegrátorral egyáltalában nem dolgozható fel, mivel a betáplálás kezdetén a berendezés eltömődik és nem üzemeltethető. Owens dezintegrátort felhasználva és a feltárt anyagot Stord présen kipréselve (3 fordulat/min) a présteljesítmény 378 kg/h, a préslé hozam 47,1%, a présmaradék nedvességtartalma 62,0%. Az előbbi növényi nyersanyag a találmány szerinti eljárással feldolgozva és Stord présen kipréselve az alábbi adatoknak megfelelően dolgozható fel : Présteljesítmény (3 fordulat/min) 486 kg/h A préslé hozama 52,2% A présmaradék nedvességtartalma 57,8% Ezekből az adatokból is megállapítható, hogy megnövelt teljesítmény mellett a préslé-hozam növekszik. Ennek megfelelően pedig a présmaradék nedvességtartalma számottevő mértékben csökken, ami a rostfrakció szárításánál számottevő hőenergia megtakarítást tesz lehetővé. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás zöld növényi nyersanyag mechanikai feltárására aprítás és az aprított termék préselése útján, azzal jellemezve, hogy 35% körüli szárazanyagtartalmú zöld növényi anyagot — célszerűen betakarításkori friss 40—50 mm szálhosszúságra szecskázott állapotban — a növényi sejtek és szövetek egymást követő kevert foszlatás, roncsolás, koptatás és zúzás, dörzsölő-metsző forgácsolás, ütés és enyhe préselési műveletek kombinációjával mechanikailag 35 °C alatti hőmérsékleten feltárjuk, és a sejtnedveket a lehető legteljesebb mértékben szabaddá tesszük, a feltárt anyag rostfrakcióját legfeljebb 3—8 mm közötti, célszerűen pedig a teljes rostfrakció súlyára számítva 35—40%-ban 15—30 mm szálhoszszúságra daraboljuk, adott esetben felületaktív anyagot adunk hozzá, majd az így pépesített növényi nyersanyagot környezeti hőmérsékleten — célszerűen csigás présen — kipréseljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
