179791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlővessző, szőlőoltvány szaporitására, telepítésére
3 179791 4 reztető közeg az oltás helyéig érjen és a csapot szabadon hagyja. A fólia falát előnyösen a csap tetejénél gallérszerűen túlnyúlóra engedjük. Adott esetben a közegre pl. perlitből álló takarást képezünk. Az egymás mellett elrendezett konténerek alatt talpmeleg biztosítására hőkezelést eszközlünk. A hajtatást a talpmelegnél alacsonyabb környezeti légtér biztosítása mellett kezdjük, és közben a gyökereztető, ill. hajtató közeg nedvességtartalmáról folyamatosan gondoskodunk. A lombozatot fejlődése során a betegségektől és kártevőktől óvjuk. A tavaszi fagyok elmúltával a fóliakonténerben levő növényeket a kiültetés — pl. iskola vagy telepítés — helyére szállítjuk, és oly módon ültetjük ki, hogy az előre elkészített árokba vagy gödörbe helyezett fóliatasak oldalát felvágjuk, a tömlőt pedig felvágás nélkül hagyva a földet a konténerhez húzzuk. A felvágott tasakot, ill. tömlőt a talajból felhúzzuk. Ezután a növényeket beöntözzük és a telepítést a továbbiakban önmagában ismert módon kezeljük. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját részletesen is ismertetjük. A találmány értelmében 5—10 cm átmérőjű, előnyösen fényt át nem eresztő, színes, pl. fekete vagy füstszínű, végtelenített fóliatömlőből a szaporítandó növénydarabnak megfelelő hosszú tasakot készítünk hegesztéssel vagy ragasztással, melyet meghatározott magasságig gyökereztető közeggel töltünk fel. Gvpkereztető vagy hajtató közegként durvaszemcséjű perli tét, vagy perlit és polisztirolgyöngy keverékét, vagy tőzegzúzalékot használunk. A perlit steril anyag, a nedvességet jól tartja és alkalmas arra is köztudottan, hogy a növény fejlődéséhez szükséges műtrágyaoldatokat felszívja és a fejlődő gyökérzetnek leadja. A tasakba töltött gyökereztető közeget tömörítjük és pl. lyukfúró pálcával a fenékszint fölött kb. 4—6 cm mélységig lenyúló üreget képezünk. Ebbe belehelyezzük a gyökereztetni szánt növényi részt. Ezután a hajtatóközeget pl. rázással a növényi részhez szorítjuk és kellően megöntözzük. Abból a célból, hogy pangó víz keletkezését megakadályozzuk, a fóliatasak falán lyukakat képezünk akkora lyukbőséggel, amelyeken a durva perlit nem hullik ki, de a fölös vízmennyiség eltávozhat. A kísérletek szerint a fóliatasak helyett tökéletesen megfelel gyökereztetésre a fóliatömlő is, mely esetben a pangó víz elvezetéséről nem kell gondoskodni, a víz a tömlő fenékrészén eltávozhat, ugyanakkor a gyökérképződés során a geotropizmus jobban érvényesülhet, aminek előnyei a növény kiültetése és továbbfejlődése során mutatkozik meg, mert nincsenek deformált, esetleg visszafelé nőtt gyökérképződmények, melyek nemcsak fejlődési zavart, hanem már a kiültetésnél is gondot jelentenek. A gyökereztetésre szánt vesszőket még az ősz folyamán a fagyok beállta előtt kell letermelni, és önmagában ismert módon fertőtlenítve és a relatív páratartalom biztosítása mellett fagymentesen tárolni. Oltványok készítésénél is hasonlóképpen járunk el a szaporításra szánt anyag begyűjtése és tárolása során. A találmány szerinti eljárás alapján a gyökereztetés vagy oltványkészítés ideje március hónap, amikoris a fent leírt módon a növényi részeket a fóliatasakokban vagy a fóliatömlőben elhelyezzük. A művelet akkor van helyesen elvégezve, ha a gyökereztető, ill. hajtatóközeg nem ér a tasak vagy tömlő felső végéig, hanem egy karimát, gallért képez, az üresen hagyott rész, a hajtató, ill. gyökereztető közeg pedig az oltás helyéig érhet. Magát az oltás helyét célszerű az ismert szerekkel védeni, pl. paraffinnal kezelni. A csapot a továbbiakban pl. tiszta perlittel, vagy perlit és polisztirolgyöngy keverékével takarjuk, és védjük a kiszáradástól. Az ismételt nagytömegű, különféle szőlőfajtákkal végrehajtott gyökereztetési kísérletek igazolták, hogy a találmány szerint a munkaigényes talpalás elhagyható, a gyökérképződés tökéletes lesz a talpalás elhagyása esetén is. A szorosan egymás mellé helyezett tasakokat vagy tömlőket a bennük levő növényekkel együtt parapeten, táblán, asztalon, pl. ládában tartva a továbbiakban oly módon kezeljük, hogy melegvízfűtéssel a tasakok vagy tömlők alatt előnyösen 25—29 C° közötti legyen a talpkörnyék, míg magában a növényházban ennél lényegesen alacsonyabban, mintegy 18—20 C°-on tartjuk a levegő hőmérsékletét. Ezt a hőmérsékletkülönbséget úgy lehet célszerűen biztosítani, ha az egymás mellé helyezett fóliatasakok vagy tömlők a parapeten vagy állványzaton fenékrészüknél le vannak árnyékolva pl. jjfólialepellel, ily módon a hőátadás intenzíven a talpi részen történik meg. A hőkezelés hatására a gyökérképződés erőteljesen megindul. Pár hét múlva fokozatosan egalizált légtérben tartjuk a továbbiakban a növényeket és mintegy két hónapi hajtatás után, amikor a későtavaszi fagyok veszélye már elmúlt, sor kerülhet a kiültetésre. Erre az időre a hajtások elérik már a 30 cm hosszúságot is. Kiültetéskor a célszerűen egységekben hajtatott fóliatasakokat vagy tömlőket szállítóeszközre rakjuk, azonban előtte gondosan bőségesen beöntözzük, a nagy vízkapacitású perlit megakadályozza azt, hogy a kiszállítás során a növények károsodjanak, megszikkadjanak. A fóliatasakkal vagy tömlővel együtt a növényeket az előre elkészített gödörbe vagy árokba rakjuk és a gödör falához szorítva a tasakot éles késsel felvágjuk, vigyázva arra, hogy a tasak tartalma szét ne hulljon és gyökerek se sérüljenek meg. Ez a művelet természetesen a fóliatömlőnél elmarad. A behúzott földtömeg a továbbiakban megtartja a fóliatömlő vagy fóliatasak tartalmát, így a fólia kihúzható. Ennél a műveletnél nyilvánul meg a fóliatömlő alkalmazásának előnye: a művelet egyszerűbb, mert elmarad a felhasítás; mivel a tömlőn nincsenek vízáteresztő lyukak, a gyökerek képződése során a geotropizmus teljes mértékben érvényesülhet, a finom gyökérvégek nem tapadhatnak a tömlő sima falába, így a tömlő könnyedén és a növényi részek sérülése nélkül lehúzható, eltávolítható, így a kiültetést a növények nem sínylik meg. A kiültetett növényeket a továbbiakban beöntözzük és gondozásuk, ápolásuk a továbbiakban mindenben megegyezik a hagyományos művelésnél előírt növényvédelmi és növényápolási munkákkal. A találmány előnye abban foglalható össze, hogy a gyökeres simavessző, ill. gyökeres oltvány előállításának ideje lerövidül, mert az előhajtatott növények azonnal kitelepíthetők végleges helyükre, nem szükséges az iskolázás. További előny, hogy a kiültetéskor a beállottság teljes, élő, fejlődő növényi egyedeket ültetünk ki, melyeknél a kiesés lehetősége kizárt. Ily módon megtakarítható az iskolázás, oltványkitermelés, tárolás költsége és élő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
