179779. lajstromszámú szabadalom • N'-[4- (szubsztituált-feneteil-1-oxi)-fenil]-N-metil-N- metoxi-karbamid-származékokat tartalmazú herbicid készítmények és eljárás a hatóayagok előállítására (Az első zárójelben lévő 1-es szám bizonytalanúl volt olvasható)

12

179779

13

1 súlyrész 3. sz. vegyületet (lásd az 1. táblázatot) porítás közben 5 súlyrész nátrium-ligninszulfonáttal, 1 súlyrész kátránnyal és 93 súlyrész agyaggal alaposan összekeverünk. A keveréket vízzel összegyúrjuk, granuláljuk, és a granulátumot szárítjuk. Szemcsés készítményt kapunk.

8. példa

9. példa

40 súlyrész bentonitot porítás közben 5 súlyrész nátrium-ligninszulfonáttal és 55 súlyrész agyaggal alaposan összekeverünk. A keveréket vízzel gyúrjuk és granuláljuk. Hatóanyagot nem tartalmazó granulás készítményt kapunk. A kapott granulátumokra 95: 5 súlyarányban bemerítéssel 2. sz. vegyületet (lásd az 1. táblázatot) viszünk fel. Szemcsés készítményt kapunk.

10. példa

3 súlyrész 6. sz. vegyületet (lásd az 1. táblázatot) porítás közben 0,5 súlyrész izopropil-foszfáttal, 66,5 súlyrész agyaggal és 30 súlyrész talkummal alaposan összekeverünk. Beporzásra alkalmas készítményt kapunk.

11. példa

Az (I) általános képletű vegyületek herbicid aktivitásának és szójababbal szembeni szelektivitásának vizsgálata levélkezelés esetén

35x25x10 cm méretű műanyag tálcákat gyapotföldi talajjal töltünk meg, és a tálcákba a következő

növények magvait vetjük: szójabab (A), szerbtövis (B), retek (C), disznóparéj (D), lipatop (E), Bidens fron dosa (F), évelő hajnalka (G), ujjasmuhar (H), aszályfű (I) és kakaslábfű (J). A növényeket 2 hétig 5 üvegházban növekedni hagyjuk, majd a növények leveleire kis kézi permetezőberendezés segítségével felülről a kívánt mennyiségű hatóanyagot permetezzük. A kezelés idején a szójabab a primer leveles fejlettségi stádiumban van; a szerb tövis, retek, disznóparéj, 10 libatop, Bidens frondosa és évelő hajnalka magassága

2—6 cm, míg az ujjasmuhar, aszályfű és kakaslábfű magassága 4—10 cm.

A kezelés után a növényeket további 3 hétre üvegházba helyezzük, majd a következő^módszerrel megha- 15 tározzuk a hatóanyagok herbicid aktivitását:

A vizsgálandó növények föld feletti részeit levágjuk, és a növényrészek súlyát mérjük. Az így kapott érték a früs súly. A kezelt növények friss súlyát a kontrolinövények friss súlyának %-ában fejezzük ki, és a ka- 20 pó t értékek alapján 0-tól 5-ig terjedő számskálával jellemezzük a vegyületek herbicid aktivitását. Az egyes szr mértékek jelentése a következő:

0: nincs herbicid aktivitás (100%-os friss súly) 25 1 : enyhe herbicid aktivitás, a növények a károsodást

átvészelik (friss súly: 99—81%)

2: kismértékű herbicid aktivitás (friss súly: 51—80%) 3: közepes herbicid aktivitás (friss súly: 21—50%) 4: erős herbicid aktivitás (friss súly: 1—20%) 30 5: teljes pusztulás (friss súly: 0%)

A vizsgálatok eredményeit a 2. táblázatban közöljük. A hatóanyagot a következőképpen visszük fel a kezelendő növényekre: a hatóanyagból emulgeálható 35 koncentrátumot készítünk, a koncentrátumot nedvesítcszert tartalmazó vízben diszpergáljuk, és a vizes d szperziót 3 liter/ár mennyiségben permetezzük a növények leveleire.

2.táblázat

Felvitt

Növények károsodása, herbicid aktivitás mértéke

A vegyület sorszáma

hatóanyag,

g/ár

A

B

c

D

E

F

G

H

I

J

í.

40

í

5

5

5

5

5

5

5

5

5

20

0

5

5

5

5

5

5

5

5

5

10

0

5

5

5

5

5

5

5

5

4

5

0

5

5

5

5

5

5

5

4

3

2.

40

1

5

5

5

5

5

5

5

5

5

20

0

5

5

5

5

5

5

5

5

4

10

0

5

5

5

5

4

5

5

4

4

5

0

5

5

5

5

3

5

4

4

3

3.

20

2

5

5

5

5

5

5

5

5

4

10

0

5

5

5

5

5

5

4

4

4

4.

20

2

5

5

5

5

5

5

5

5

5

10

1

5

5

5

5

5

5

5

4

4

5.

20

0

5

5

5

5

5

5

5

4

4

10

0

5

5

5

5

3

5

5

4

4

6