179774. lajstromszámú szabadalom • Mintavevő berendezés célszerűen kőolaj sótartalmának meghatározásáhoa
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 179774 LEÍRÁS Bejelentés napja: 1978. Vili. 4. (ME—2191) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 1/10 NSZO3 Közzététel napja: 1982. IV. 28. ^^sTalálmá^^ l . Szabadalmi Tár >S'*^2/I-AJD0N/V JsS Megjelent: 1984. III. 31. Feltalálók: Dr. Blazsó Tibor oki. fizikus, Budapest 40% Szabadalmas: Bócz László oki. vegyészmérnök, Budapest 35% MMG Automatika Müvek, Gyalog György oki. gépészmérnök, Budapest 20% Budapest Ferenczi Sándor oki. vegyész, Budapest 5% Mintavevő berendezés célszerűen kőolaj sótartalmának meghatározásához 1 A találmány tárgya mintavételező berendezés célszerűen kőolaj sótartalmának meghatározására. A kőolajban levő ásványi sók az olajvezetékek korrózióját okozzák, ezért fontos művelet az olajok sótlanítása. A sótlanító üzem működésének, a kibocsátott 5 olaj minőségének ellenőrzésére, az olaj sótartalmának mérése szükséges. Ezt a feladatot a hagyományos laboratóriumi technika helyett mindinkább automatikus mérőberendezésekkel végzik. A kőolaj sótartalmának automatikus meghatározá- 10 sára minden ismert megoldásnál bonyolult, szakaszos működésű analizátor jellegű berendezéseket alkalmaznak. E berendezések működési elve a következő: A mérendő olajból ismert mennyiségű mintát vesznek, a mintát összekeverik ismert mennyiségű szerves 15 oldószerekkel, az így keletkezett elegyet meghatározott hőmérsékletre melegítik, ezután egy megfelelő mérőcellában megmérik a villamos vezetőképességet, amely a sótartalomnak adott függvénye. Az ilyen típusú ismert mérőberendezéseknek többek 20 között az alábbi feladatot kell teljesíteni: A vett olajmintát többszörös mennyiségű reagenssel (oldószerrel) hígítjuk. Tekintettel az oldószer magas árára, tűzveszélyes voltára, a felhasznált mennyiséget lehetőleg alacsony értéken kell tartani; ez a feltétel a 25 rögzített olaj-reagens arány miatt azt jelenti, hogy a mérendő olajból csak igen kis mennyiségű mintát kell reprodukálhatóan kivenni. A feladat elég nehéz, tekintettel arra, hogy az olaj viszkózus, nehezen folyó anyag 30 2 Az irodalomból és a kereskedelmileg kapható sótartalom-mérő berendezések leírásából ismeretes, hogy a tervezők az említett nehézséget különféle úton próbálják megoldani. Nemzetközileg elismeri automatikus sótartalommérő típus a Precision Scientific Development cég „Salt in Crude Monitor” berendezése, amelynek felépítése és mintavevő berendezése az alábbiakban jellemezhető : Az olajminta adagolása 14 ml térfogatú mérőhengerrel történik. Egy mágnesszelep először beengedi a mérőhengerbe a mintát, miközben a minta nyomása felhúz egy rugót. A következő fázisban a szelep beengedi a rugó által kinyomott mintát a mérőhengerbe. A reagensek szintén mérőhengerekből folynak be a eellába. Az eljárás legnagyobb hátránya, hogy a szelepekben, valamint a csővezetékben elkerülhetetlenül fellépő holtterek a mintavételt bizonytalanná teszik. Ennek elkerülésére a mérőhengert és így a vett mintát olyan nagyra kell választani, hogy az említett holtterek elhanyagolhatóan kicsik legyenek. így a berendezés reagensfogyasztása jelentős: egy mérés alkalmával 126 ml oldószert fogyaszt. Ez még félóránként egyszeri méréssel is havi 180 litert jelent. A mintavétel említett hibája más ismert készülékeknél is fellép (például SZPKB „Nyefehinpormautomatika” gyártmány ION—P típusú sómérő berendezés). A vizsgálatok során rájöttünk, hogy a mintavételi hibák legegyszerűbben úgy küszöbölhetők ki, ha az 179774
