179766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egy vagy több mennyiség mérőérzékelővel történő mérésére
5 179706 6 jelátalakító analóg jellé alakítja. Ily módon akkora analóg jelet állítunk elő, amely megegyezik az M2 erősítő kimenő jelével. Az I időzítő áramkör ekkor S3 analóg kapcsolót a rajz szerinti alsó állásba kapcsolja át, és ettől kezdve a kalibrálás, vagyis az Y mérőérzékelő átviteli változásának kompenzálása, a mérési ciklus végéig automatikusan teljesül. Az I időzítő áramkor ezután a G generátor működését letiltja, és megkezdődik az automatikus nullázás. S4 analóg kapcsolót az I időzítő áramkör szakadásba vezérli, ezáltal a nullázás a maximális érzékenységnél történik, SF fokozatkapcsoló bevagy kikapcsolt állapotától függetlenül. Az I időzítő áramkör egyrészt a vezérelhető S2 analóg kapcsolót az ábrán jelölt felső 5 állásába, másrészt a háromállású vezérelhető SÍ analóg kapcsolót az ábrán feltüntetett legalsó 2 állásába kapcsolja. Ily módon a nullázást végző szabályozási kör műveleti Ml erősítővel felépített szabályozó erősítőjének kimenete egyrészt Z1 és Z2 impedanciákból álló osztón át az E erősítő nem-invertáló CS jelbemenetére csatlakozik, és teljesíti a sötétáram és egyéb offset jelek nullázását, másrészt a nullázást végrehajtó analóg feszültség az MA mérőátalakító N jelbemenetére kerül. Ezt követően az MA mérőátalakító parancsot kap mérésre. A mérés megtörténte után az MA mérőátalakító NY jelkimenetén megjelenő bipoláris (előjeles) digitális jelet a D digitális kapcsoló az első TI digitális tárolóba írja be. A TI digitális tároló digitális kimenőjelét pl. az MA mérőátalakítónál kisebb felbontóképességű kétpoláris J1 digitális-analóg jelátalakító a tárolt előjeltől függő polaritású analóg jellé alakítja. Ily módon akkora analóg jelet állítottunk elő, amely megegyezik az Ml erősítő kimenőjelével. Az I időzítő áramkör ekkor S2 analóg kapcsolót a rajz szerinti alsó 4 állásba kapcsolja át, és ettől kezdve a nullázás a mérési ciklus végéig automatikusan teljesül. Az I időzítő áramkör ezután zárja S4 analóg kapcsolót, és a rajz szerinti középső I állásba kapcsolja az SÍ analóg kapcsolót. Ezzel, az automatikus átvitel-kompenzálás (kalibrálás) és nullázás után, az I időzítő áramkör leáll, és a C sötétítő sapka levételével a berendezés mérési állapotba kerül. Az I időzítő áramkör működési ideje alatt LY fényforrás jelzi, hogy a C sötétítő sapka levétele tilos. A mérési eredményt digitálisan kódolt formában a digitális 0 jelkimenetről vehetjük le, láthatóvá pedig az MA mérőátalakítóról vezérelt digitális kijelző és kódátalakító L áramkör segítségével tesszük. A 2. ábra több bemenetű találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakjából csak az automatikus nullázó kapcsolási elrendezést mutatja. Az Yl, Y2 ...Yn mérőérzékelők nemvillamos mennyiséget alakítanak át villamos jellé, a jelen példában feszültséggé. B1 választókapcsolóval mindenkor ezek egyikét kapcsoljuk. A B1 választókapcsolóval együtt fut a B2 választókapcsoló. Minden újabb Yl, Y2, ... Yn mérőérzékelővel való mérés esetén a B2 választókapcsoló indítójelet ad az I időzítő áramkörnek, és az időzítés tartamáig automatikus nullázás történik. Ezáltal különböző nullhibával rendelkező mérőérzékelők nullhibái is automatikusan kinullázódnak. A nullázás időtartamát LY fényforrás bekapcsolt állapota jelzi. Kialvását követően kezdődhet a mérés. A példaképpeni kiviteli alak lehetővé teszi, hogy egyetlen automatikus nullázó kapcsolási elrendezéssel és egyetlen MA mérőátalakítóval automatikus nullázással mérhessük tetszőleges számú mérőérzékelő analóg kimenőjelét. Az E erősítő bemenetére párhuzamosan kapcsolt potenciométerekkel lehetőség van az egyes csatornákra vonatkozóan tetszőleges átviteli tényezőt beállítani, pl. a bemenetekre csatlakoztatott Yl, Y2, ... Yn mérőérzékelök átviteli tényezői egyformára szabályozhatók, vagy különböző mértékegységben való kijelzés esetén a kívánt eltérő mértékűre állíthatók be. A többi áramkör jelölése és működése megegyezik az 1. ábra alapján ismertetett kiviteli alak jelöléseivel, ill. működésével. A nullhibákra történő kompenzáláshoz hasonlóan automatikus hídkiegyenlítés is végrehajtható a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezéssel. Ez akkor lehet nagyon előnyös, ha az Yl, Y2, ... Yn mérőérzékelők hídban helyezkednek el. Az Ml erősítő ilyenkor a nullhibafeszültség helyett a hídkiegyenlítetlenségből származó feszültséget erősíti. A nullázáskori eljáráshoz hasonlóan a mérőérzékelőnek nem-mérő állapotában, pl. fényérzékelő esetén takarással sötétített állapotban, a mérőérzékelőt tartalmazó hidat — pl. ellenállásiadat — előnyösen feszültségvezéreit elemmel — pl. feszültségfüggő ellenállással — automatikusan kiegyenlítjük olymódon, hogy a J1 digitális-analóg jelátalakító kimenő feszültsége nem az E erősítőre csatlakozik, hanem a mérőérzékelőt tartalmazó híd feszültségfüggő elemére. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás egy vagy több mennyiség mérőérzékelővel történő mérésére, amelynek során a mérőérzékelő bemenetén a mérendő mennyiség adott értékét beállítva érzékeljük a mérőérzékelő kimenőjelét, és ezt szabályozási körrel az adott értéknek megfelelően módosítjuk, azzal jellemezve, hogy a szabályozási kör analóg szabályozó jelét digitális jellé alakítjuk át és tároljuk; a tárolt digitális jelet analóg jellé alakítjuk vissza és ezzel helyettesítjük a szabályozási kör analóg szabályozó jelét ; majd a mérőérzékelő bemenetére a mérendő mennyiséget adva elvégezzük a mérést. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mérőérzékelő bemenetén beállítjuk a mérendő mennyiség zérus értékét és a mérőérzékelő kimenő jelét első szabályozási körrel a zérus értéknek megfelelően módosítjuk, az első szabályozási kör analóg szabályozó jelét átalakítjuk, első digitális jellé és azt tároljuk, a tárolt első digitális jelet analóg jellé visszaalakítva azzal helyettesítjük az első szabályozási kör analóg szabályozó jelét, ugyancsak a mérőérzékelő bemenetén az előbbi időintervallumhoz képest eltérő időintervallumban a mérendő mennyiség zérustól eltérő referencia értékét állítjuk be és a mérőérzékelő kimenő jelét második szabályozási körrel a referencia értéknek megfelelően módosítjuk, a második szabályozási kör analóg szabályozó jelét átalakítjuk második digitális jellé és azt tároljuk, a tárolt második digitális jelet analóg jelié visszaalakítva azzal helyettesítjük a második szabályozási kör analóg szabályozó jelét. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy mennyiséget mérünk, és az eljárást meghatározott időközönként megismételjük. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy több mennyiséget mérünk az egyes mennyiségekhez tartozó mérőérzékelők egymás utáni ciklikus letapogatásával, és az eljárást minden egyes mennyiségnél megismételjük. 5 1C i; 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
