179764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés akusztikus emissziós események időtartamhű detektálására tetszőleges amplitudó-szelektálás mellett
SZABADALMI 179764 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI találmány Nemzetközi osztályozás: V-7>// Mi Bejelentés napja: 1979. V. 12. (MA—3149) G 01 H 1/00 NSZOj Közzététel napja: 1982. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. Feltalálók: Péter Attila oki. villamosmérnök (40'0), Pallagi Dezső oki. villamosmérnök <30 ’ 0), Zeke László oki. villamosmérnök (30"ó), Budapest Szabadalmas: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Eljárás és berendezés akusztikus emissziós események időtartamhü detektálására tetszőleges amplitúdó-szelektálás mellett 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés akusztikus emissziós események időtartamhü detektálására tetszőleges amplitúdó-szelektálás mellett. Akusztikus emissziónak nevezik a szilárd anyagokban létrejött diszkrét változás során fellépő rugalmas hullámkitörést, amely diszkrét változást valamilyen igénybevétel hozott létre. Az akusztikus emissziós jelenséget jól fel iehet használni különböző anyagok, szerkezetek roncsoíásmentes vizsgálatára, hiszen a külső terhelések által előidézett belső változások (pl. kristálydeformációk, képlékeny alakváltozás, repedések keletkezése, törések) mind akusztikus emisszióval járnak együtt. Az anyagban keletkezett akusztikus emissziós jeleket általában a vizsgáit szerkezetek felületére helyezett piezoelektromos elven működő érzékelőkkel detektálják. Az érzékelők állj szolgáltatott jelek többnyire igen alacsony feszültségsziműek, ezért a további jelfeldolgozás érdekében a jeleket erősítjük. Egy akusztikus esemény hatásúra az érzékelők által szolgáltatott jel alakja egy tranziens rezgéshez hasonlít, amely rezgés viszonylag gyorsan ciéri maximális amplitúdóját, majd lassan exponenciális jelleggel lecseng. Az akusztikus emissziós jelek feldolgozásánál elsődleges feladat, hogy megállapítsák történt-e emissziós esemény vagy sem. Erre egyik legegyszerűbb módszer az, hogy megnézik, van-e a zajból (amely zaj a vizsgált rendszer saját zajából, valamint az érzékelő, erősítő elektronikus zajából tevődik össze) jellemzően kiemelkedő jel és ha van, akusztikus emissziós esemény bekövetkezéséhez kötik az észlelt jelet. A vizsgált szerkezet. 2 anyag épjégére utaló jellemző, hogy a vizsgálat ideje alatt hány eseményt észleltek. Nyilvánvalóan akkor járnak el helyesen az eseményszámlálásnál, ha egy eseményt csak egyszer vesznek figyelembe. Továbbá a 5 vizsgált szerkezetben, anyagban keletkezett hiba jeliegére, mértékére utaló jellemző, hogy mennyi ideig tartott az esemény, vagyis az észlelt jel mennyi ideig emelkedett ki a zajból. Az esemény időtartamhű detektálása más jellemző paraméterek mérésénél is fontos, pl. a jel 10 energiájának mérésénél, ahol az esemény időtartamának ismeretében lehet csak kitűzni az integrális határokat. Az egyik ismert eljárást a 3.822.586 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírás ismerteti. E szerint az érzékelők által szolgáltatott jelet felerősítik és rávezetik eev kom- 15 p.’.rátorra, amelynek komparálási szintje egy rögzített, vagy kézzel változtatható cgvenfeszültség. Ezt a komparálási szintet célszerűen a zaj amplitúdónál nagyobb szintre helyezik, mégpedig arra a szintre, amelynél nagyobb amplitúdójú eseményeket kivannak csak észlelni. 20 így ha elegendően nagy amplitúdójú esemény következik be, akkor ;■ l.omparátor kimenetén egy impulzussorozatot kapnak. Az így nyert impulzussorozattal indítanak egy monostabil multivibrátort, amelynek időzítését vagy úgy állítják be, hogy az általa szolgáltatott 25 impulzus ideje hosszabb legyen mint a várható leghosszabb esemény ideje, és ilyenkor a sűrűbben egymás után jövő rövid idejű eseményeket egy eseményként érzékelik, vagy a várható legrövidebb esemény idejére állítják be és így a hosszabb eseményeket több esemény- 30 ként észlelik. Közbenső beállítás is lehetséges, de lát-179764
