179728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűszerpaprika termesztésére
3 179728 4 egyidejűleg talajfertőtlenítést végzünk. Az így előkészített porhanyós gyomtalanított talajba az enyhébb időjárás stabilizálódásakor, előnyösen március vége körül, determinált vagy féldeterminált paprikafajta vetőmagját az erőgép keréknyomtávának megfelelőre alakított sávok között 20 cm feletti sorközökben, 2—3 cm mélységre elvetjük, majd a sorokat lezárjuk. A talajfelszín cserepesedését önmagában ismert módon pl. csuklós boronával megakadályozzuk és a kelés előtti napokon kontakt totális gyomirtó oldat kipermetezésével gyomirtást végzünk. A kelést követően a növényeket palántázás nélkül helyben nevelve, sűrű, zárt növényállományt képezünk. A teljes vegetációs időszakban a talaj nedvességtartalmát száraz időben permetező öntözéssel pótoljuk. A sávok és sorok között pl. kultivátorozással folyamatosan gyomirtást végzünk és adott esetben lombtrágyázást is eszközlünk. Ha a vegetációs időszak elhúzódna a termés színesedésének kezdetekor a harmatos-nedves növények lombozatát túladagolt kálisó kiszórásával lefonnyasztjuk és a száron való utóérlelést és teljes színeződést elősegítjük. A találmány szerinti eljárás foganatosítási módját részletesebben az alábbi példán mutatjuk be, anélkül, hogy a találmányt a példára korlátoznánk. A találmány értelmében a palántanevelés elmarad és a paprikát helyrevetéssel termesztjük. Ehhez alapvetően fontos feltétel a talaj kellő előkészítése, hogy a talaj tápanyagszintje, valamint hó- és vízgazdálkodási feltételei, a felmelegedési készsége a melegágyi körülményeket helyettesíteni tudja. Ugyancsak a gondos előkészítéssel lehet a cserepesedési hajlamot csökkenteni. Köztudott, hogy a cserepesedés a kikelt vagy kelőfélben levő növények fejlődését károsan befolyásolhatja, a kelést bizonytalanná teheti. A találmány megvalósításához megfelelő elöveteményekből vetésforgót kell kialakítani. Az elővetemény — tekintettel nyárvégével kezdődő előkészítési munkákra — mindig kalászosnövény lehet és csak 3—4 év múlva — ugyancsak kalászos után — kerülhet fűszerpaprika egyazon területre. A kalászos betakarítása után a talajt sekélyen felszántjuk, a tarlóhántás után gyűrűshengerrel lezárjuk. Amennyiben betakarítás után pár héten belül gyoniosodás következne be, vagy a kiszóródott gabonamagvak kelése indokolttá teszi, újabb sekély talajmegmunkálást és gyűrűshengerezést végzünk. Ezt követően — lehetőén még augusztus—október hó között — foszfor, kálium-műtrágyát, valamint istállótrágyát szántunk alá mintegy 22—25 cm mélyen, majd újra gyűrűshengerezést végzünk a talaj elegyengetése céljából. Ha istállótrágya nem áll rendelkezésre, úgy a talaj táperejének figyelembevételével nagyobb mennyiségű foszfor, káli- és nitrogénműtrágyát munkálunk be a talajba. A trágyázás, az ismételt mechanikai gyomtalanítás — ami egyben a talaj többszöri megmunkálása —, az ismételt gyűrűshengerezés biztosítja a kellő simaságú talajfelszínt és azt, hogy a talaj tápanyag, víz- és hőenergiagazdálkodása a kelés utáni kezdeti intenzív növényfejlődésnek mindenben megfeleljen, másszóval a kialakított tápanyagszint, talajállapot a kiiktatott melegágyi körülményeket a hő- és energiagazdálkodás kedvező feltételeinek biztosítása révén pótolhassák. A talajelőkészítés tél végi első munkái a nitrogén. illetve az istállótrágya nélküli művelésnél a foszfor-káli-nitrogén-műtrágyák kiszórása. Ezzel a művelettel egyidőben történik a talajfertőtlenítőszerek kiszórása is. A szereket célszerűen nehéz fogasolással lehet a talajba bemunk tini. A talajt 4—5 nappal a vetés előtt elő kell készíteni a talajfelszín porhanyításával. A találmány szerinti eljáráshoz való paprikatermesztésre csak determinált vagy féldeterminált paprikafajták alkalmasak, éppen ezért a találmány csak ilyen paprikafajíák termesztésére vonatkozhat, mert a későbbiek soriin szükséges gépi művelésre ezek a fajták alkclmasak. \ vetést az időjárás és a talaj megbízható felmelegedésekor — március vége körül — eszközöljük, 20 cm, vagy annál nagyobb sortávolságra, 2—3 cm mélységbe olymódon, hogy a sorokból ágyás szélességnyi sávokat képezünk, amikoris a sávok szélessége mindenkor megegyezik az alkalmazott erőgépek és munkagépek keréknyomtávolságával. Az egyes sávok közötti távolság mintegy 50—60 cm-nyi, mely a gépek keréknyomainak szükségletét elégíti ki. A vetés gondos, fegyelmezett munkát kíván meg a kis vetésmélység miatt és a mag földbe való bejuttatása után azonnal le kell zárni a sorokat. A takarás könnyű magtakaró boronával vagy simahengerrel történik. Vetés után amennyiben a csapadék után cserepesedés állna elő, azonnal meg kell azt szüntetni pl. hengerezéssel, mert a cserepesedés a kelő növény fejlődését megakadályozhatja. Kelés előtt 2—3 nappal totális gyomirtó szerrel, pl. a növénytermesztők által ismert Gramoxone-val, megfelelő hígításban, vegyszeres gyomirtást végzünk. Kelés után vegyszeres gyomirtást alkalmazni nem lehet, ezért gondosan kell megválasztani a vegyszerezés idejét. A továbbiakban az egész vegetációs periódusban csak a sorközöket lehet pl. kultivátorral gyomtalanítani, a sávok gyomtalanításával egyidejűleg. Általában 3—5 alkalommal kell a mechanikai gyomtalanítást elvégezni ahhoz, hogy a talaj kellően gyommentes legyen. A továbbiakban a növényvédelem lényegében a rovarkártevők (pl. levéltetű) és gombakártevők elleni védekezésből áll, mely utóbbi esetben általában réztartalmú szerrel való védekezés kielégítő. A talaj nedvességtartalmáról nemcsak a kelési időszakban, hanem a teljes vegetációs idő alatt gondoskodni kell minden esetben, ha a napi középhőmérséklet a 18 °C körüli értéket eléri és a talaj vízkapacitása 50—55%-ra csökken. Az öntözést jó porlasztású, kis intenzitású szórófejjel célszerű végezni, hogy a kellő nedvességtartalmat minden károsodás nélkül biztosítani tudjuk. A vegetációs időszak alatt célszerű oldat formájában lombtrágyát is kijuttatni a növényzetre, elősegítve ezzel is a sűrű növényállomány lombosodását. A tapasztalat szerint a Wuxal-oldattal való permetszerű trágyázás kedvező eredményeket hozott. A nedves, csapadékos, hűvös nyári időjárás esetén betakarítás előtt a szárazon levő paprika kényszerérését keil biztosítani még a szeptemberi esetleges korai fagykárok megelőzésére. A kényszerérésre akkor kerülhet sor, ha a színesedés kezdetét vette. A nagy víztartalmú, húsos állományt harmatos vagy nyirkos állapotban nagy dózisú kilisóval leszórjuk. A káli a növényzet felső részeire tapad, és a beszórt zöld felület megfonnyad, az állomány csökkenő víztartalmának hatására az intenzív színesedés megkezdődik, ill. a vegetációs időszak az utó5 10 15 20 25 3o 35 40 45 50 55 60 65 2
