179715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és azt megvalósító szerkezet előnyösen dual in line elrendezésű hibrid integrált áramkörök tokozásához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI L SÍ R Á S SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179715 Bejelentés napja: 1979. XT. 23. (Hl—533) Közzététel napja: 1982. II. 27. Nemzetközi osztályozás : ^ H 01 L 23/28 H 01 L 49/02 ORSZÁGOS ^^rTalálmáj^í^^ TALÁLMÁNYI { , Szabadalmi Tár. * . j HIVATAL Megjelent: 1984. II. 29. ^v^ZULAJDON^^ Feltalálók : Menus István fizika és matematika tanár, 70%, Wollitzer György okleveles vegyész, 15%, Walton Gusztáv okleveles villamosmérnök, 15%, Budapest Szabadalmas: Mikroelektronikai Vállalat, Budapest Eljárás és azt megvalósító szerkezet előnyösen dual in line elrendezésű hibrid integrált áramkörök tokozásához 1 Az általunk javasolt találmány vékony és vastagréteg technológiával készült dual in line, azaz kétsoros kivezetésű áramkörök tokozására szolgál. A kitűzött feladatot az ismert megoldásoktól eltérően oldjuk meg. Az eljárás lényege, hogy a kivezetővel szerelt integrált áramköröket oldható illesztő keretbe helyezzük és az alkalmazott rugalmas kiöntő anyaggal véglegesen pozícionáljuk, majd tokba helyezve véglegesen lezárjuk. A vékony és vastagréteg technológiával készült integrált áramkörök felhasználása napjainkban történhet tokozott kivitelben, vagy tok nélkül. A tokok kivezetői pedig lehetnek egysorosak, on line, kétsorosak, dual in line elrendezésűek. A tokozatlan áramköri felhasználás lényegében azokon a műszaki területeken történhet, ahol a klimatikus és mechanikai behatások nem jelentősek vagy nem követelmények. A napjaink gyakorlatában azonban számtalan olyan terület van, ahol klimatikus és mechanikus behatások döntőek és a megvalósított berendezéseknek ezen követelményeket messzemenően teljesíteniök kell. Napjaink műszaki életében számtalan tokozást eljárás és azt megvalósító eszköz létezik. Egyszerű és igen széles körben terjedt el az a módszer, melynek az a lényege, hogy az integrált áramköröket valamilyen gyantával, például fenolformaldehid-, epoxi gyantával tok nélkül bevonják. E módszer legjelentősebb hibája, hogy hozzávetőleg 10—21 napig 40 °C, 96% relatív nedvesség mellett nyújt csak klímavédettséget. Másik jelentős hibája, hogy a felhasználás csak kis hőfok tartományban, —10 +50 2 °C között történhet. Ennek oka az alkalmazott különböző anyagok eltérő hőtágulási együtthatója, a fedőréteg folytonossági hibái stb. Az eltérő hőtágulási együtthatók az áramkörökben rétegszakadásokat, illetve töré- 5 seket okozhatnak, melyek maguk után vonják az áramkörök katasztrofális meghibásodását. A magasabb klíma és mechanikai igénybevételnek tehát ez a módszer nem felel meg, így a gyártó vállalatok más eljárásokat és eszközöket alkalmaznak. 10 Egyik ilyen módszert ismertet a Charles A Happer „Elektronikus szerkezetek konstrukciója és gyártása” című kézikönyvében. A magasabb követelményeket kielégítő tokozási módszerekben alapvető, hogy az áramköröket valamilyen 15 anyagból álló, pl fém, műanyag, kerámia tokházba helyezik és az áramkört valamilyen rugalmas anyaggal, pl. gumival bevonják, így a szerelt áramkört tokban kiöntik pl. epoxi gyantával. Az ilyen eljárást és az azt megvalósító szerkezetet mutatjuk be az 1—2. ábrákban. 20 Az 1. ábrában következő szerkezeti elemek láthatók : 1 tok, 2 bak, 3 kiöntő anyag, 4 integrált áramkör, 5 bevonó réteg, 6 kivezető réteg, 7 kivezető, 8 kivezető tartósáv. A 2. ábrában : 25 a 9 tartókeret, 10 szorítókeret, 11 kiöntőkeret. Az 1. ábrában bemutatott tokszerkezet megvalósítására a következő műveleti sorrend szükséges: A 4 integrált áramkört az 5 bevonó réteggel bevonják, ez lehet pl. gumi. Az ilymódon előszerelt 4 integrált 30 áramkört 7 kivezetőivel vagy 8 kivezető tartósávval 179715
