179712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás grill-liba gyors hizlalására és libamáj termelésére
3 179712 4 nölbözik a hagyományos tömési módszertől, emellett a tömésre fogott állatok folyadékfelvételének korlátozásával a táplálék felszívódása és az állati szervezet anyagcseréje a kívánt irányban kedvezpen befolyásolható. A találmány szerinti új tömési eljárás grill-liba és libamáj termelésére azzal jellemezhető, hogy a tömésre fogott állatoknak a 10—14 napos tömési időszak első felében a hizlaláshoz szükséges 9—13 kg közötti kukoricamennyiség mintegy 1/3-át, a tömési időszak második felében maradék részét 5—9 növekvő tömési szám mellett 90—100 g—150—160 g tömési adagokra növeljük. A párolt kukoricához súlyára számítva 0,5 súlyzó nátriumkloridot és 1,5—2,5 súly% zsírt keverünk. A tömési időszakban a reggeli tömés után egy-egy hízásba fogott állatra számítva 0,5—0,8 liter 1,5—2,5 súly% vitamintápot, déli tömés után 0,5—0,8 liter 0,5 súly% koncentrációjú ásványi tápot adunk vizes oldat alakjában, esti tömés után 0,5—0,8 liter 0,5 súly%-os nátriumhidrogénkarbonát vizes oldatát adagoljuk itatóvízként. Ha az egymást követő tömések után a ludak nem, vagy csak renyhén emésztenek, akkor az esti tömés után 0,5% ecetsavat kell itatni. A vizes oldat alakjában adagolt vitaminpremix 1000 tömegrészre számítva 100—120 tömegrész C-vitamint, 10—20 tömegrész lizint, 6—8 tömegrész rutint, 0,2— 0,3 tömegrész biotint, 4—5 tömegrész nikotinsavat, 0,5—0,6 tömegrész kalcium-pantotenátot, 2—3 egyenlő tömegrészben Br, B2- és B6-vitamint, továbbá 20— 22 millió NE A-vitamint, 3,2—3,5 millió NE Drvitamint, 50—60 ezer NE E-vitamint, maradékában pedig 1000 tömegrészre kiegészítve tejporhordozót tartalmaz. A tömési időszakban alkalmazott ásványi anyag premix az állati szervezettel összeférő sók alakjában a mangán, a vas, a cink, a réz, a kobalt, a jodid valamely 0,5—1,0 súly%-os vizes oldat készítésére alkalmas, lé- 5 nyegében semleges kémhatású vegyületét, továbbá kalciumsót és foszfát formában foszfort tartalmaz, amely keverékben a mangán, vas, cink, réz, kobalt, jodid, a kalcium és foszfor aránya (utóbbi együttesen) 9— 11: 2,8—3,2: 7,8—8,2: 0,9—1,1: 0,08—0,12: 0,045— 10 0,055:0,9—1,1. A kalcium és foszfát alakban levő foszfor aránya egymáshoz 1,3—1,4: 1. Az ásványi premixben a mangán oxid-, a vas a cink és a réz karbonát-, a jodid kálium-, a kobalt pedig klorid-alakban, a kalcium és a foszfor 15 dikalcíumfoszfát és monokalciumfoszfát keveréke alakjában van jelen. A tömési időszakban megadott kukoricamennyiség légszáraz kukoricára vonatkozik. A tömés során azonban 2 óra hosszat párolt kukoricát etetünk, amelynek 20 a víztartalma 60—65 súly%. Az etetési (tömési) technológiának fontos jellemzője a korlátozott mértékű itatás és az ivóvízben adagolt premixek mennyisége. Megjegyezzük azt, hogy a nátriumhidrogénkarbonát 25 adagolása az amiláz-enzim aktiválásához szükséges pH- értéket hivatott biztosítani. A következő táblázatban a találmány szerinti tömési technológia során adagolt légszáraz kukorica mennyiségét programszerűen részletezzük. Megjegyezzük azon- 30 ban, hogy a tömési technológia szerves részét képezi az egyes tömési időszakok után alkalmazott tápanyagoldatok adagolása, amely a táblázatban nincs feltüntetve. Tömési napok 10 napos 12 napos 14 napos kukorica mennyisége, g tömések száma kukorica mennyisége, g tömések száma kukorica mennyisége, g tömések száma í 450—500 5 300—400 5 300-- 5 2 500—600 5 400—500 5 300—400 5 3 600—700 6 500—600 5 400—500 5 4 700—800 6 600—700 6 500—600 6 5 1000 7 700—800 6 600—700 6 6 1200 7 900—1000 6 700—800 6 7 1300 8 1000—1100 7 900—1000 6 8 1300 8—9 1100—1200 7 900—1000 6 9 1300—1500 8—9 1100—1200 8 1000—1100 7 10 1300—1500 8—9 1200—1400 8—9 1100—1200 7 11 — — 1200—1400 8—9 1200—1300 8—9 12 — — 1200—1400 8—9 1300—1500 8—9 13 — — — — 1300—1500 8—9 14 — — — — 8 8 8—9 A tömésnél alkalmazott vitamin- és ásványianyag tápok jelentőségét, előállítását és alkalmazásának előnyeit a.......................lajstromszámú magyar szabadalmi leírásokban (..................... ügyiratszámú magyar bejelentések) ismertetjük. A találmány szerinti tömési technológia alkalmazásának előnyeit röviden a következőkben foglaljuk össze: 1. Ismert tömési módszerekkel az I. osztályú májak előállítása 21—32 nap alatt történik, igen nagy munkaerő-ráfordítással. A találmány szerinti technológia alkalmazásával a tömési idő átlagosan 14 napra lerövidíthető. Ezzel a máj termelés megkétszerezhető. 2. A technológia lehetővé teszi a lúdmájak minőségi besorolásának javulását a jelenlegi tömési technológiához képest kb. 25—30%-kai, és ezzel a technológia eredményessége és gazdasági előnyei ilyen arányban növelhetők. 3. A technológiával termelt zsírszegény grill-liba a fogyasztói igényeknek megfelelő nagyságban és átlagosan 65 60—65 napos korban piacképes. A ráhízás mértéke az 60 2
