179695. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa az optikai spektrumot módosító, vákuumtechnkai úton felvitt kontakt optikai vékonyrétegrendszerrel
MÁf,Y4R SZABADALMI 179695 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: | w Bejelentés napja: 1979. I. 24. (EE—2623) H 01 K 1/32 Közzététel napja: 1982. IV. 28 f ® Szabadalmi Tír. ' %) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. 11. 29. J) Feltalálók : Bolla István oki. fizikus, Budapest, 30%, Csányi István oki. fizikus, Dunakeszi, 30%, Fehér László el. technikus, Budapest, 10%, Lutter András oki. vegyész, Budapest, 30% Szabadalmas: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Izzólámpa, az optikai spektrumot módosító, vákuumtechnikai úton felvitt, kontakt optikai vékonyrétegrendszerrel 1 A találmány tárgya A találmány tárgya elektromos izzólámpa, amely hengeres geometriájú fényáteresztő burával rendelkezik, a két végén fémfóliából kialakított árambevezetői vannak, ezek beforrasztása a burába lapítással történik és ezekhez az árambevezetőkhöz a bura zárt terében koncentrikusan elhelyezkedő izzóspirál csatlakozik. A bura külső felületén két vagy több, eltérő törésmutatójú fémoxid rétegből kialakított interferencia rétegrendszer található, mely a fényforrás spektrumának meghatározott tartományát engedi át és a sugárzó energia át nem engedett részét az izzószálra visszaveri, növelve ezzel az izzószál hőmérsékletét, ill. a lámpa hatásfokát. A műszaki háttér ismertetése A különböző, az elektromos áram hő-, vagy gerjesztő hatását hasznosító fényforrások általában nem a felhasználási célnak megfelelő spektrumtartományban bocsátják ki a fényenergiát. Ezen a jelenlegi módszerekkel általában úgy segítenek, hogy a fényforrás által emittált spektrum csak bizonyos részét áteresztő előtéteket, illetve reflektorokat alkalmaznak a fényforrás előtt, illetve mögött. A dielektrikum rétegekből felépülő, fényinterferencián alapuló, a szükség szerinti optikai transzmissziós, vagy reflexiós függvénnyel rendelkező vékonyréteg rendszerek optikai veszteségektől mentes működése, s ese-2 tünkben igen nagy kémiai és fizikai stabilitása lehetővé teszi, hogy ezeket a bevonatokat közvetlenül a fényforrás fényt kibocsátó izzószálát vagy plazmáját magában foglaló üveg, kvarc vagy kerámia testre vigyük 5 fel, s ezáltal a fényforrás alapvető paramétereit — hatásfok, élettartam, fénysűrűség, fényáram-stabilitás — jelentősen javítsuk. A szóbanforgó interferencia-rétegekre vonatkozóan bővebb ismertetés található dr. H. Koch: „Moderne Wärmeschutzelemente” című összefoglaló 10 cikkében (Feingerätetechnik, 14. évf. 1965. 2. szám, 50— 60. oldal). Interferencia elven működő színszűrők korábban ugyancsak ismeretessé váltak. Ilyet ismertet például az 1939. évi elsőbbségű 716 153 lajstromszámú német szabadalmi leírás. 15 Ugyancsak régi törekvés, hogy a fényforrások hősugárzásának csökkentésére hősugárzást visszaverő rétegeket alkalmazzanak. Ilyen megoldások ismeretesek pl. az US 3 221 198 és US 3 400 288 sz. szabadalmi leírásokból, ahol nátriumgőz kisülőlámpák buráján 20 erre a célra óndioxid, ill. indiumoxid bevonatokat használnak. Az US 3 931 536 sz. szabadalmi leírás szerint erre a célra vákuumban leválasztott Ti02—Si02 rétegrendszert használnak, amelynek reflexióképessége kevesebb, mint 5% a látható tartományban, míg 95%-nál 25 nagyobb a 800—1200 nm infravörös sugárzási tartományban. A vetítőlámpáknál ugyancsak törekedtek arra, hogy a lámpa vetített fénynyalábjából az infravörös komponenst kiiktassák. így alakultak ki az ún. hidegtükrös 30 vetítőlámpák, amelyeknél a lámpák paraboloid vagy 179695
