179691. lajstromszámú szabadalom • Komplex épületalapozás

5 179691 6 egész helyszíni építkezés azáltal, hogy a szerelő beton elkészítése után azonnal a panelszerelés kezdődhet. Ez egyrészt a további munka homogenitását eredményezi, másrészt sem zsaluzási tevékenységre, sem egyéb ács­munkára nincs szükség. Kedvező az is, hogy a szokvá­nyos házgyári és egyéb panelos építkezésekkel össze­hasonlítva kevesebb az élőmunka szükséglet és rövidebb az építési idő. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján vi­lágítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti épületalapozás fel­­használására alkalmas egy lehetséges alaprajzi hálózat, a 2. ábra az alaprajzi hálózathoz tartozó alapozás egy részlete távlati ábrázolásban, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—ITI sík mentén vett függőleges metszet. Az 1. ábrán látható alaprajzi hálózat kereszteződési pontjaiban vannak az előregyártott 4 csomóponti ele­mek, amelyek között az 5 összekötő elemek és/vagy a ki­egészítő elemek helyezkednek el. A 4 csomóponti elemek magassági helyzetét a 3. ábrán szemléltettük. Itt látszik, hogy az 1 talajon helyezkedik el a lényegében kiegyenlítő réteg szerepét betöltő 2 szerelő beton, és erre van ráállít­va a 4 csomóponti elem. A 2. ábrán levő távlati rajzon jól megfigyelhető, hogy a 4 csomóponti elemek között elhelyezkedő 5 összekötő elemek célszerűen ugyancsak a 2 szerelő betonra támasz­kodnak. A 4 csomóponti elemek alsó részükön — elő­nyösen alsó fölfekvő élük mentén — a 40 nyílásokkal, az 5 összekötő elemek pedig az 50 nyílásokkal vannak el­látva. A 40 és 50 nyílások a 4 csomóponti elemeket és az 5 összekötő elemeket ily módon fogazottá teszik, továb­bá alkalmasak arra, hogy azokon keresztül átfűzzük a 8 erősítő betéteket. A 8 erősítő betétek a 3. ábrán föl­tüntetett 3 monolit betonréteg vasalását képezik. A 8 erősítő betéteket a 4 csomóponti elemek 40 nyílásain mindenképpen érdemes átvezetni, de természetesen nem szükséges a 3 monolit betonréteg valamennyi 8 erősítő betétjét a 4 csomóponti elemek vagy összekötő eleinek valamelyike alatt átfűzni. Az 1. ábrán látható hálózat csomópontjaiban elhelye­zett 4 csomóponti elemek a 41 görög kereszt, a 42 latin kereszt, a 43 egyenlő szárú szögidom, a 44 egyenlőtlen szárú szögidom, a 45 egyenlő szárú T-idom, a 46 magas gerincű T-idom vagy a 47 széles talpú T-idom formájá­ban lehetnek kialakítva. A 42 latin kereszt alakú csomó­ponti elem kiképezhető a 42a egyenlő szárú latin kereszt, a 47 szélestalpú T-idom pedig a 47a egyenlő szárú széles talpú T-idom formában is. Az előregyártott 4 csomóponti elemek nagy része a 2. ábrán is látható. Közéjük kerülnek az ugyancsak előre­gyártott 5 összekötő elemek és a 6 kiegészítő elemek. Az utóbbiak h6 magassága általában kisebb a 4 csomó­ponti elemek h4 magasságánál, mégpedig aszerint, hogy mekkora a 3 monolit betonréteg vastagsági mérete. Az 5 összekötő elemek h5 magassága megegyezhet a 4 csomóponti elemek h4 magasságával, de lehet attól el­térő is. Elvileg annak sincs akadálya, hogy az 5 összekötő elemek a 6 kiegészítő elemekéhez hasonló módon csök­kentett magasságúak legyenek, és mint ilyenek, ne tá­maszkodjanak föl a 2 szerelő betonon. A 2. ábrán jól megfigyelhető, hogy a 6 kiegészítő ele­mek a 61 két végén rögzített, vagy a 62 egyik végén rög­zített formában lehetnek kialakítva. Ez azon múlik, hogy a szomszédos 7 kazetták között van-e szükség a 9 átjáró nyílások szabadonhagyására vagy sem. Amennyi­ben ilyenre nincs szükség, akkor a 61 két végén rögzített 6 kiegészítő elemek a 3 monolit betonréteg megszilár­dulásáig mindkét függőleges határoló élük mentén a velük szomszédos 4 csomóponti elemekhez és/vagy 5 összekötő elemekhez vannak valamilyen ismert módon, pl. kampók vagy tüskék segítségével rögzítve. A 2. ábrán néhány helyen föltüntettük a 9 átjáró nyí­lások kialakításának lehetőségét, amely esetben a 62 egyik végén rögzített 6 kiegészítő elemek használatára van szükség. Látható a 2. ábrán az is, hogy az 5 össze­kötő elemeket és a 6 kiegészítő elemeket nem az épület alaprajzi hálózatához viszonyított elhelyezkedésük kü­lönbözteti meg, hanem az, hogy a 2 szerelő betonon tá­maszkodnak-e vagy sem. A 2. ábra úgy mutatja, mintha két-két egymással szomszédos 4 csomóponti elem között csupán egy-egy darab 5 összekötő elem vagy 6 kiegészítő elem lehetne. Valójában nincs akadálya annak, hogy a 4 csomóponti elemek közé — egymás folytatásába — egynél több 5 összekötő elemet vagy 6 kiegészítő elemet helyezzünk. Arra is megvan a lehetőség, hogy két egymással szom­szédos 4 csomóponti elem közé 5 összekötő elem és 6 ki­egészítő elem egyaránt kerüljön. Az előregyártott 4, 5, 6 elemek fölső síkjai egyetlen közös síkban helyezkednek el, és e közös sík határozza meg az általában az épület pincéjét alkotó fogadó szint paneljainak alsó síkját. A 4, 5, 6 elemekre helyezett és a felszerkezet paneljaival azonos méretű fogadószinti pa­nelok az előregyártott 4, 5, 6 elemekkel kiegészülve a lakótéri szintekénél nagyobb belmagasságú fogadószint kialakulását eredményezik. A találmányi gondolat megtartásával lehetőség van arra is, hogy az 5 összekötő elemeknek és/vagy a 6 ki­egészítő elemeknek egy részét monolit technológiával készült falakkal helyettesítsük, illetve szélső esetben valamennyi 4 csomóponti elem között az 5 összekötő elemek és/vagy a 6 kiegészítő elemek helyett egyszerűen monolit falakat készítsünk. Mindkét utóbbi esetben ter­mészetesen a 4 csomóponti elemeknek rendelkezniük kell olyan csatlakozási helyekkel, amelyek alkalmasak arra, hogy a közéjük iktatandó monolit falak zsaluzatait ideiglenesen hozzájuk lehessen erősíteni. A találmány szerinti komplex épületalapozás első­sorban panelos, főleg házgyári épületek fogadó szintjé­nek kialakítására szolgál, de célszerűen alkalmazható minden olyan helyen, ahol adott méretű elemválaszték­ból eltérő belmagasságú fogadó szinteket kell kialakí­tani. Vizsgálataink szerint a homogenizáló szerepet be­töltő monolit betonréteg kedvezően eredményezi az előregyártott elemekből készülő alapozásnak a monolit alapokkal való egyenértékűségét. Emellett a monolit betonréteg az alatta elhelyezkedő szerelő betonnal együttműködve korlátozott teherbírású alapként mű­ködik, aminek az építés kezdeti szakaszában — első­sorban a fogadószinti panelok szerelése során — van jelentősége. Szabadalmi igénypontok 1. Komplex épületalapozás főleg előregyártott ele­mekből, pl. házgyári panelokból készülő többszintes épületek terheinek a talajra való továbbítására és rá­helyezett ún. fogadószinti panelokkal együtt fogadószint 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents