179691. lajstromszámú szabadalom • Komplex épületalapozás
MAGYAR SZABADALMI 179691 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY jÉgt, Nemzetközi osztályozás: \ fBf Bejelentés napja: 1977. X. 28. (DU—275) E 02 D 27/01 ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. IV. 28. Szabadalmi Tér. . tulajdon^^^ HIVATAL Megjelent: 1984. II. 29. Feltalálók : Szabadalmas: dr. Kerek András oki. mérnök, 30% Dunaújvárosi Tervező Iroda, Szente László oki. építészmérnök 30% Dunaújváros Szász Gábor oki. árszakértő 20% Palai László oki. villamosmérnök, 10% Petz Péter oki. gépészmérnök. Dunaújváros 10% Komplex épületalapozás 1 A találmány komplex épületalapozás főleg előregyártott elemekből, pl. házgyári panelokból készülő többszintes épületek terheinek a talajra való továbbítására és ráhelyezett ún. fogadószinti panelokkal együtt fogadószint létrehozására. Az épületalapozás a talajon elterített és kiegyenlítő rétegként szolgáló szerelő betont, valamint a szerelő beton fölött elhelyezkedő monolit szerkezeti részt, pl. monolit síklemezt tartalmaz. A többszintes lakóépületek pincéibe többnyire olyan helyiségek kerülnek, amelyek szükséges belmérete meghaladja a lakóépület felső szintjének belméretét. A pincékbe telepítik az épületek hőközpontjait, ott helyeznek el raktárokat, közműfolyosókat stb. Sok esetben az épületek alapozása eleve azt eredményezi, hogy a szokványos szintmagasságnál nagyobb belmagasságú pincék adódnak. A többszintes panelos lakóépületek pincetereit tartalmazó fogadószinteket monolit technológiával és előregyártottan egyaránt ki lehet alakítani. Az előregyártásra mind a sík alapozások, mind a mély alapozások esetén lehetőség van. A monolit technológiával készülő épületalapozások fejlett formái találhatók meg a 161 461 és a 163 587 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásokban. Az ezekben közölt módszerek panelos épületek, főleg 10 emeletnél magasabb házgyári épületek számára szolgáló dobozszerű szekrényalapok előállítására vonatkoznak. A leírások szerint a dobozalapok kialakításához sajátságos zsaluzási módszerre van szükség. Ezek a korszerű monolit dobozalapok sem mentesek azonban a monolit 2 módon készülő alapozások közös tulajdonságaiból származó hátrányoktól. Az így készült alapok előállítása is bonyolult, és sok helyszíni munkát — főleg sok zsaluzási és kizsaluzási tevékenységet — kíván, és a zsaluzatok közé öntött beton viszonylag hosszú kötési ideje hátráltatja az építkezés folytatását. Kedvezőtlen az is, hogy az alapozási munka nem függetleníthető az időjárástól, az aránylag nagy építési pontatlanság pedig megnehezíti az alapok fölé kerülő ún. fogadószinti panelok szerelését. A monolit alapozási módok fogyatékosságainak kiküszöbölése végett törekszenek már régebben a gyári úton előre elkészíthető alapozások alkalmazására. Amennyiben mélyalapozásra van szükség, úgy gyakran alkalmaznak előregyártott elemekből készülő gerendarácsokat, amelyek akár cölöpökkel, akár résfalakkal jói kombinálhatok. A tapasztalatok azonban nem egyértelműen kedvezőek, mert a gerendarácsok magassága által elfoglalt tér építészetileg kihasználhatatlan, tehát a fogadó szint hasznos belmagassága szempontjából nem vehető számításba. Történtek kezdeményezések arra nézve is, hogy előregyártott vasbeton elemekből összeszerelt sík alapozásokat állítsanak elő. Ilyenre található példa a 163 372 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban. Az ily módon készülő alaptestek azonban csak meghatározott épületszerkezeti típusok, valamint teher- és talajadottságok esetén használhatók gazdaságosan. Az önmagában célszerű szerkezeti kialakítás nem alkalmazható pél-5 10 15 20 25 30 179691
