179683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramló gázok szilárdanyagtartalmának meghatározására

5 179683 6 A Ap nyomáskülönbség és pd dinamikus nyomás előírt arányát a mintavevő légszivattyú térfogatáram szabályozásával állítjuk be. Annak érdekében, hogy az előírt aránytól való eltérés gyorsan felismerhető legyen és a helyes arány minél kisebb késedelemmel beállítható 5 legyen, olyan folyadéktöltésű manométerpárt szerkesz­tettünk, amelynek egyik manométerén a folyadékfelszín­­kitérés a mérendő nyomáskülönbségnek megfelelő fo­lyadékoszlop-kitérésnek tetszőlegesen beállítható hánya­da. E manométer két ágára kapcsoljuk a Ap nyomás- 13 különbségét és úgy állítjuk be a manométert, hogy az egyik szárán Ap/N kitérés legyen. E manométerszár mellé helyezzük el a főgázáram pd dinamikus nyomását mérő manométer szárát. így az izokinetikus mintavétel­hez a két szárban levő folyadékoszlop egyenlő kitérése 15 tartozik, ami könnyen ellenőrizhető, illetve az elszívás szabályozásával beállítható. A kitűzött feladatot tehát áramló gázok szilárdanyag­tartalmának meghatározásánál, ahol a főgázáramból egy részáramot szívunk le, amelynek térfogatát mérjük, 20 a részáram szilárdanyag-tartalmát pedig belsőtéri le­választással leválasztjuk és súlymérésscl meghatározzuk, a találmány értelmében olyan eljárással oldjuk meg, amelynek során a mintavétel helyén a leszívócsonkkal három különböző nyomásértéket érzékelünk: a főgáz- 25 áram pö össznyomását és pst statikus nyomását, vala­mint a részáram psz statikus nyomását a leszívócsonk­ban, ezeket a nyomásértékeket két nyomáskülönbség­­érzékelőhöz vezetjük, az egyikhez a főgázáram pö össz­nyomását és pst statikus nyomását, amelyek különb- 30 sége, vagyis a főgázáram pd dinamikus nyomása a főgáz­áram v helyi áramlási sebességének négyzetével arányos, a másik nyomáskülönbség-érzékelőhöz pedig a főgáz­­áram pö össznyomását és a részáram leszivócsonkban mért Ps2 statikus nyomását, amelyek közötti nyomás- 35 különbség a leszívott térfogatáram négyzetével arányos, és a mintavétel alatt a két nyomáskülönbség-érzékelő kijelzéseinek viszonyát, ahol a kijelzések közül az egyik a főgázáram pd dinamikus nyomásának, a másik pedig a főgázáram pö össznyomása és a részáram pS2 statikus 40 nyomása közötti nyomáskülönbségnek felel meg, a rész­áram elszívását biztosító légszállító szerkezet teljesít­ményének szabályozásával meghatározott értéken tart­juk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkal- 45 más egyik találmány szerinti berendezés leszívócsonk­ból, szondaszárból, szondaszárba épített belsőtéri le­választó egységből, nyomásmérő egységből és leszívást biztosító légszállító szerkezetből áll, amely berendezésre jellemző, hogy a leszívócsonknak előrenyúló, a főgáz- 53 áram össznyomását érzékelő csövekkel ellátott kettős fala van, amelynek külső palástjában a főgázáram helyi pst statikus nyomását érzékelő rés, belső palástjában pedig a leszívott részáram leszívócsonkban mért psz statikus nyomását érzékelő rés van kialakítva, mimellett 55 ezek meghosszabbításaként a leszívócsonk kettős falá­ban és a hozzá kapcsolódó szondaszárban a három különböző nyomásérték elvezetésére egymástól elválasz­tott csatornák és nyomáskivezető csövek vannak kiké­pezve, amelyek vezetéken keresztül a nyomásmérő egy- 63 ség megfelelő mérőpontjaival vannak összekötve. Egy másik találmány szerinti, áramló gázok szilárd­­anyag-tartalmának meghatározására szolgáló berende­zésnél a nyomásmérő egység két nyomáskülönbség­érzékelőből, például egy, a főgázáram pd dinamikus 65 nyomását érzékelő, önmagában ismert ferdecsöves mik­­romanométerből és egy, a leszívott részáram mennyi­ségére jellemző nyomáskülönbséget érzékelő mikro­­manométerből áll, amely utóbbinak két, egymással alul közlekedő, egymáshoz képest változtatható kereszt­metszet-arányú folyadéktere van, mimellett a két mikro­­manométer mérőcsövei egymás mellett, egymással pár­huzamosan vannak elrendezve. A találmány szerint előnyös, ha a belsőtéri leválasztó egység a szondaszárba illeszkedő, annak hosszában el­nyúló szűrőzsákként van kialakítva. Nagy szilárdanyag­koncentráció esetén a szűrőzsák szondaszárba illeszkedő betétben van elhelyezve és a szűrőzsák előtt a szennyező­dés nagyobb szemcséit a betét fala és a szűrőzsák közé juttató, és a szűrőzsák szűrőfelületét tehermentesítő perdítőelem van elrendezve. Végül a találmány értelmében célszerű, ha az áramló gázok szilárdanyag-tartalmának meghatározására szol­gáló berendezés olyan légszállító szerkezettel rendelke­zik, amely a hajtómotor meghosszabbított főtengelyére közvetlenül felerősített centrifugális járókerekekből, va­lamint megegyező számú, távtartó gyűrűk révén egy­máshoz rögzített visszaterelő lapátból áll, amely szer­kezetben a járókerekek és a visszaterelő lapátok egymás után, közös osztatlan házzal körülvéve vannak elrendez­ve. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, ahol egy, a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos felépítését mutatja; a 2. ábra az 1. ábrán látható berendezés leszívócsonk­ját tünteti fel részben metszetben ; a 3. ábra az 1. ábrán látható berendezés leválasztó egységének vázlatos képe ; a 4. ábra a leválasztó egység nagy szilárdanyag-kon­­centráció esetén használatos változatának vázlatos képe ; az 5. és 5a ábrán a nyomásmérő egység két lehetséges elvi kialakítása látható vázlatosan; a 6. ábra a légszállító szerkezet oldalnézete részben metszetben; a 7. ábra pedig a légszállító szerkezet elölnézete. Az 1. ábrán egy találmány szerinti mintavevő be­rendezés vázlatos felépítése látható. Amint az az ábrából is kitűnik, a berendezés I leszívócsonkból, az 1 szonda­szárba épített, belsőtéri II leválasztó egységből, III nyomásmérő egységből és IV légszállító szerkezetből áll. Az I leszívócsonk az 1 szondaszárral közvetlenül van összekötve, míg a IV légszállító szerkezet flexibilis cső közvetítésével csatlakozik az 1 szondaszár szabad végéhez. Az 1 szondaszár szabad végének közelében há­rom 2 nyomáskivezető cső végződik, amelyek az I le­szívócsonk által érzékelt és annak belső csatornáiban továbbvezetett három különböző nyomásérték elvezeté­sére vannak kialakítva és alkalmas vezetékek révén a III nyomásmérő egység megfelelő mérőpontjaival van­nak összekötve. A találmány szerinti eljárás értelmében a mérés, illetve a mintavétel helyén három különböző nyomásértéket érzékelünk, a főgázáram (vagyis a vezetékben áramló gáz) pö össznyomását, a mintavétel helyén jelentkező pst statikus nyomását, valamint a mintaként leszívott részáram psz statikus nyomását az I leszívócsonkban. 3

Next

/
Thumbnails
Contents