179675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes száraz állapotú mezőgazdasági termények gödrös - fóliás tárolására
179675 pl. homénnyel való ' Jytatjuk, majd az fe.'tóííé>ét «^ /‘ían legmélyebb pontján a betárolást beírok löjtéy^fóJ/avéget és «-eleket oly módon hajtjuk 5 fejszz-vá, hogy azok a csapadékot a terménytől eiveeSi’k. A földtakarás után az ároktól kellő távolságban .ízelvezetö árkor képezünk és a tárolás egész ideje alatt térséget a folia épségben való tartása érdekében sérülésektől óvjuk, az árok környékét tisztán tartjuk. A föld- 10 takaró megcsúszása vagy vízlemosás után annak épségét hdyreálhtjuk és a kitárolásig a káros külső behatásoktól megvédjük. A találmány előnye abban foglalható össze, hogy nincs szükség nagy beruházásokra a tárolandó termény 15 befogadásához, a tárolás tűzbiztonságos, a tárolt termény a tárolás ideje alatt beltartalmi értékét teljes egészében megőrzi. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját ismertetjük példaképp, anélkül azonban, hogy a találmányt a példára korlátoz- 20 nánk. A találmány szerinti eljárás főbb technológiai csoportosítása az alábbiak szerint összegezhető: a tárolási terület kijelölése; az árok vagy gödör kiképzése ; 25 a termény betárolása; a tárolás alatti ellenőrzés és karbantartás, végül a termények kitárolása. A tárolási terület kijelölésénél 'lényeges szempont, hogy talajvíztől mentes területet jelöljünk ki tárolási te- 30 füleiként. Alapelv az, hogy a talajvíz legmagasabb talajvízállás esetén sem érheti el az árok fenék alatti 50 cm-es magasságát. Tároló céljaira legalkalmasabbak a kötött-középkötött talajok, mert azok nem omlékonyak. Homoktala- 35 jóknál, minthogy azok fala könnyen beomlik, a rézsűket ismert módon pl. bentonitos szuszpenzióval, vagy egyéb talajstabilizáló eszközökkel, vagy anyagokkal védjük a beomlás ellen. A tárolásra szánt terület kiválasztásánál lényeges 40 szempont, hogy a vagyonbiztonság érdekében a terület lakott helyről áttekinthető, ellenőrizhető legyen, ellenkező esetben a megőrzésről való gondoskodás problémákat vethet fel, amelynek anyagi vonzata lehet. Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági termények 45 betárolása általában szezonális jellegű munka, amikor esetleg két műszakban, vagy nyújtott műszakban folyik a termény betakarítása, a tárolásra szánt térségnek alkalmasnak kell lennie ahhoz, hogy rossz látási viszonyok mellett is lehessen tárolási munkákat végezni, ezért 50 előnyös, ha elektromos energiával a tárolási térséget ellátjuk. Ennek szükségessége különösen a kitárolásnál használt és elektromos árammal üzemeltetett munkagépek miatt is jelentőséggel bír. További követelmény, hogy a terület közúton jármű- 55 vekkel megközelíthető legyen. A tárolási terület védelme érdekében az egész térséget kerítéssel védjük, hogy elkóborolt állatok, vagy nagyobb vadak a földdel fedett terménygarmadák fóliaborításában vagy földtakarásában kárt ne tehessenek. 60 A terület kellő gondossággal való kijelölése után következő műveletként az árkok vagy gödrök telepítési rendjét határozzuk meg. Az árokrendszert célszerűen több, párhuzamos ten^ '—'kiírókból képezzük, ahol az egyes árkok kö- 65 zött akkora távolságot hagyunk, negj^ kitárolás alatt a szállító járművek sza ssnak. A gyakorlati tapasztalat szerint két volság legalább 8 rn-nyi kell, hogy legyen. A gödrök vagy árkok kiképzéséhez ismert földgépeket használunk és a kitermelt földet tereprendezéssel szé!terítjük. Ezzel lényegében a talajszintet is megemeljük. A gödrök vagy árkok kiképzése után azokat pontosan kialakítjuk, ami azt jelenti, hogy a gödör vagy árok alját kb. 1%-os lejtéssel képezzük ki. Ennek az az előnye, hogy a betárolás alatt, illetve kitároláskor, amennyiben váratlanul nagyobb csapadékmennyiség esik, a vize., mely a lejtésirányba lefolyt, ki tudjuk szivattyúzni. Az árkok oldalfalait rézsűsen képezzük ki oly m ' Ion, hogy azok lejtése kb. 20%-os legyen. Ugyanis a gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy ilyen rézsűk mellett nem kell tartani az oldalfalak beomlásától. A gödör vagy árok alját, oldalát gondosan lesimítjuk, a gyökérmaradványokat, idegen anyagokat, kődarabokat, általában kemény testeket a falból vagy gödöraljból eltávolítjuk, mert azok a későbbiek során leterítésre kerülő fóliát kilyukaszthatják, ami beláthatatlan károkat okozhat és a tárolt termény megromlását eredményezheti. A gyakorlat szerint laza szerkezetű homoktalajokon képzett gödrök vagy árkok oldalfalának rézsűit gondosan erősíteni szükséges. Erre a célra bentonitos szuszpenziót, betonozást, vízüvegcs kezelést, betontestek berakását alkalmazunk. Betonozásnál, vagy betontestek berakásánál gondosan ügyelünk arra, hogy a beton ne sértse fel a fóliát, ezért sima felületeket képezünk, vagy a fólia és a beton közé megfelelő szilárdságú védőréteget helyezünk. A gödrök vagy árkok méretére nézve — figyelemmel a kezelhetőségre —, a gyakorlat azt mutatta, hogy 30— 50 m hosszú, 3—4 m fenékszélességű, 2—3 m falmagasságú árkoknál a betárolható gabona mennyisége 25—55 vagon lehet. A földmunkák gondos elvégzése után a következő művelet a termény betárolása, melynek első intézkedése a fóliával való bélelés. \ betárolást mindig a gödör vagy árok legmagasabb pontján kezdjük. Először a fóliatekercset a gödör vagy árok alján végiggurítjuk, a fóliát szétbontva kihúzzuk, a fóliát a gödör falához és aljához simítjuk. A gödör végén és oldalain a túlnyúló fóliahányadot felgöngyölítjük és visszahajtjuk, ezáltal megvédjük azt a tárolási munkák során a sérüléstől. A felgöngyölített fóliát a szél ellen nehezékekkel terheljük le. Ez a látszólag egyszerű művelet is igen nagy figyelmet igényel. Ugyanis alapvető követelmény, hogy a leterhelésül használt test a fóliában ká t ne tegyen. Ezért pl. betontömbök az említett célra nem alkalmasak, mert a fóliát megsérthetik. Ugyancsak nem felelt meg az olyan — egyébként kézenfekvő megoldás sem —, amely szerint földhányásból képezünk a szélek megfogására alkalmas terhelést. Ugyanis óhatatlan előfordul, hogy a föld a gödörbe hullik. A bejutott föld pedig a későbbiek során a betárolt termény romlását okozhatja. A fólia leterhelésére a gyakorlat szerint fóliazsákokba rakott földből földlabdákat készítünk és azokkal terheljük le a széleket. Ez a megoldás leterhelés-e alkalmas, sérülést nem okoz és nem szennyezi a tárolóteret. Betároláshoz legalkalmasabbak a hátrafelé billentős gépjárművek. Azon a helyen, ahol billentünk, a szóródó termény felszedésének megkönnyítésére cél
