179669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés műkorundtartalmú termék előállítására

MAGYAR SZABADALMI 179669 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY it ü Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VI. 7. (BA—3541) C 04 B 35/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IV. 28. Megjelent: 1984. II. 29. /íy bA l _ Szabadalmi i ár. Feltalálók: Szabadalmas: Barna László oki. vegyészmérnök, 27,5% Központi Bányászati Fejlesztési Bognár Tibor oki. gépészmérnök, 27,5% Intézet, Budapest dr. Takács Pál oki. vegyész, 17,5% Szigetvári József oki. gépészmérnök, 17,5% Szűcs Zoltán oki. vegyészmérnök, Budapest 10,0% Eljárás szemcsés műkorundtartalmú termék előállítására 1 * A találmány tárgya eljárás szemcsés műkorundtartal­mú termék előállítására. Egyes országokban (Magyarország, Szovjetunió, Me­xikó, Japán stb.) viszonylag nagy mennyiségben fordul­nak elő különféle összetételű — KA13(0H)Ó(S04)2; K2S04.3(A10)2S0.,.6 H20 — alunitot tartalmazó ásvá­nyok (timsókő, Alaunstein, alumstone). Ezeket egy idő­ben timföldgyártásra használták, de a bauxit gazdaságo­sabb feldolgozhatósága miatt az alunit elvesztette ko­rábbi jelentőségét, és ipari célra alkalmatlan ásványnak minősítették. Magyarországon többek között Sárospatak térségé­ben van jelentős alunitelőfordulás. Az itt található aíu­­nitosodott kaolint is rossz minőségű, ipari felhasználás­ra alkalmatlan nyersanyagként tartják nyilván. ismeretes, hogy alunittartalmú ásványokból (bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit stb.) timföld, a timföldből pedig magas hőmérsékleten (1500—2000 °C) ömlesztés útján műkorund állítható elő. A műkorund igen ke­mény, nagy hőállóságú és jó dielektromos tulajdonságú anyag, amelyet elsősorban a csiszolóanyag iparban, a kerámiaiparban és a villamosiparban használnak fel. Az ismert ömlesztéses módszerrel kapott műkorund­­ból azonban igen nehéz szemcsés terméket, különösen finomszemcsés terméket (pl. csiszolóport) előállítani, mivel a lehűlés után megszilárduló műkorundtömb rendkívül kemény, és aprítása különleges berendezések alkalmazása esetén is igen hosszadalmas és költséges munka. A sárospataki alunitosodott kaolinnal végzett kíscr-2 léteink során azt találtuk, hogy ennek karbonhordozó jelenlétében végzett pörkölésével nagy porozitású, köny­­nyen aprítható műkorundtartalmú termék állítható elő. Ezen felismerés alapján alkottuk meg a találmány $ze- 5 rinti eljárást, amelynek lényege az, hogy legalább 40% alunitot tartalmazó, célszerűen bányanyers, alunittar­talmú kőzet minden 1000 kg-jához 25—100 kg tiszta elemi szénnel egyenértékű karbonhordozót keverünk, a keveréket 1 mm szemcsenagyság alá őröljük, az őrle- 10 ményt adott esetben legalább 0,1 súlyszázalék ragasz­tóanyag hozzáadásával darabosítjuk, az őrölt vagy da­rabos anyagot 1200—1500 °C hőmérsékleten legalább 5 percig pörköljük, majd a kapott terméket szükség szerint aprítjuk és osztályozzuk. 15 Karbonhordozóként célszerűen faszénport és/vagy szénhidrogént és/vagy szénhidrogénszármazékot alkal­mazunk. A kiindulási anyag előnyösen alunitosodott agyagásvány. A találmány szerinti eljárással 30—65% műkorundot 20 tartalmazó termék nyerhető. Az eljárás legfőbb előnye az, hogy általa olyan anyagból, amelyet eddig ipari fel­használásra alkalmatlannak tartottak, igen értékes ter­mék állítható elő. Az eljárás igen egyszerű, bányanyers anyagból néhány lépésben közvetlen felhasználásra al- 25 kaim as terméket kapunk. Az eljárással nyert műkorund­­tarta'mú anyag egyszerű berendezéssel könnyen aprít­ható akár 20 mikron alatti szemcsenagyságra is. A kapott termék jól helyettesíti például az igen drága optikai korundot, de számos más alkalmazási lehetősé- 30 ge is van a csiszolóanyag iparban, a kerámiaiparban, a 179669

Next

/
Thumbnails
Contents