179652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés test (ek) vagy közeg helyzetét, lletve helyváltoztatásának mértékét reprezentáló fizikai jellemző (pl. sebesség, távolság, szint,) közvetett meghatározására

7 179652 megváltozik, mely változást a 2 jelátalakító további fokozata önmagában ismert módon átalakítja, illetve felerősíti. Ez a felerősített kimenőjel jut pl. erősítő-, szűrő-, jelformáló áramköröket, időzítő- és kapuáram­köröket, valamint komparálást biztosító szerveket tar­talmazó összehasonlító és logikai egységbe, melynek kimenetére akkor jut egységnyi villamos impulzus, ha az érzékelt hőmérséklet a komparálási szintet megha­ladó jelet váltott ki. Az egységnek lehet a mérés indí­tására vonatkozó utasítást fogadó szerve, a mérést letiltó szerve stb. Végeredményben a 2 jelátalakító a legegyszerűbb kiviteltől a legbonyolultabb kivitelig bármely változata lehet, lényeges, hogy a bemenete képes legyen a P pálya meghatározott pontján ural­kodó pillanatnyi hőmérséklet (hőmérsékleteloszlás) érzékelésére, és a kimenetére akkor szolgáltasson uni­formis impulzust, ha a bemeneten érzékelt hőmérsék­lettel arányos közbenső jel a komparálási szintet meg­haladja. A kimeneti impulzusokat az 5 számlánc re­gisztrálja. Ez a most leírt kivitelnél egyirányú. Az 5 számlánc kimeneti állapotát — folyamatosan, cikli­kusan vagy indítójel hatására esetenként — a további 6 jelfeldolgozó eszköz hozza a szükséges formába (kijelzi, regisztrálja, tovább alakítja). Az ábrán a V jel azt az esetet illusztrálja, melyben a 4 ütemadó nemcsak a termikus impulzus kibocsátását indítja, de az 5 számlánc kimenő állapotának további feldolgozását is a 6 jelfeldolgozó eszköz által (4b kimeneten és 6b be­meneten át). Ha a közeg a P pálya mentén mindkét irányban ha­ladhat, mindössze két további intézkedés szükséges. A szaggatott vonallal ábrázolt további termikus/villa­­mos 3 jelátalakítót rendezzük el a P pálya mentén, az első Xj ponttól a másik — pl. hátra------x irányban adott további L2 távolságra — célszerűen N=M- levő további második x3 pontban és az 5 számláncot nem egyirányú számláncként, hanem reverzibilis szám­láncként alakítjuk ki, s annak további 5b bemenetére csatlakozik a további termikus/villamos 3 jelátalakító 3a kimenete. Természetesen nem szükséges reverzibilis számlánc használata, de akkor a további második x3 pontban elrendezett további termikus/villamos 3 jel­­átalakító 3a kimenetére további számláncot kell csat­lakoztatni és akár mindkét számlánc külön-külön csatlakozik kijelzőkre, regisztrálókra, jelfeldolgozó készülékekre, akár pedig a két számlánc egyazon to­vábbi jelfeldolgozó készülék egy-egy bemenetére csat­lakozik, mely azután az eredő eredményt adja ki akár kijelzés, akár regisztrátum, akár tovább feldolgozható hordozó jel alakjában. A további jelfeldolgozás sokféle változatát nem szük­séges részletezni, a mindenkori alkalmazási hely konk­rét igényei szerint azt szakember megválaszthatja. A leírt berendezéssel a gyakorlatban előforduló mérések zöme szobahőmérsékleten történik, itt az infravörös sugárzás nagyrészt a 10 jzs-os hullámhossz környékére esik. Az alkalmazott optikai rendszert ilyenkor erre a hullámtartományra érzékenyen kell kialakítani. Az érzékelés távolságától, a mintavételi ciklusonként a közegre kibocsátott nyomjelző hőfol­tok” méretétől függően az optika gyújtótávolsága a mikroszkóp jelleg és a íeleobjektívszerű kialakítás között változhat. így az érzékelő és a közeg közötti távolság a néhány mm és a többszáz m távolságok között ingadozhat. Természetesen ennek megfelelően egyszerűbb vagy bonyolultabb a berendezés felépítése és kialakítása. A találmány szerinti berendezésnek lehet olyan ki­viteli aiakja, mely méreténél, súlyánál fogva elrendez­hető mozgó tárgyakon, pl. járműveken, s ekkor terep­tárgyakhoz viszonyított sebesség is mérhető ezen a módon A 2. és a 3. ábra szemlélteti a „nyomjelző foltok” elrendeződését olyan esetben, amikor a közeg pl. haladó szalag. Ha a 2a ábra szerinti eloszlásban köz­lünk termikus impulzusokat a P pálya adott térpontjá­val, akkor a szalagon a 2b ábrán látható minta szerint lesznek ugrásszerű felületi hőmérsékleti változások, ha a 3a ábra szerinti eloszlásban adjuk a termikus impul­zusokat, a minta a 3b ábra szerinti lesz. A 4 ábrán vázolt mérési elrendezés csővezetékben áramló közeg sebességének mérésére alkalmas pálya­­szakasz. A 401 csővezetékben a nyíllal jelölt irányban áramlik a közeg, s eközben áthalad a 401 csővezeték mentén elrendezett 1 impulzusadó mellett. A 4. ábrán és az 5a ábrán mutatott 1 impulzusadó a 401, illetve 51 csővezeték belső palástján kialakított vagy elrendezett 402, illetve 52 fémfólián át közli a hőimpulzust. Ezt a hőimpulzust a villamos 403 táp­forrás impulzuskimenetéröl (403a, b kapcsok) a hul­lámos felületű 402, illetve 52 fémfóliára csatolt villa­mos e iergiaimpulzus hőhatása hozza létre. A 4. ábra szerinti kivitelnél a csatolás galvanikus, a 402 fémfólia 412 és 413 kivezetésein át. Az 5a ábra szerinti kivitelnél a 403 tápforrás által villamos impulzussal gerjesztett nagyfrekvenciás 53 tekercs csatolja induktív térrel az 52 fémfóliára a hőhatást kiváltó energiát. Az 5b ábrán mutatott 1 ímpulzusadónak van az 501 csővezeték külső palástjához illeszkedő 511 közeg­tára, melyből indítójel hatására az 501 csővezeték fa­lában kialakított 510 furato(ko)n át a kívánt hőim­­pulzus kiváltásához szükséges mennyiségű közeget juttatunk az 501 csővezeték belterébe. Ha ez a közeg endoterm vagy exoterm vegyi reakció révén létesít az áramló közeg meghatározott térfogatelemében hő­cserét, akkor az 510 furat(ok)nál szelephatású nyí­lászárót alakítunk ki vagy rendezünk el, célszerűen olyan módon, hogy a közlekedés időszakos létesítése az 511 közegtár és az 501 csővezeték belseje között adagoló jellegű legyen. Az 511 közegtár ugyanakkor olyan közeget is tárolhat, melynek a környezeti hő­mérséklethez viszonyítva hevített vagy hűtött állapota folytán a közegnek az 501 csővezeték belsejébe jutása esetén hőkiegyenlítési folyamat megy végbe, s ennek folytán nő vagy csökken az adott térfogatelem átlagos hőmérséklete az áramló közeg átlagos (általában a kör­nyezetivel megegyező) hőmérsékletéhez képest. Az 5b ábrán azt a változatot mutatjuk, melynél az 511 közeg­tárban a környezeti hőmérséklethez képest nagyobb hőmérsékletre hevített levegőt tárolunk. A mutatott kivitelnél az 511 közegtár belterét két szembenfekvő oldalon egy-egy helytálló 508 és 509 fal határolja, az egyik 509 falon kívül 503 elektromágnes van elrendezve, melynek az 501 csővezetéket körülfogó, az 509 fallal párhuzamos síkú 504 horgonya két részre osztja az 511 közegtár belterét oly módon, hogy az egyik helyt­álló 509 falat az 504 horgony külső peremével légzá­­róan összekötő rugalmas 507 membrán közrefogja az 511 közegtárnak az 510 furattal (furatokkal) közlekedő rekeszét, míg az 504 horgonynak az 501 csővezetéket 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents