179651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hő és hangszigetelő bazaltgyapot előállításánál olvadékkihozatal növelésére és magnezit kiválás csökkentésére
MAGYAR SZABADALMI 179651 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. IV 2. (VE—893) Nemzetközi osztályozás : |\j C 03 B 37/00 ** Közzététel napja: 1982.1. 28. 1 _ Szabadalmi Tár. ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI ' ... ’ HIVATAL Megjelent: 1984.1. 31. Feltalálók : Dr. Kocsis Géza oki. vegyészmérnök, Veszprém 18% Dr. Szabó István oki. vegyészmérnök, Veszprém 12% Dr. Fehérvári Antal oki. vegyészmérnök, Veszprém 15% Barlai József oki. vegyészmérnök, Veszprém 15% Andrejkó Gyula oki. vegyészmérnök, Budapest 15% Zalán György oki. középiskolai tanár, Budapest 15% Dr. Jámbor Áron oki. geológus, Budapest 5% Solti Gábor oki. geológus, Budapest 5% Szabadalmas: Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém 30% Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém 30% Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat, Budapest 30% Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest 10% Eljárás hő- és hangszigetelő bazaltgyapot előállításánál olvadékkihozatal növelésére és magnetit kiválás csökkentésére 1 2 A találmány hő- és hangszigetelő bazaltgyapot előállításánál az olvadékkihozatal növelésére és magnetit kristálykiválás csökkentésére, illetve megszüntetésére vonatkozik. Ismeretes, hogy a természetes nyersanyagokból, keverékeikből előállított üveges állapotú szálasanyagok iránti igény egyre növekszik. Különösen a 10 jim átmérőnél kisebb szálátmérőjű szálasanyagokra vonatkozik ez, mivel mind az építőipar, mind a kohászat, sőt a mezőgazdaság is nagy mennyiségű hő- és hang- 10 szigetelő anyagot használ fel Szabó J.: Szilikáttechnika 4, 49 (1975) cikke szerint. Szálasanyagok gyártását többféle úton oldották meg. Ezek közös vonása, hogy a nagy tömegű alapanyagaihoz adalékanyagokat adnak az olvasztás megkönnyí- 15 tésére. Alapanyagként kohósalakot, mélységi kőzeteket — ilyenek a gránit, szienit, nefelin —, kiömlési kőzeteket — pl. riolit, trachit, andezit, bazalt, diabáz, fonolit, tefrit —, üledékes kőzeteket — pl. kloritpala, agyag, agyagos márga, olajpala — alkalmaznak, amely alapanyagokhoz szükség szerint adalékanyagokat is adnak, így pl. mészkövet, dolomitot, téglazúzalékot, stb. A megfelelő arányban kevert alap- és adalékanyagokat aprítják, homogenizálják, majd kúpoló vagy kád rendszerű kemencében koksz, olaj, gáz vagy 25 elektromos fűtéssel 1400—1500 °C-on megolvasztják. Az olvadék szálazó berendezésbe kerül, ahol azt általában 10 [xm-nál kisebb átmérőjű és 2—5 cm hosszúságú szálakká alakítják. A szálhalmazokat rugalmas vagy kemény hő- és hangszigetelő termékekké dolgozzák fel, 30 Zettwitz, S.: Szilikáttechnika, 4, 22 (1965) cikke szerint. Szálasanyag akkor állítható elő salak vagy természetes kőzetek olvadékából, ha annak összetétele alapján kiszámított savassági száma: Mk=egy vagy ennél 5 nagyobb, Fryling, W. és White, R.: Chem. Ztg. 60, 38 (1936) cikke alapján. A savassági számot leíró összefüggés a következő: sío2+ai2o3 Mk=----------------CaO-f MgO amelyben az egyes oxidok mennyiségét tömegszázalékban (t%) kell venni. Az ismert salakgyapot savassági száma 1,0—1,3, a kőzetgyapotoké 1,3—2,0. Újabb törekvés a 2,0—10 közötti savassági számú olvadék rendszerek előállítása Ullmann: Encyklopädie der Techn. Chem. 12, 537 (1960) cikke szerint. Az olvadék kémiai karakterét egy másik arányszám 20 is kifejezi, ez az ún. bázikussági szám (CC), amely az egyes alkotó komponensek mólsúlyát is figyelembe veszi. A bázikussági számot a következőképpen számíthatjuk ki: R20 -h RO CC=----------------ro2+r2o3 ebben a képletben R20 és RO a bázikus, míg R02 és R2Ö3 a savas oxidok mólszámait jelentik. Minél kisebb a bázikussági szám, annál stabilabb a 179651
