179650. lajstromszámú szabadalom • Adalékolt motorolaj kompozíció

5

179650

6

azaz nincs az elegyben antagonisztikus hatást kiváltó komponens. A megadott intervallumban olyan adalék anyag kombinációk készíthetők, amelyek megfelelő alapolajjal elegyítve a kereskedelemben ismerteknél jobb minőségű Otto- és dízelmotor-olajok előállítását teszik lehetővé.

A találmány előnyeinek bemutatására előállított kenőolajok adalék anyagainak hatékonyságát laboratóriumi és fékpadi vizsgálatokkal minősítettük. Az adalékolt kenőolajok előállítására a következő bázisolajokat használtuk fel:

U jelű bázisolaj :

KVgs>89 »c=5,3 mm2/s VI ’ =102

Dp. = -21 °C

W jelű bázisolaj :

KV98 89 *c=10,9 mm2/s VI ’ =84

Dp. =-18 °C

Zjelű bázisolaj:

KV9889 .c=6,2 mm2/s VI ’ =103

Dp. = -18 °C

A felhasznált adalékokat és azok jellemzőit az 1. táblázat, a találmány szerinti motorolajok és az ellenpéldák összetételét, valamint a laboratóriumi hatásvizsgálatok eredményeit pedig a 2. és 3. táblázat tartalmazza.

A motorolaj-kompozíciók előállítása során először az alapolajban 80 °C-on feloldottuk a kívánt mennyiségű hamumentes detergens-diszpergens és folyási tulajdonságokat javító adalékot, az elegy teljes homogenizálása után az egyéb adalékokat már tetszőleges sorrendben kevertük az elegyhez.

A 2. táblázat adataiból kitűnik, hogy a találmány szerinti szinergetikus kölcsönhatásra alkalmas (TBN/N;

11—13 közötti) szukcinimid adalékokat (H és K jelű) tartalmazó kompozíciók lényegesen jobb hatásjellemzőkkel rendelkeznek, mint a kedvezőtlen összetételű J jelű adalékot tartalmazók.

A 3. táblázatban felsorolt komponensek összeférhetőségi vizsgálata során a hiperbázikus Ca-szulfonát, Mg-szulfonát és Ca-fenát, továbbá az alkenil-szukcinimid és a Zn-dialkil-ditiofoszfát típusú adalék anyagok között a már említett detergens-diszpergens hatások szempontjából szintén szinergizmust tapasztaltunk. A legnagyobb hatékonyságú összetételeket a 3. táblázatban az előnyös kölcsönhatást nem mutató kombinációkkal hasonlítjuk össze.

Ennek megfelelően az 1. és 2. számú példákban szereplő találmányunk szerinti összetételű adalékolt olajok benzin-üzemű motorok kenésére szánt egy- és többfokozatú, a 3. példa dízelmotor kenésére szánt egyfokozatú, míg a 4. példa pedig mindkét motortípus kené- 5 sére szánt többfokozatú olajokat képviselnek.

Az 5., 6., 7. és 8. ellenpéldák az előbbivel azonos sorrendben olyan kompozíciókat jelölnek, amelyeknél bár az adalék anyagok összes mennyisége azonos az előzőekkel, és az egyes komponenseket a gyártó által javasolt 10 mennyiségben alkalmaztuk, azok között szinergetikus hatásokat nem tapasztaltunk. Ennek feltehető oka, hogy ezek a kompozíciók kedvezőtlen kölcsönhatást kiváltó komponenseket is tartalmaznak.

A kenőolajok laboratóriumi hatásvizsgálatának mé- 15 rési módszerei:

— az adalék anyagok diszperziót stabilizáló hatása (detergens index): fotometriás vizsgálati módszer (Faust: Lubr. Eng. 1954. 10. 6. 354.);

— lerakódást gátló hatás: a vizsgálatot lemezes kok- 20 szólóval R. N. Jolie-nak a 6. Kőolaj Világkongresszuson

(1959) tartott „Laboratóriumi szelekciós vizsgálat kenőolajok detergens-diszpergens adalék anyagai számára” c. előadásában közölt módszer szerint végeztük;

— oxidációs stabilitás: MSZ 11 711.

25 A 3. táblázat eredményei bizonyítják, hogy az azonos adalék anyag tartalom mellett azok a kompozíciók rendelkeznek jobb minőséget jelző mutatókkal, amelyek a találmány szerinti hamumentes detergens-diszpergens adalék anyagot, valamint az egymáshoz megfelelőkép- 30 pen kiválasztott komponenseket tartalmazzák. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy a szinergetikus kölcsönhatást mutató kombinációk azonos adalék anyag tartalom esetén nagyobb teljesítményszintet biztosítanak, vagy azonos teljesítményszintre történő adalékolás esetén 35 kisebb adalék koncentrációban alkalmazhatók, ami gazdaságosabbá teszi a kenőolaj előállítását.

A laboratóriumi vizsgálatok alapján jónak talált (2. példa szerinti) Otto-motor olajat 36 órás Petter W—1 és 120 órás Petter AV—1 fékpadi vizsgálatokkal, a dízel- 40 motor-olajat (3. példa szerinti) valamint a kétféle motortípus kenésére szánt olajat (4. példa szerinti) pedig 36 órás Petter W—1 és Petter AVB vizsgálatokkal minősítették. A fékpadi vizsgálat eredményeit az összehasonlítási alapul szolgáló, kereskedelemben kapható 45 motorolajok hasonló minősítésével együtt a 4. és 5. táblázatban foglaltuk össze.

Az összértékelési számok és motoralkatrészek értékelő számai alapján megállapítható, hogy az általunk kidolgozott adalék anyag kompozíciókat tartalmazó 50 motorolajok a kereskedelmi olajoknál jobb minőségűek.

1. táblázat

A felhasznált adalékok jellemző adatai

Jele

" '----Jellemzők

Koncentráció, %

TBN

. rag KOH/g

Bisz-szukcinimid tartalom,

°/o

Adalék típusa "——______

Zn

Ba

c

Mg

N

s

A

Zn-dialkil-ditiofoszfát

9,8

17,6

_

B

Bázikus Ba-szulfonát

—

14,2

—

—

—

—

60

—

C

Bázikus Ca-szulfonát

—

—

2,1

—

—

2,4

10

—

D

Hiperbázikus Ca-szulfonát

—

—

11,4

—

—

—

285

—

E

Hiperbázikus Ca-fenolát

—

—

9,2

—

—

3,7

259

—

F

Hiperbázikus Mg-szulfonát

—

—

—

9,4

—

—

400

—

G

Hamumentes poliizobutenil-szukcinimid

(kereskedelmi)

—

—

—

2,1

—

49

—

3