179641. lajstromszámú szabadalom • Klimatizáló berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179641 JÉjk Bejelentés napja: 1978. V. 26. (NA—1094) Nemzetközi osztályozás: ^ W Közzététel napja: 1979. VIII. 28. F 24 F 5/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984.1. 31. f Szabadalmi TIr. Feltalálók : Sipos Pál műszaki vezető, Jászberény, 13% ifj. Visegrádi József ép. vez., Kóka, 14% Bozsik Gábor technikus, Nagykáta, 13% Lakatos Sándor technikus, Alsógöd 20% Schäffer Gabriella gépészmérnök, 20% Koiss István gépészmérnök, 5% Rády András gépészmérnök, 5% Sárdi Géza közgazdász, 5% dr. Strommer Pál jogtanácsos, 5% Budapest, Klimatizáló berendezés 1 A találmány tárgya klimatizáló berendezés, előnyösen állattartóhelyek szabályozott légcseréjére. Ismeretes, hogy az állattartóhelyek, épületek lég­­mennyiségét, hőfokát, nedvességtartalmát a tenyésztett állat korához, fejlettségi állapotához kell szabályozni. Különös jelentősége van a klimatizálásnak az iparszerű állattartásban, ahol az állattartó termek az épület lég­térfogatához viszonyítva zsúfoltak. Az ilyen helyeken egyrészt az oxigén utánpótlásról, másrészt a széndioxid és az ammóniagőzök elvezetéséről kell gondoskodni. Az iparszerű állattartás, állatnevelés esetén a haszon­állatok a padozattól elszakítva, különböző szinteken el­rendezett battériákban, rácsokon vannak elhelyezve. Az állattartóhelyek klímája, azaz légterének hőmér­séklete, páratartalma függ az összes szinteken, azaz az ál­lattartó teremben tartott állatok korától, fejlettségétől és súlyától. Általában elmondható, hogy minél fiatalabb és kisebb a haszonállat, annál kevesebb mennyiségű, de melegebb levegőt igényel. Fordítva pedig minél nagyobb súlyú, fejlettebb a haszonállat, annál nagyobb mennyisé­gű, de alacsonyabb hőmérsékletű levegőre van szüksé­ge. így például az iparszerű malacnevelés esetén a hő­­mérsékleti igény 30 C és 20 C‘ között változik. Az állattartóhelyék szellőzését, levegő ellátását álta­lában ventillátorok, fűtését pedig többségében melegvíz fűtési rendszer fűtőkörébe kapcsolt hőcserélők, illetve termoventillátorok biztosítják. A jelenleg ismeretes és alkalmazott klimatizáló beren­dezéseknél az időegység alatt szállított levegő mennyisé­ge állandó és üzemközben az istálló, illetve állattartó-2 helyek légterébe szállított levegő mennyisége nem vál­toztatható. Melegvíz fűtésű hőcserélők esetében a ter­moventillátorok téli időben általában nem biztosítják a kívánt hőmérsékletet. A gyakorlatban ezért általában két tei moventillátort alkalmaznak. Az egyik termoven­­tillátor kisebb teljesítményű, légszállítási képessége 5— 10 kg haszonállat élősúlyra van méretezve. A második termoventillátor az előbbitől eltérően nagyobb teljesít­ményű és 10—20 kg élősúlyú haszonállatok levegő mennyiség igényét, illetve annak klimatizálását bizto­sítja. Téli időszakban azután mind a két termoventillá­­tort együttesen, egyidejűleg használják, hogy az állat­tartó teremben a kívánt klímaviszonyok megteremthe­tők legyenek. Az állattartó helyeknek két termoventillá­­torral való klimatizálásának hátránya, hogy egyszerre két készüléket kell beruházni, beépíteni, felszerelni és szerelvényezni, valamint üzemeltetni, ami jelentős beru­házási többletköltséget és energiafelhasználást jelent. A termoventillátorok üzemeltetését érzékszervi megítélés alapján végzik, ami természetesen nem megbízható. Kü­lön gondot jelent, hogy méretezési okok miatt a termo­ventillátorok, különösen a téli hideg napokon a külső levegő alacsony hőmérséklete miatt gyakran +20 C°­­nál melegebb levegőt nem tudnak szállítani. Az apróbb állatok által igényelt kis mennyiségű 20 C° feletti meleg levegő helyett a nagy mennyiségű +20 C° hőmérsékletű levegő hűti a légteret. Ez a hűtőhatás csak az alapfűtés erős tú’méretezésével küszöbölhető ki, ami természete­sen a berendezés gazdaságosságát rontja. Üzemeltetés szempontjából az ismert berendezések 5 10 15 20 25 30 179641

Next

/
Thumbnails
Contents