179639. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sertéstrágya kezelésére és komplex hasznosítására
3 179639 4 A szerzők egyetértenek abban, hogy a hidraulikus módszerek nemcsak azért kedvezőtlenek, mert sok víz felhasználását kívánják, de azért is, mert ennek következtében igen nagy mennyiségű ún. hígtrágyát kell kezelni, mozgatni, szállítani és végül elhelyezni. Meggondolásra int továbbá, hogy a sertéstrágya a mezőgazdaságban nem hasznosítható általánosan, mert a növényeknek egy jelentős része kedvezőtlenül reagál a sertéstrágyából származó hatásokra. Hátrány az is, hogy a sertéstrágya kihelyezése hosszú időre bűzössé teszi a területet és környékét, ami miatt környezetvédelmi okokból ez a módszer sok helyütt szóba sem jöhet. Ugyancsak egyetértenek a szerzők abban, hogy a közismert nehézségek kiküszöbölésére, bár történtek különböző javaslatok, ezek azonban kivétel nélkül igen költséges, főleg pedig rendkívül energiaigényes megoldásokat eredményeztek. A találmány célja olyan berendezés kifejlesztése, amelynek segítségével a sertéstrágya kezelése és komplex hasznosítása az eddigieknél egyszerűbbé és olcsóbbá válik. Feladata a találmánynak ezen belül annak megvalósítása is, hogy az eddig ismert megoldások fogyatékosságait ki lehessen küszöbölni, a sertéstrágya kezelése és fölhasználása pedig semmiféle, a környezetet szennyező tevékenységgel ne járjon. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a korábban sok szempontból jogosan helytelenített öblítéses trágyaeltávolításnak meg lehet tartani az alapgondolatát, és ki lehet használni a benne levő technológiai előnyöket úgy is, hogy a hozzá fűződő hátrányok kiküszöbölhetők legyenek. Az alapgondolathoz tartozik az, hogy a nagy mennyiségű öblítővíz helyett a trágyához csupán annyi vizet kell juttatni, ami annak mozgathatóságát lehetővé teszi. Ezáltal megőrizhető a trágya aránylag nagy hőtartalma, sőt a hő egy része vissza is nyerhető, a trágya levegőztetése pedig annak a korábbiaknál sokkal szélesebb körű elhelyezhetőségét, tehát mezőgazdasági hasznosíthatóságát teszi lehetővé. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti berendezés sertéstrágya kezelésére és komplex hasznosítására — amelynél a sertések zárt, világítható, szellőztethető és adott esetben fűthető, előnyösen gépesített takarmány bejuttatással üzemelő állattartó épületben vannak elhelyezve, az épület állattartó belső tere célszerűen kutricákra van fölosztva, és padozatának síkja alá telepített legalább egy, de általában két trágyacsatornával rendelkezik, a trágyacsatorna pedig járható taposó rácscsal van lefedve — oly módon van kialakítva, hogy a trágyacsatornának az épület hossztengelyével célszerűen párhuzamos hosszanti ágai vannak, az ágak összekötő csatornák útján párosával összefüggő körjárattá vannak egyesítve, az így kialakított körjáratba a trágyacsatornák tartalmát cirkulációs áramlásra késztető és ezzel egyidejűén abba oxidációt okozó levegőt bejuttató, legalább egy keringtető-levegőztető egység van beépítve, a trágyacsatornák falai mentén pedig az áramló trágya hőtartalmának kinyerésére alkalmas hőcserélő szervek vannak elhelyezve. A találmány szerinti berendezés további ismérve lehet, hogy az összekötő csatornák útján végtelenített körjárattá alakított trágyacsatornához a fölösleges menynyiségű és lecsökkent hőtartalmú trágya eltávolítására alkalmas túlfolyó csatlakozik. A hőcserélő szerveket csőkígyó alkotja, amelynek belsejében a trágya hőtartalmát hőszivattyúhoz továbbító, előnyösen folyadék konzisztenciájú hőhordozó közeg van. A hőszivattyú primer oldala a trágyacsatornák hőcserélő szerveivel, szekunder oldala pedig hőfogyasztókkal, pl. fűtőszervekkel, vízmelegítővel stb. van összeköttetésben. A hőszivattyúnak a trágyacsatornák hőcserélő szerveihez irányuló primer körébe, valamint a hőfogyasztókhoz, pl. fűtőszervekhez irányuló szekunder körébe keringető szivattyúk vannak beiktatva. A találmány szerinti berendezés az eddig ismert megoldásokkal összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a berendezés üzemeltetése jelentős vízmegtakarítással jár, mivel elmarad a hagyományos hígítás és öblítés. Az öblítővíz elmaradásának köszönhető, hogy kevesebb a trágya mennyisége, és így a mozgatás és a kezelés mind energiában, mind élőmunkában nagy megtakarítást eredményez. A műszaki előnyök között említendő az is, hogy a trágya kezelése során lejátszódó oxidációs folyamat olyan jelentős hőmennyiség felszabadulásával jár, ami jól hasznosítható melegvíz előállítására, fűtésre stb. Agrotechnikai előny az, hogy a berendezésben kezelt trágya — ellentétben az ún. nem kezelt sertéstrágyával — mindenféle növényi kultúra esetében fölhasználható a talaj táperejének növelésére, illetve utánpótlására. Nem hanyagolható el a környezetvédelmi előny sem, ami mindenekelőtt a berendezésben való kezelés szagtalanabb voltának köszönhető, és ami miatt mind a kezelő személyzet, mind az állatok számára kedvezőbb körülmények alakulnak ki. A csökkent bűzfejlődés annak tudható be, hogy a trágyához hozzávezetett nagy mennyiségű levegő fokozottabb oxidációt eredményez, és így a szerves anyagok bomlása igen rövid idő alatt zajlik le. A tapasztalat szerint az oxidáció útján fölszabaduló hőmennyiség a trágyacsatornába beépített csőkígyóban levő hőhordozó közeget, célszerűen folyadékot mintegy 25 C°-ra fölmelegíti, és ezen a hőfokon télen-nyáron megtartja. A fölvett hőt a folyadék közvetlenül a hőszivattyú útján jól hasznosítható módon tudja leadni. A trágyának a trágyacsatornában való keringtetése nem csupán az oxidáció meggyorsítása miatt kedvező, hanem azért is, mert az öblítővíz elmaradása ellenére is megakadályozza a trágyacsatornában a leülepedést. Ugyancsak a keringtetésnek tudható be az is, hogy a trágya öblítővíz nélkül is kezelhető konzisztenciában marad. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezést befogadó állattartó épület vázlatos keresztmetszete, a 2. ábra az épület és a trágyacsatorna alaprajza, a 3. ábra a trágyacsatorna nagyított keresztmetszete, a 4. ábra a hőszivattyú kapcsolási vázlata. Az 1. és 2. ábrán látható az állattartásra szolgáló 1 épület, amelynek la padozati szintje alá vannak besüllyesztve a 2 trágyacsatornák. A 2 trágyacsatornák célszerűen az 1 épület hossztengelyével párhuzamosan helyezkednek el, és az 1 épület végeinél a 3 összekötő csatornák útján egymással össze vannak kapcsolva. Az 1 épületben általában két darab 2 trágyacsatorna helyezkedik el, elvileg azonban elképzelhető — nagyobb szélességű állattartó épületek esetében —, hogy egymással párhuzamosan több 2 trágyacsatorna is telepíthető. A 2 trágyacsatornák ebben az esetben is párosával össze 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
