179639. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sertéstrágya kezelésére és komplex hasznosítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179639 SZOLGALATI TALÁLMÁNY IB I Bejelentés napja : 1980. V. 15. (1207/80) Nemzetközi osztályozás: j A 01 C 3/00 A 01 K 1/00 Közzététel napja: 1982. II. 27 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984.1. 31. Ï. Szabadalmi Tár ' ^ ^■s^jÜlAJDONA Feltalálók : Kosa Ferenc oki. agrármérnök, Kaposvár 35% György Levente oki. agrármérnök, Budapest 35% Mészáros Ferenc oki. gépészmérnök, Budapest 30% Szabadalmas: Kaposvári Hibridsertés.t Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalat, Kaposvár Berendezés sertéstrágya kezelésére és komplex hasznosítására 1 A találmány berendezés sertéstrágya kezelésére és komplex hasznosítására, amelynél a sertések zárt, világítható, szellőztethető és adott esetben fűthető, előnyösen gépesített takarmánybejuttatással üzemelő állattartó épületben vannak elhelyezve. Az épület állattal tó belső tere célszerűen kutricákra van fölosztva, és padozatának síkja álá telepített legalább egy, de általában két trágyacsatornával rendelkezik. A trágyacsatorna járható taposó ráccsal van lefedve. A nagyüzemi sertéstenyésztés egyik legnagyobb gondját jelenti a keletkező nagy mennyiségű trágya kezelése és elhelyezése. Az utóbbi évtizedekben kialakult sertéstartó telepek trágyáját különböző képpen lehet kezelni. Az egyik az épületen belüli, a másik az azon kívüli, illetve a sertéstelepen kívüli kezelés. A kialakult gyakorlat szerint legtöbbször oly módon járnak el, hogy a kutricákból származó trágyát öblítő vízzel keverve valamilyen tároló térbe juttatják. Onnan vagy továbbvezetik és valahol ülepítik, vagy szállító eszközzel — általában szippantó kocsival — olyan mezőgazdasági Területekre hordják, ahol az szétteríthető és a talaj táperejének utánpótlására hasznosítható. Az épületen belüli kezelési módszereknél a trágya az öblítésen kívül duzzasztásos vagy úsztatásos úton is eltávolítható. A három lehetséges és többé-kevésbé elterjedt eljárást közös gyűjtőnévvel „hidraulikus” eltávolításként szokás az irodalomban és a gyakorlatban említeni. A fentiekkel szemben áll a másik eltávolítási módszer, amelyet a szakmában „mechanikus” eltávolításnak ne-2 veznek. Ezeknél a sertéstrágyának a továbbítása szárnylapátos kaparóval, kaparólappal, vagy szakaszos továbbításra alkalmas kocsi- vagy szánszerkezettel történik. Ez utóbbi esetben a szállító kocsit vagy szánt valamilyen 5 vonóelem, pl. acélkábel, lánc vagy rudazat segítségével mozgatják. Mind a hidraulikus, mind a mechanikus megoldásokkal szemben számottevő kifogások tehetők. A hidraulikus módszer legfőbb hibája az, hogy alkalmazása igen 10 sok víz felhasználását kívánja, a hozzá szükséges berendezések és műtárgyak pedig költségesek. A mechanikai eltávolítás elvileg olcsóbb lehet, kedvezőtlen azonban, hogy gyakoriak a mozgó alkatrészek meghibásodásai, a berendezések jelentős mértékű helyet 15 foglalnak el, fennáll az állatok megsértésének veszélye, a higiéniai feltételek pedig sokkal nehezebben tarthatók be, mint a hidraulikus trágyaeltávolítási módszerek esetében. A fentiekben fölsorolt nehézségeket taglalja Csorna 20 Mihály: „Sertéstelepek gépei, berendezései”; dr. Orbán Róbert: „A nagyüzemi sertéstartás szervezése és technológiája” és Ábrahám Lajos: „A szerves trágyák kezelése és felhasználása” c. a Mezőgazdasági Könyvkiadónál, valamint Halász Péter: „A sertéshús termelés 25 műszaki-technológiai eljárásainak gazdasági hatékonysága” című, az Akadémiai Kiadónál megjelent szakkönyvek, továbbá a Magyar Mezőgazdaság c. hetilap, az Állattenyésztés című magyar folyóirat, valamint a Schweinezucht und Schweinemast című nyugatnémet és 30 a Pig Farming című angol folyóirat számos cikke. 179639
