179634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés nemlieáris torzítás mérésére

9 179634 10 súlyozó áramkör szerepét is betölti. Ez lényegében egy R0 és R-! ellenállás soros kapcsolásából áll, amelyek ily módon egy feszültségosztót alkotnak, és amelynek az osztásaránya a súlyozás mértékének felel meg. Az R0 és R, ellenállásokból álló feszültségosztó osztáspontja a 65 műveleti erősítőből, valamint R2 ellenállásból és C kondenzátorból álló, önmagában ismert átlagoló be­menetére csatlakozik. Ennek az átlagolónak a bemene­tén a 91 referencia jelforrás feszültsége és a 64 kompará­­tor kimenetén levő impulzusok egyenáramú átlaga kö­zötti különbség jelenik meg. Különbség csak akkor áll fenn, ha a BE bemenetre vezetett mérőjel torzított. Ekkor a 65 műveleti erősítő kimenetén közvetlenül a mérőjel torzítására jellemző hibajel jelenik meg, amit a 10 aritmetikai egységre vezetünk. A 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés jelalakjait a 3. ábrán láthatjuk, amelynek segítségével a fentiekben ismertetett működés jól áttekinthető. Az 5. ábrán a 2. ábrán bemutatott kapcsolási elrende­zésnek egy olyan változata látható, amelynél a 64 kom­­parátor kimenetén megjelenő impulzusok egy digitális áramkörbe jutnak. Ez a digitális áramkör végzi el a referenciajellel történő összehasonlítást, valamint az átlagolást. Az áramkör működését a 6. ábrán látható jelalakok segítségével ismertetjük. Az 5. ábrán a 64 komparátor kimenete egy 84 kapu­­áramkör egyik bemenetére csatlakozik. A 64 komparátor kimeneti Uk jele a 6e ábrán látható. A digitális áramkör 95 óragenerátort tartalmaz, amelynek frekvenciája sokszorosa az Uk jelben elő­forduló legrövidebb impulzusénak. A 95 óragenerátor kimenőjelét a 6f ábra mutatja. A 95 óragenerátor kime­nete egy 96 mérési idő számlánc bemenetére csatlakozik. A 96 mérési idő számlánc segítségével állítható be a 6g ábrán látható T mérési idő, amely jel a 96 mérési idő számlánc kimenetéről egy 97 vezérlő áramkörön ke­resztül a 84 kapuáramkör másik bemenetére van vezet­ve. A 84 kapuáramkör kimenetén megjelenő és a 6h áb­rán látható impulzusok száma megfelel a torzított mérő­jel vizsgált szintjéhez tartozó eloszlás értékének. Az át­lagolást a 84 kapuáramkör kimenetére csatlakozó 66 mérő számlánc végzi, amelynek kimenetein a T mérési idő végén az eloszlás értéknek megfelelő kódolt szám jelenik meg. A 97 vezérlő áramkör a T mérési idő után egy-egy külön kimenetén keresztül nullázza a 96 mérési idő számláncot, illetve a 66 mérő számláncot. A 66 mérő számlánc kimenetei közvetlenül a 10 aritmetikai egység bemeneteire kapcsolhatók. A 7. ábrán egy olyan, találmány szerinti kapcsolási elrendezésváltozat látható, amely a találmány szerinti eljárásnak azt a változatát foganatosítja, amely a tor­zítást inverz-eloszlás vizsgálatával méri. A 7. ábrán látható kapcsolási elrendezésnek 110 in­­verz-eloszlásképző egysége van, amely magába foglalja az egyes 111, 112 inverz-eloszlásképző áramköröket. Alii és 112 inverz-eloszlásképző áramkörökhöz csatla­koznak egy 120 alapjel előállító egység kimenetei, a 111 és 112 inverz-eloszlásképző áramkör további bemenetére a kapcsolási elrendezés BE bemenete csatlakozik. Alii és 112 inverz-eloszlásképző áramkörök kimenetén olyan feszültségek jelennek meg, amelyek a torzított mérőjelnek a 120 alapjel előállító egység kimenő feszült­ségei által meghatározott rögzített eloszlás-értékekhez tartozó mérőjel szinteknek felelnek meg. A 111 és 112 inverz-eloszlásképző áramkör kimenete 140 különbség­képző egység bemeneteire csatlakozik. A 140 különbség­képző egység másik bemeneteire egy 150 referencia­egység kimenetei csatlakoznak. A 150 referenciaegység kimenetein olyan feszültségek jelennek meg, amelyek a 120 alapjel előállító egység kimeneti feszültségei által meghatározott, és a torzítatlan mérőjel eloszlás-értékei­hez tartozó mérőjel szinteket reprezentálják. Abban az esetben, ha a BE bemenetre vezetett mérőjel torzítatlan, akkor a 140 különbségképző egységben levő 141, 142, 143 különbségképző áramkörök kimenetén nem jelenik meg feszültség. Abban az esetben azonban, ha a BE be­menetre torzított jelet vezetünk, akkor a 140 különbség­képző egység kimenetein a torzításra jellemző hibajelek állanak elő, amelyeket a 160 aritmetikai egységbe vezet­ve, annak kimenetén a fentiekben ismertetett összefüg­gések által kiszámított torzításérték jelenik meg. A 160 aritmetikai egység kimenetére 170 kijelző csat­lakozik, amelyen a mért és kiszámított k torzítási té­nyező értékét megjelenítjük. A 120 alapjel előállító egység 121 alapjel forrást tartal­maz, ami gyakorlatilag egy egyenfeszültségű forrás, amelynek kimenetére a különböző szintű alapjeleket előállító 122, 123, 124 súlyozó áramkörök csatlakoznak. Hasonló felépítésű a 150 referenciaegység, amelyben egy 154 referencia jelforrásra 151, 152, Í53 súlyozó áramkörök csatlakoznak. A 111 inverz-eloszlásképző áramkör felépítése és működése a köyetkező. Alii inverz-eloszlásképző áramkör bemenetén egy komparátor van, amelynek kimenetére átlagoló csatla­kozik, és az átlagoló kimenete egy különbségképző áramkörbe van vezetve. Ennek a különbségképző áram­körnek a másik bemenetére csatlakozik a 120 alapjel előállító egység egyik kimenete. A különbségképző áramkör kimeneti jele egyrészről a 111 inverz-eloszlás­­képző áramkör kimeneti jele, amely másrészről R ellen­álláson keresztül a komparátor referencia-bemenetére van visszacsatolva. Ez lényegében egy olyan szabályozó­kor, amely a komparálási szintet addig változtatja, amíg a különbségképző áramkör kimenetén a 120 alapjel elő­állító egység által meghatározott eloszlási szintekhez tartozó bemeneti szintnek megfelelő jel jelenik meg. Az egyik 111 inverz-eloszlásképző áramkör egy lehet­séges kiviteli alakját a 9. ábra mutatja. Ennek bemene­tén egy műveleti erősítővel kialakított 113 komparátor van, amelynek invertáló bemenetére R4 ellenálláson ke­resztül vezetjük a torzított mérőjelet. A 113 komparátor kimenete, valamint a 120 alapjel előállító egység 121 alapjel forrása R5 és R6 ellenállások soros kapcsolásá­val kialakított feszültségosztó két végére csatlakozik. Ez a feszültségosztó együttesen látja el a különbségképző áramkör és a súlyozó áramkör szerepét. A feszültség­osztó osztáspontja 114 átlagoló bemenetére csatlakozik. A 114 átlagolónak C kondenzátora van, és önmagában ismert felépítésű. A 9. ábra szerinti 111 inverz-eloszlás­képző áramkör Uki kimenetén közvetlenül a torzítással arányos hibajel jelenik meg, amelyet a 160 aritmetikai egységbe vezetünk. A 114 átlagoló kimenete egyben egy R3 ellenálláson keresztül a 113 komparátor bemenetére van visszacsatolva. A 111 inverz-eloszlásképző áramkör egy olyan kap­csolási vázlata látható a 10. ábrán, amelynél az alapjel előállítása, a különbségképzés digitális áramkörrel van megvalósítva. Ebben az áramkörben a 113 komparátor kimenete a 115 kapuáramkör egyik bemenetére csatla­kozik. A 115 kapuáramkör másik bemenetére 116 óra­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents