179620. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú iránycsatoló

179620 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980.1.04. Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984. VII. 31. (14/80) Nemzetközi osztilyozáv. NSZO3 : H 01 P 5/18 f Feltalálók: Szabadalmas: Beke Géza okleveles villamosmérnök 50%, Pécel, Tatár Sándor okleveles üzem- ORION Rádió és Villamossági mérnök 50%, Budapest Vállalat, Budapest Mikrohullámú iránycsatoló 1 2 A találmány tárgya téglalapkeresztmetszetű cső­tápvonalból és koaxiális tápvonalban végződő sza­lagtápvonalból álló csökkentett frekvenciafüggőségű mikrohullámú iránycsatoló. Mikrohullámú készülékek (berendezések) csőtáp­vonal szakaszaiba iktatott iránycsatolókkal szemben elsődleges követelmény a kis helyigény, mivel rend­szerint kiegészítő feladatot látnak el. Egy ilyen kis helyigényű megoldást ismertet a ma­gyar 168 319 számú szabadalom. A megoldás lényege, hogy egy téglalapkeresztmetszetű csőtápvonal falán vágott csatolórésen keresztül van csatolásban egy U alakú szalagtápvonal, amely a csőtápvonal falán kívül azzal párhuzamosan helyezkedik el. A csatolónyílások távolsága a csőtápvonal hossztengelyének irányában a csőtápvonalbeli hullámhossz negyede, a működési sáv valamelyik frekvenciáján. A leírás ismerteti hogy a szalagtápvonalnak a csatolónyílások közötti szakasza a szalagtápvonalbeli hullámhossz 3/4, 5/4, 7/4 stb. nagyságú. Ezen ismert megoldás elvileg alkalmas ugyan a cső tápvonalon haladó és a visszavert jel megkülön­böztetésére, a méretek csökkentésével együttjáró romlás miatt mégis csak a haladó jel indikálására hasz­nálható. Nem alkalmas a visszavert jelszín, illetve amplitúdó átviteli karakterisztika mérésére a mikro­hullámú berendezés teljes frekvenciatartományában. A mechanikus felépítés megtervezésekor ugyanis rendszerint mellékes szempont az, hogy a szalagtáp­vonal egyik, vagy mindkét vége koaxiális tápvonalban folytatódik, amely egy-egy csatlakozóban, vagy egy csatlakozóban és egy illesztett lezáróban végződik. Pe­dig a koaxiális tápvonal belső vezetője benyúlik abba az üregbe, amely körülveszi a mellékvonalat és a két 5 csatolónyíláson át a csőtápvonal (fővonal) mellékágát képezi. A találmány szerinti iránycsatoló azon a felisme­résen alapul, hogy a mellékvonalon nem egyszerűen úgy terjed az elektromágneses hullám, mint egy sza- 10 lagtápvonalon. A mellékvonali hullámhossz frekven­­dafüggőségét ugyanis nem a közismert ATEM = 1 C =--------* — függvény írja le, hanem kísérleti ered-Mr * er f 15 ményeink szerint a csőtápvonalbeli hullámhossz­frekvencia függvényhez hasonló összefüggés. Az ennek figyelembevételével kialakított iránycsatoló elektromos jellemzői kevésbé frekvenciafüggőek. Az általunk felismert összefüggés szerint a mellékvonali 20 hullámhossz nagyobb, mint a különálló szalagtáp­vonalban mérhető hullámhossz. A továbbiakban a találmány szerinti iránycsatolót a rajz alapján ismertetjük. Az ábrán látható U alakú 1 25 szalagtápvonal a téglalap keresztmetszetű 2 csőtáp­­vonal egyik szélesebb oldalfalával párhuzamosan, a 2 csőtápvonalon kívül helyezkedik el. Az 1 szalagtáp­vonalról henger alakú 3 és 4 csatoló csapok nyúlnak a 2 csőtápvonal falán kialakított 5, illetve 6 csatoló- 30 nyílások felé, amelyek távolsága a 2 csőtápvonal 179620

Next

/
Thumbnails
Contents