179597. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zöld növény nyersanyag mechanikai feltárására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 179597 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. V. 15. (TA—1488) NSZOj B 02 C 13/00, A 01 F 29/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984. VII. 31. ff * Sukhoi»' Táj ^ • A Feltalálók: Sólymos Károly okleveles gépészmérnök, 1/3, Tatabánya, Koch Lehel okleveles vegyész, 1/3, Karácsonyi Béla okleveles vegyész, 1/3, Budapest Szabadalmas: Tatabányai Szénbányák, Tatabánya Berendezés zöld növényi nyersanyag mechanikai feltárására 1 A találmány tárgya berendezés zöld növényi nyersanyag mechanikus feltárására, főleg a zöld növényi nyersanyag sejtjeiben és szöveteiben lévő fehérjetartalmú komponensek minél teljesebb szabaddá tételére. A növényi fehérje kinyerését célzó eljárásokban a betakarított nőid növényi nyersanyagot, például lucernát vagy betakarítás után rögtön préselik vagy két, egymástól különálló gépegységben őrlik, és préselik és maximális sejtfeltárással a lehető legnagyobb lényeredékre, illetve fehérjemennyiség kinyerésére törekednek. A zöld növényi nyersanyag feltárására kísérleteket folytattak kalapácsos malmokkal, vagy kalapácsos törőkkel. Ezek a berendezések, amelyek száraz, szilárdanyagok, például ércek, szén, kőzetek, durva törésére vagy finom aprítására szolgálnak, használatosak kemény, száraz szemestermények, például szárított kukorica finom aprítására is. Az ismert kalapácsmalmok tengely körül nagy fordulatszámmal (600—2800 fordulatszám/perc) körbefutó ütőrudakkal, úgynevezett kalapácsokkal dolgoznak, amelyek a hajtott tengellyel együtt forgó tárcsákra csapokkal rendszerint billenőén vannak felfüggesztve. A kalapácsok forgás közben a centrifugális erő hatására csapjaik körül elmozdulva sugár irányú helyzetet foglalnak el, miközben az aprítandó anyagot nagy erővel a forgó szerkezeti részeket magába foglaló ház kellő keménységű béléséhez, úgynevezett őrlőfelületéhez, vagy a házban elrendezett rudakhoz, rácsozatokhoz, esetleg dobkosárhoz ütköztetik. Ezáltal az aprítandó anyagot ütő-, nyomó-, húzó- és metsző-nyíró hatások érik. A mechanikai behatások következtében az aprí tandó anyag rendkívül sok intenzív ütést kap és ennek 5 következtében az apró részekre osztódik. A felaprított anyag rostélyon, illetve a dobkosár nyílásain keresztül áthullv" gyűjtőtéren és kivezetőnyíláson át távozik az őrlőtérből. Az aprítási fok 1 : 10—12 értékű. 10 A gyakorlat bebizonyította, hogy sze mes terményeket, csak légszáraz, vagy maximálisan 6-8% nedvességtartalomra szárított állapotban lehet a kalapácsmalmokban aprítani. A nagyobb nedvességtartalmú aprítandó anyag ugyanis elkenődik és rátapad a kala- 15 pácsokra, illetve a dob felületére miközben eltörni a rostély nyílásait. Ismeretes '■z is, hogy a kalapácsmalmok felhasználási területének kiszélesítésére, főleg szálastakarmányok és egyéb rostos anyagok aprításához a dob 20 őrlőterében ütközőfelületként fogazott, lécbordázású, sűrű rácsozatú béléselemeket, vagy dobokat alkalmaznak. Az őrlendő anyag elkenődésének, beragadásának meggátlására a lengőkalapácsok közé hegyes, vagy élezett verőkarokat is beiktatnak, illetve bizo- 25 nyos szerkezeti változatok esetében forgó, vagy lengő seprőfejes tagokat is alkalmaznak. Egyes szerkezeti megoldásoknál az őrlőtérből a már előre felaprózott, szecskázott anyagot szállítócsövön keresztül külön dobba továbbítják, amelynek szitaterében az aprított 30 anyagot forgólapátokkal kezelik és osztályozzák. 179597
