179594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heparin előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 179594 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979.1. 05. (SchE—667) NSZO3 : iMp Uniós elsőbbsége: 1978.1. 06. (P 28 00 943.0) C 08 B 37/10 Német Szövetségi Köztársaság ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. II. 27. , ' ^ ; * Tu * TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. VII. 3í. TL'La Feltaláló: Szabadalmas: dr. Vidic Hans-Jörg vegyész, Nyugat-Berlin Schering Aktiengesellschaft, Nyugat-Berlin és Bergkamen (utóbbi a Német Szövetségi Köztársaságban) Eljárás heparin 1 A találmány tárgya eljárás heparin kinyerésére állati belek feldolgozásánál kapott sósléből (bél-sóslé). A heparint az orvostudomány régóta természetes előfordulású véralvadásgátló anyagként használja, melynek fontossága a korszerű gyógyászatban sem 5 csökkent, sőt egyre szélesebb körben alkalmazzák. Az utóbbi években számos olyan eljárás vált ismertté, melyeknek célja, hogy a heparin-hatóanyagot egyre kíméletesebb körülmények között izolálják heparintartalmú állati szövetekből, mint a tüdőből, 'rmájból és újabban mindenekelőtt sertés, marha és juh bélnyálkájából. (mucosa) (754 885 számú nagy-britanniai, 1 228 241 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli, 3 058 884 számú Amerikai Egyesült Államok-beli, 1 253 868 számú Német Szövetségi 15 Köztársaság-beli szabadalmi leírás). Az ilyen nyersanyagok hátránya a romlandóság miatti korlátozott tárolhatóság, ami ugyan fagyasztás által meghosszabbítható, de ez a technikai többletráfordítás mellett a költségek jelentős emelkedéséhez vezet. A feldől- 20 gozással járó szag pedig úgy az üzemi személyzet, mint a szomszédos környék lakói részére jelent váratlan problémát. Az 1 253 868 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban összefoglalóan ismertetik 2j a heparin néhány szokásos eljárással való kinyerését. Ezek szerint az állati szövetet először forró vizes sóoldattal hozzák érintkezésbe a heparinnak a sejtekből történő kioldása céljából. Az eközben felhalmozódó közeg heparintartalma rendkívül kicsi. 30 előállítására Azt találtuk, hogy a vágóhidakon és a bélhúrgyárakban kapott sóslé heparint tartalmaz. Ez a sóslé akkor képződik, amikor a bélnyálkától előzetesen megszabadított állati beleket tartósítás és víztelenítés céljából konyhasóoldatokba helyezik. Ezért figyelembe véve az 1 253 868 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírást, kifejezetten meglepőnek mondható, hogy az állati belek konyhasóoldatba való betevésénél képződő sóslé nagyobb mennyiségű heparint tartalmaz. Az is váratlan volt, hogy ez a heparin a kémiailag rokon vegyületektől csaknem teljesen mentes formában fordul elő, úgyhogy a sóslé, amely eddig csak környezetet terhelő hulladékanyag volt, most új nyersanyagforrást jelent a szűk nyersanyag-keresztmetszet miatt eddig csak kis mennyiségben izolált heparin számára. A rendkívül kisfokú szennyezettség miatt a nyersheparínná való feldolgozás különösen kíméletesen hajtható végre és ezzel szükségtelenné válnak a technika jelenlegi állása szerint ismert költséges izolálási módszerek (lásd a 3 451 996 számú Amerikai Egyesült Államok-beli és az 1 221 784 számú nagy-bf tanniai szabadalmi leírást). Végeredményképpen olyan heparin-minőséget kapunk, amely a piacon rendelkezésre álló heparin-készítményeknél messze nem érhető el. A találmány szerint nyersanyagként használt bél-sósléből izolált nyersheparinok már olyan tisztaságúak, hogy az utólagos tisztítás 200 USP-egység/mg aktivitást jóval meghaladó heparinokat eredményez (USP = United States Pharmacopoeia = az
