179588. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás olvadék, főként üvegolvadék villamos ellenállása hőfokfüggésének folyamatos meghatározására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEfRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179588 iéÉíI Nemzetközi osztályozás: ®PSÏ|| Bejelentés napja: 1979. VIII. 21. (SI-1716) NSZO3 : G 01 N 27/06, G 01 N 33/38 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982.1 28. (fv** TALÁLMÁNYI Megjelent: 1984.VII. 21. ö ★ *“*«*1<«< Tá« ^ J HIVATAL KAIMUL Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Szabó Mihály okleveles gépészmérnök, Budapest, Káló Jenő okleveles villa- Szilikátipari Központi Kutató mosmérnök, Dunaharaszti, Csöllei László okleveles villamosmérnök, Dr. Vissy és Tervező Intézet, Budapest László okleveles vegyészmérnök, Budapest Berendezés és eljárás olvadék, főként üvegolvadék villamos ellenállása hőfokfüggésének folyamatos meghatározására 1 A találmány tárgya berendezés olvadék, főként üvegolvadék villamos ellenállása hőmérsékletfüggésének meghatározására, amely olvasztótégelyt és ennek felhevítésére szolgáló eszközt, az olvasztótégelybe benyúló elektródákat, valamint az elektródákat magába foglaló villamos mérőkört, végül hőmérsékletmérőkört tartalmaz, továbbá eljárás olvadék, főként üvegolvadék villamos ellenállása hőmérsékletfüggésének meghatározására az olvadékba merített elektródok közötti ellenállás mérésére szolgáló mérőkörrel, valamint az olvadék hőmérsékletének mérésére szolgáló és hőmérsékletérzékelőt tartalmazó mérőkörrel való egyidejű méréssel. Az iparban egyre szélesebb körben teijednek a villamos fűtésű és pótfűtésű üvegolvasztó kemencék. Ennek oka abban rejlik, hogy míg a gáztüzelésű üvegolvasztó kemencében a hőhasznosítás mindössze 17—20%, addig a villamosfűtésű kemencében 60 -65%. A villamos olvasztó kemence tervezéséhez és üzemeltetéséhez ismerni kell a benne olvasztandó üveg villamos tulajdonságait, elsősorban villamos vezetőképességét a hőmérséklet függvényében. Hasonló kérdés merülhet fel zománc és egyéb masszák olvadékának esetében is. Az üvegolvadék villamos vezetőképességét, illetve ellenállását a hőmérséklet függvényében eddig oly módon határozták meg, hogy az üveget tégelyben, ennek külső melegítésével megolvasztották, az üvegolvadék hőmérsékletét ennek valamely tetszőleges pontjában megmérték és az üvegolvadék villamos ellenállását a belemerített elektródok, vagy az elektród és a tégely között, diszkrét hőmérsékleti értékeken, szakaszosan meghatározták (Saint-Gobain Industriels Service Central de Recherche, Document No. 6141., Urnes, 5 The Glass Industry 1959. May, p. 237-239, Lotto, Lazzari, Pivista Vetro, 1969. p. 5—10. Tickle, Physics and Chemistry of Glasses, 1967, 3., p. 101-124, Babcock, J. of the Am. Cer. Soc., 1934., 17., p. 11., Baucke, Frank, Glastechnische Ber.. 1976., 49. évf. 10 7., Stanek, Sasek, Meissmerova, Silikonf. VIII., 1965., Budapest, Embabi, Alaya, Mahgoub, Transact, of B. C. S., Vol. 13, No. 1., 1974., Piechurowski, Szklo i Cer., Varsó, 1975., 24.k., Bondaijev, Mihakov, Parfenov, Sztyeklo i Keramika, 1973/2.). 15 Az ismert módszereknek azonban több hátrányuk van. Ezek között említendő, hogy az üvegolvadékban az ellenállás és a hőmérséklet mérése különböző helyeken történik s így a mért hőmérséklet nem azonos 10 a villamos mérőhely hőmérsékletével. A mérés az üvegolvadék felmelegítése során történik, mert a lehűlés túl gyors folyamat lenne ahhoz, hogy a mérések diszkrét hőmérsékleti értékeken elvégezhetők legyenek. Ugyanez az oka annak, hogy a felmelegítés 15 lassú, ezért az üvegolvadék összetétele hosszú időn át tartó párolgás következtében megváltozik. De lassú a felmelegítés azért is, mert az olvasztótégelyt kemencében, vagyis külső melegítéssel hevítik fel és a termikus homogenitás megközelítését is ki kell várni. A diszked rét hőmérsékleti értékeken nyert ellenállás értékeket 179588
