179579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammónia és szén-dioxid elválasztására ammóniát és széndioxidot tartalmazó keverékből
J5 179579 16 kondenzátor és a 115 gáztisztító kondenzátor nyomása körülbelül 140 kg/cm2. A 103 kihajtókészülékben 2542 kilomól NH3-t, 551 küomól C02-ot és 132 kilomól H20-t hajtunk ki a 103 karbamidreaktor szintézisoldatából, gőzzel 215 °C-ra melegített friss C02 segítségével. A 106 kondenzátorban a 105 vezetéken át kivezetett gázkeveréket részlegesen kondenzáltatjuk a 108 vezetéken át betáplált friss NH3 és a karbamidreaktorból kijövő oldat keverékének a segítségével. A képződött gáz/folyadék keverékből és a 115 gáztisztító kondenzátorban keletkezett, 497 kilomól NH3-t, 169 kilomól C02-ot és 33 kilomól H2Ot tartalmazó karbamátoldatból a 101 karbamidreaktorban, 183 °C átlaghőmérsékleten olyan szintézisoldat képződik, amely 1061 kilomól karbamidon kívül 2683 kilomól NH3-t, 627 kilomól C02-ot és 1191 kilomól H20-t tartalmaz. A C02-konverzió így 62,89^os. 1019 kilomól karbamidból, 225 kilomól NH3-ból, 118 küomól C02-ból és 1019 küomól H2O-ból álló oldatot bocsátunk ki a 103 kihajtóoszlopból, ezt az oldatot a 120 karbamátbontóban 2,5 kg/cm2 nyomásra expandálva 124°C-ra melegítjük fel. 151 kilomól NH3-ból, 98 küomól C02-ból és 159 küomól H2 O-ból áüó gázkeverék képződik, melyet a 121 szeparátorban elválasztunk a maradék karbamidoldattól, amely 1019 küomól karbamid és 860 küomól H20 mellett még 74 kilomól NH3-t és 20 küomól C02-ot tartalmaz. Az NH3-t és C02-ot eltávolítjuk a 122 expanziós készülékben, úgyhogy vizes karbamidoldatot kapunk. A 121 szeparátorban elválasztott gázkeveréket a 128 C02-elválasztó oszlop alsó részébe vezetjük, ahol 2,5 kg/cm2 nyomást tartunk fenn, és ott a gázkeveréket a végső folyamatszakaszból származó, 1117 kilomól H20-t, 5,5 küomól NH3-t és 2,25 küomól C02-ot tartalmazó, 90 °C-on kondenzátummal kezeljük. A 128 oszlopba a 132 vezetéken át NH3 -nyomokat tartalmazó 3700 kilomól H2 O-t, a 133 vezetéken át 739 küomól H20-t, 298 küomól NH3-t és 134 küomól C02-ot, és a 134 vezetéken át 157 kilomól H20-t is bevezetünk. A 132 és 133 vezetéken át betáplált oldatok hőmérséklete 88 °C, ületve 85 °C, a 134 vezetéken érkező mosóvíz hőmérséklete 40 °C. A 128 oszlop tetején felszabaduló gázkeverék 143 kilomól C02-ból és 3 küomól H2 O-ból áll. A 106 °C hőmérsékletű és 5939 küomól H2 O-ból, 461 küomól NH3-ból és 92 küomól C02-ból áüó fenékoldatot a 129 deszorpciós oszlopba vezetjük. Ebbe az oszlopba tápláljuk be a 115 gáztisztító kondenzátor fejtermékéből kinyert 156,5 küomól NH3-t, 39,2 kilomól C02-ot és 371 kilomól H20-t tartalmazó gázkeveréket és 138 °C hőmérsékletű gőzt vezetünk be a 129 deszorpciós oszlop alsó részébe. Ezen oszlop NH3- és C02-nyomokat tartalmazó vízből áüó fenéktermékének egy részét - mint említettük - a 132 és 134 vezetéken át a 128 C02-elválasztó oszlopba vezetjük, visszamaradó részét pedig részben mosóvízként a 130 NH3-elválasztó oszlopba vezetjük a 143 vezetéken át, részben a folyamatban másutt hasznosítjuk, vagy a csatornába engedjük ki. A 129 deszorpciós oszlop felső részéből kivezetett 110 °C hőmérsékletű és 618 küomól NH3-ból, 134 küomól C02-ból és 709 küomól H2 O-ból álló gázkeveréket a 141 hűtőben 87 °C-ra lehűtve a 130 NH3-szeparáló oszlopban elválasztjuk 29 küomól 40 °C-os vízzel és 170 küomól —15 °C-os NH3-val való mosás útján és 490 kilomól tiszta NH3-t kapunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ammónia és széndioxid elválasztására ammóniát és széndioxidot tartalmazó keverékekből, melynek során az elválasztást egy ammónia-elválasztó zónában és egy széndioxid-elválasztó zónában hő segítségével végezzük, azzal jeüemezve, hogy abban az esetben, ha a kezelendő keverék ammóniában dús, akkor először ammónia-elválasztó zónába vezetjük, ahol a gáz alakú ammóniát fejtermékként, az áüandó forráspontú vizes, ammóniát és széndioxidot tartalmazó oldatot pedig fenéktermékként kinyerjük, a fenékterméket a széndioxid-elválasztó zónába továbbítjuk, ahol fejtermékként széndioxidot, fenéktermékként pedig ammóniát és széndioxidot tartalmazó, állandó forráspontú vizes oldatot nyerünk ki; és abban az esetben, ha a kezelendő keverék széndioxidban dús, akkor először a széndioxid-elválasztó zónába tápláljuk be, ahol fejtermékként széndioxidot és fenéktermékként ammóniát és széndioxidot tartalmazó, állandó forráspontú vizes oldatot különítünk el és a fenékterméket deszorpciós zónába vezetjük, ahol az ammóniát és a széndioxidot vízgőzt tartalmazó gázkeverék formájában eltávolítjuk belőle, végül a gázkeveréket az ammónia-elválasztó zónába vezetjük, ahol fejtermékként gáznemű ammóniát és fenéktermékként ammóniát és széndioxidot tartalmazó, állandó forráspontú vizes oldatot nyerünk ki; míg a széndioxid-elválasztást a széndioxid-elválasztó zónába betáplált széndioxid súlyára 0,2—6-szoros mennyiségű víz segítségével végezzük, és az ammónia-elválasztó zónában +6Q-+170°C fenékhőmérsékletet és -35 - +66 °C tetőhőmérsékletet tartunk fenn, a széndioxid-elválasztó zónában pedig +75 °C— +200 °C fenékhőmérsékletet és 0 °C — +100 °C tetőhőmérsékletet tartunk fenn, azzal a megkötéssel, hogy az említett zónák tetőhőmérséklete kisebb, mint a fenékhőmérséklet és ezekben a zónákban a nyomást 1-50 atm értéken tartjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a széndioxid-elválasztó zónába betáplált keverék súlyának 0,5—2,5-szeresének megfelelő vízmennyiséget alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy széndioxidban dús keverék kezelésénél a vizes fenékterméket a széndioxid-elválasztó zónába vezetjük be. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a széndioxid-elválasztó zónában az ammónia-széndioxid-víz rendszer össznyomását legfeljebb az ammónia-elválasztó zónában létesített össznyomás kétszeresének megfelelő szinten tartjuk. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a széndioxid-elválasztó zónában az ammónia-széndioxid-víz rendszer össznyomását olyan szinten tartjuk, amely 5 10 15 20 .25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
