179558. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet kőolajipari vezeték teljes szelvényű szakaszolására

MAGYAR SZABADALMI 179558 NÉPKÖZTARS ASÄG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. VII. 27. (OA-6Q3) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: F 16 K 1/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984. VI. 30. ^^TTaláimáHPr^ ( Szabadalmi Tit ^n/LAJgpN Feltalálók: Szabadalmas: Aranyás József esztergályos, 17%, Mezei Dénes művezető', 32%, Flórián Zoltán Országos Kőolaj és okleveles gépészmérnök 17%, Kánnár Máténé szerkesztő 17%, Hajdár János okle- Gázipari Tröszt, Budapest veles gépészmérnök 17%, Nagykanizsa Szerkezet kőolajipari vezeték teljes szelvényű szakaszolására 1 A találmány tárgya szerkezet kőolajipari vezetékek teljes szelvényű szakaszolására. Az olajipar biztonságtechnikailag a tűz- és robba­násveszélyes vezetékek nagy tömege miatt a legmeg­bízhatóbb szakaszolási, leürítési és elzárási szereivé- 5 nyékét igényli. Ezek az igen pontos zárású szerelvé­nyek sem árban, sem megbízhatóságban nem hasonlít­hatók össze az iparban használatos szerelvényekkel, szerkezeti kivitelük pedig éppen a megbízhatóság miatt lényegesen eltér. Legfőbb követelmény ezen a 10 területen, hogy az olaj- és gázvezetékek vezetéksza­kaszai az esetleges bővítések, vezetékhibák, szakadá­sok, illetve szerelvényhibák kiküszöbölése érdekében teljesen elzárhatok és leüríthetek legyenek. A vezeték szakaszolásokat általában tolózárakkal jj és gömbcsapokkal oldják meg. Valamennyi használa­tos szakaszolóelem lényeges jellemzője a rugalmas tömítés, amely az elmozduló záróelem és a szaka­szolóelem háza között helyezkedik el. A tömítés anyaga általában gumi, poliamid, poli- 20 tetrakloretilen. Valamennyi ismert megoldásnál a tömítést képező tömítőelemet rugóerővel, vagy az anyag saját rugalmasságával feszítik, illetve szorítják a záróelem és a ház közé. A szorítóerőt sok esetben növeli még a vezetékben levő közeg nyomása is. 25 Valamennyi ismert megoldásnál a rugalmas tö­mítést a rugóerővel kifejtett szorítóerő, illetve a ve­zetéken levő közeg nyomása olyan erővel préseli a záróelemhez, hogy mind a nyitás végén, mind a zárás befejezésekor a rugalmas tömítőgyűrű a helyéről ki- 3Q 2 szorul, kiduzzad. A kiszorított és kiduzzadt tömítést azután az elmozduló záróelem elnyílja, illetve kicsípi. További hátrányt jelent az, hogy a tömítést tartó elem megbillen. Ez főleg akkor fordul elő, ha a záró­elem félig zárt állásában a záróelem a tömítést tartó elemet csak félig támasztja. Ilyenkor sok esetben a rugóval feszített tömítéstartóelemet • a vezetékben áramló közeg súrlódó ellenállása kibillenti. Kibillenés esetén a rugalmas tömítést tartó fémalkatrész magával a záróelemmel kerül súrlódó kapcsolatba, ami a záró­elem és a tömítés tartóelem gyors kopását, illetve be­­rágódását vonja maga után. A berágódási veszély fo­kozottan jelentkezik saválló, vagy felület-nemesített anyagok használata esetén. A felsorolt hibák csökkentésére ismeretes olyan szerkezeti kialakítás, amelynél a rugalmas tömítés tönkremenetele esetén megvan a lehetőség tömítő­­paszta utólagos besajtolására. A tönkremenetelt kö­vetően azonban a rugalmas tömítést helyettesítő tömítőpaszta besajtolását a szerkezet minden további használata esetében meg kell ismételni. Ismeretes olyan szerkezeti kialakítás is, amelynél használat során a tömítőgyűrűk kismértékben elfor­dulnak. Ily módon minden zárás-nyitás alkalmával a tömítőgyűrű más és más pontja szenved károsító igénybevételt. Az ilyen szerkezeti kialakításnál a meg­kopott helyek tovább vándorolnak és ezáltal a tömítés élettartama megtöbbszöröződik. A tömítés kicsípődését azonban ez a szerkezeti kialakítás sem szünteti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents