179545. lajstromszámú szabadalom • Ftálamidsavat tartalmazó növényövekedést szabályozó készítmények
5 179545 5 A fenti eljárással az 1, 2, 5. és 6. vegyület bizonyult hatásosnak az oldalsó porzószálak fejlődésének 50-74%-os gátlásával. A 3. és 7-9. vegyület az oldalsó porzószálak fejlődését 25—49%-kal gátolta. Ezen felül a virágzás gátlása a következő II. táblázat szerint 5 következett be: II. táblázat Vegyület Virág, cm Kontroll 224 1 67 3 132 15 4 75 B) példa Egy másik kísérletben N-(2-klór-3-piridil)-ftálaniid- 20 savat permetezünk a kukoricanövényekre, a fenti összetételű keverék formájában. Az észlelt hatás a kukoricacső magasságának megváltozásában, a bajuszképződés és a részleges sterilitás sebességének növekedésében nyilvánult meg. A III. táblázat ismerteti a megfigyelt változásokat. Mint a fentiekből kitűnik, a találmány szerint a ftálamidsavakat a szaporodási rendszerek differenciálódásának korai szakaszai előtt vagy azok folyamán alkalmazzuk. A reproduktív differenciálódás különböző időpontokban következik be függően a kukoricanövény fajtájától és a környezeti tényezőktől. Például Gaspé-kukoricánál a hím szaporodási rendszer differenciálódása a magképződés alatt kezdődik el, míg az A—619 kukorica reproduktív differenciálódása a csíranövény kikelése után az első 8-12 nap között indul meg. A reproduktív differenciálódás bekövetkezésének idejét a szakember meg tudja határozni. Csak példaképpen említjük meg, hogy a Közép-Nyugaton (Egyesült Államok) használt legtöbb fajtánál a vegyszeres kezelést a csíranövény kikelése utáni 3-25. napon célszerű elvégezni. A külföldön használt fajták a csíranövény kikelését követő 1-40. napos időszakban való kezelést igényelhetnek. A következő példa azt mutatja be, hogy A—619 fajtájú kukoricánál a csíranövény kikelését követő 7-12 nap az előnyös alkalmazási idő. III. táblázat 9. nap*a^ Kezelés mértéke kg/ha 12. nap^ 15. nap^a) Csőhossz cm Hímmeddőség % 0 0 0 48 0 1,12 1,12 0 73 80 1,12 0 1,12 54 88 1,12 0,56 0 57 75 1,12 0 0,56 52 89 0,56 1,12 0 60 68 0,56 0 1,12 48 95 0,56 0,56 0 55 74 0,56 0 0,56 48 88 (a) a csíranövény kinövésétől számítva C) példa IV. táblázat A-619 fajtájú kukoricát elültetünk 64000 növény per hektár mennyiségben. E növényeket hektáron- 50 ként 0,56-1,68 kg hatóanyaggal kezeljük, a hatóanyagot tartalmazó keverék a 6. vegyületből, 50% acetonból, 0,25% Tween 20-ból és annyi vízből áll, hogy a keveréket 320 liter per hektár mennyiségben alkalmazzuk. Egyes esetekben az alkalmazást korán, a 55 csíranövény kikelését követő 12. napon vagy hamarább végezzük. Más esetekben az alkalmazást később, a csíranövény kikelését követő 12. nap után hajtjuk végre. A termés betakarítása után összehasonlítjuk a kezelt növények termését a kezeletlen kontroll $o növényekével. E próba eredményeit a IV. tábláéit mutatja. A találmány szerinti gyakorlatban a hatóanyag adjuvánsként ismert anyaggal kombinálva használható $3 Kontroll termés Gramm/parcella Korai alkalmazás Késői alkalmas 1300 2060 1940 2940 1650 1540 1740 1680 1700 1740 1720 1910 2170 1660 1810 2430 1390 1850 2230 1480 1770 1730 1130 Átlag 1773 2057 1476 3
