179456. lajstromszámú szabadalom • Rendszer eloxált aluminium elektrolitikus szinezési eljáráshoz használható feszültség vagy áram előállítására és önszabályozására

3 179456 4 kétszeresét, és ez az érték mint mindig, kizárólag az oxidréteg állapotától és jellemzőitől függ. Ilyen módon ugyanolyan alkalmazott váltakozó fe­szültség mellett az eredő feszültség értéke a terhelés villamos jellemzőinek a változásától függ és ennek ve­zérlését nagyon nehezen lehet megoldani. Az olyan eljárásoknál, mint amilyen az elektrolitikus színezés is, ahol a villamos energiát nagyon pontos adago­lásban kell betáplálni, a fenti hatás komoly hátrányok forrását képezi. A fenti hátrányok kiküszöbölésére közvetett vezérlésű rendszerek révén már több kísér­let történt, de ezek a kívánt hatást nem érték el. Másrészt pedig a tirisztoroknak a váltakozóáramok vezérlésére vagy szabályozott vezetési szögű egyen­irányítóit áramok előállítására irányuló ipari felhasz­nálásánál a rádiófrekvenciás zavarok keletkezése gyak­ran komoly problémákat jelent, és ezeket a zavarokat nagyon nehéz leküzdeni, különösen amikor a tiriszto­rok nullától eltérő feszültség mellett üzemelnek. A találmány szerinti rendszer ezeket a nehézsé­geket leküzdi és az eljárásban használt hullámalak tökéletes szabályozását biztosítja. Ez az áramgenerátoros rendszer az alumínium elektrolitikus színezésénél az eloxált alumíniumra kapcsolt feszültséget vagy áramot szabályozó műve­leti erősítő felhasználásán, valamint nagyteljesít­ményű tranzisztorok alkalmazásán alapul, és ezáltal a berendezés nagyüzemi alkalmazása is éppen olyan elő­nyöket biztosít, mint amilyenek a laboratóriumi fel­használásnál jelentkeznek. A rendszerhez tartozik egy szimmetrikus egyen­áramú áramforrás a hozzá tartozó transzformátorral, egyenirányítókkal, szűrőkkel, stb., amelyek háromfá­zisú táphálózatot alkotnak, és ez az áramforrás egy pozitív és negatív feszültséget állít elő, amelynek azonos értéke van egy középső vagy semleges ponthoz képest, amely az elektródok egyikének táplálását képezi. A rendszerben ehhez a tápáramforráshoz egy tel­jesítményszabályozó fokozat csatlakozik, amely nagy­teljesítményű tranzisztorok két csoportjából áll, tart­almaz ezenkívül egy bipoláris műveleti erősítőt, amely annak a feszültségnek a nagyságát vagy alakját sza­bályozza, amelyet a színezendő terhelésre kell kap­csolni, egy külső félhullám vezérlőt, amely egy cso­port megfelelő értékű és alkalmasan elrendezett diszk­rét alkatrészből áll és az érzékelt jelet feldolgozza, majd a műveleti erősítő invertáló bemenetére kap­csolja, két időben lineáris programozó egységből ki­alakított programozó rendszert, ahol az egyik az anó­­dos hullám programozására, a másik pedig a katódos hullám programozására szolgál, és egy jelgenerátort, amely a bipoláris műveleti erősítő pozitív vagy nem invertáló bemenetéhez csatlakozik. Végül egy mérő és rögzítő rendszert is alkalma­zunk, amely érzékeli és elkülöníti az alumíniumra kapcsolt áram villamos paramétereit, és az idő függvényében grafikusan ábrázolja az anódos és ka­tódos feszültségeket és az anódos és katódos áramo­kat. Ilyen módon az önvezérlés eredményekor minden­kor torzítástól mentes feszültség vagy áram hullám­alakot kapcsolunk az elektrolitikus cellára vagy fürdőre, amely független a színezendő terhelés villa­mos jellemzőitől úgymint kapacitásától, polarizáció­jától, stb. Mivel tetszőleges hullámalakot használhatunk bárminemű deformáció nélkül, a szinuszos hullámok alkalmazása teljesen megakadályozza a rádiófrekven­ciás zavarok keletkezésének problémáit, amely prob­lémák általánosan előfordulnak azokban a rendsze­rekben, amelyek változó vezetési szögű tirisztorokat használnak. A nem folytonos jelek használatából adódó ter­helés aszimmetriát három háromfázisú elosztó vona­lon osztjuk el. A rendszer ezért mindig egyensúlyban van. Mivel a referencia jelet folytonosan összehason­lítjuk a terhelésre ténylegesen rákapcsolt feszültséggel vagy árammal és mivel mindkettőt azonossá tesszük, a rendszer akár feszültségre akár áramra nézve mindig önstabilizáló. Ezért, ha egyszer már a kezdeti feltéte­leket rögzítettük, akkor ezek állandóan fenn is ma­radnak tekintet nélkül a színezendő terhelés nagysá­gára, és mindehhez nincs szükség semmilyen módo­sítás vagy beállítás elvégzésére sem. A rendszer a berendezés módosítása nélkül lehe­tővé teszi azt, hogy bármely színezési eljárásnál bármely villamos programot használhassunk. Ezzel egyidejűleg alkalmas arra is, hogy a programokat meg­ossza egyéb elektrolitikus eljárások részére is, mint például az eloxálásra, a bevonat készítésére, stb. A rendszer lehetővé teszi azt is, hogy a táphálózat frekvenciájától eltérő áramfrekvenciát alkalmazzunk, amely a színezési programoknál nagyon előnyös. Végül megemlítjük, hogy az eljáráshoz tartozó jel­lemzők értékét a rendszer folyamatosan rögzíti. Eb­ből következik, hogy működését a hibák felisme­résére, korrekciójára, statisztikai vezérlések készíté­sére, valamint a folyamat teljes automatizálására könnyen szabályozhatjuk. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra az eloxált alumínium elektrolitikus színe­zési eljáráshoz alkalmazható feszültség vagy áram hul­lámalak előállítására és önszabályozására vonatkozó találmány szerinti rendszer vázlata, a 2. ábra az alkalmazott hullámalak és az eredő hul­lámalak idődiagramja, amely a kondenzátor hatás eredményét szemlélteti, és a 3. ábra a 2. ábrához hasonló diagram, amelyen ugyanazok a hullámalakok láthatók, de itt az alkal­mazott feszültséget tirisztorok vezérlik. A rajzból, különösen pedig a 2. ábrából látható, hogy a korábbi magyarázatainkkal összhangban a kondenzátor hatás következtében amikor 1 váltako­zóáramot kapcsolunk az alumínium és a másik elekt­róda közé, akkor olyan eredő 2 hullámalakot ka­punk, amelynek mind az átlagértéke, mind pedig az effektiv értéke megnövekedett az alkalmazott 1 válta­kozóáram hasonló jellemzőihez képest. Amikor ipari méretű berendezéseknél az 1 váltako­zóáramot tirisztorok felhasználásával vezéreljük, ak­kor az alkalmazott terhelés nagy kapacitása miatt az eredő feszültségnek a 3. ábrán vázolt 2 hullámalakja lesz. Ebből látható, hogy az eredő feszültség átlag­$ 10 15 ?.0 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents