179456. lajstromszámú szabadalom • Rendszer eloxált aluminium elektrolitikus szinezési eljáráshoz használható feszültség vagy áram előállítására és önszabályozására
MAGYAR SZABADALMI 179456 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1979. X. 30. (EE-2703) Spanyolországi elsőbbsége: 1978.X. 31.(474.736) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: G 05 F 1/00 ( Szabadalmi Tár ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984. IV. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Pelaez Jose Garda mérnök, Alicante, Spanyolország Empresa Nációnál del Aluminio, SA., Madrid, Spanyolország Rendszer eloxált alumínium elektrolitikus színezési eljárásához használható feszültség vagy áram előállítására és önszabályozására 1 2 A találmány tárgya rendszer alumínium elektron- együtt váltakozóáram alkalmazása esetén azt idézi tikus színezési eljárásaihoz használható feszültség elő, hogy az alumíniumhoz viszonyítottan pozitív vagy áram hullámalak előállítására, valamint ennek félhullámnál a negatívhoz képest nagyobb áramlási önszabályozására. problémák keletkeznek, és ebből adódik, hogy az Az elektrolitikus eljárások általában, különösen pedig az elektrolitikus színezési eljárások váltakozóáram használata esetén csak különböző nehézségek és korlátok mellett végezhetők el. Az elektrolitikus folyamatoknál amikor két különböző természetű elektródát merítünk egy elektrolitba, akkor közöttük normál módon állandó feszültség jelenik meg, és ezen feszültség értéke függ az elektródok típusától és az elektrolit összetételétől. Ha az elektródok közé váltakozó szinuszos áramot kapcsolunk, akkor eredményül az előbb említett polarizációs feszültség hozzáadódik a vele azonos előjelű félhullámhoz, az ellentétes előjelű félhullámból pedig levonődik, és ezáltal az alkalmazott hullámalakhoz képest kisebb vagy nagyobb mértékű aszimmetriát idéz elő. Közelebbről vizsgálva az eloxált alumínium elektrolitikus színezésére szolgáló eljárások során a fémet borító oxidréteg két sajátos tulajdonsággal rendelkezik. Először itt nagyon vékony oxidrétegről van szó, amely villamosán nem vezető, és amikor a fém és az elektrolit közé kerül, akkor kondenzátorként hat. Másodszor könnyebben szállítja a villamos töltéseket a fémről az elektrolitra, amikor a fém negatív potenciálú, és ez a szállítóképesség kisebb amikor a fém pozitív. Ez a félvezetős hatás, a kondenzátor hatással 5 egyik irányban kialakuló feszültségesés a másik irányban kialakulótól különböző lesz, és az alkalmazott feszültségből adódó hullámalak nem lesz már szimmetrikus, és ez azt jelenti, hogy meghatározott és nem mindig kívánatos villamos jelkomponens alakul JÓ ki. Ezt a félvezető hatás idézi elő. Másrészt azonban a kondenzátor hatás eredményeként ismert, hogy amikor váltakozóáramot kapcsolunk az alumínium és a másik elektród közé, akkor az alumíniumon kialakult kondenzátor az alkalmazott hullámalak csúcsfeszült- 15 ségére töltődik fel, és a kisülés lassabb, mint a szinuszos változásból adódó feszültségcsökkenés. Ilyen módon az eredő feszültség átlagértéke és effektiv értéke egyaránt nagyobb mint az alkalmazott hullámalak ezen jellemzői, és ezek a jellemzők ezen- 2o kívül annyiban esetenként változnak is, hogy a galvanizált réteg kapacitásából származnak és értékük függ ezen réteg vastagságától, különböző jellemzőitől, a réteg előállítási eljárásától, stb. Az említett hatások különösen fontosak abban az 25 esetben, amikor a váltakozóáram vezérléséhez tirisztorokat használunk. Ebben az esetben a szokásosan használt terhelések nagy kapacitásából következik, ahol ez a kapacitás elérheti még az 5 x 10s pF értéket, hogy az eredő hullámalak átlagértéke majdnem 30 elérheti az alkalmazott feszültség átlagértékének a 179456
