179451. lajstromszámú szabadalom • Vákuumkamrás kapcsoló

3 179451 4 Az 5 vákuumkamrás kapcsoló bekapcsolása után a 3 ívoltó kondenzátor önmagában ismert módon a 2 előtétellenállás útján feltöltődik. Az 5 vákuumkamrás kapcsoló 8, 9 kapcsolóelemeinek nyitása után, azaz a kikapcsolás folyamán a 8, 9 kapcsolóelemek között villamos ív keletkezik, amelynek következtében az érintkezők közötti tér, amelybe a 4 vezérlőelektróda benyúlik, illetőleg amelynek peremén a 4 vezérlő­­elektróda fekszik, ionizálódik. Ennek következtében a 4 vezérlőelektróda és a 8 kapcsolóelem közötti sza­kasz villamos vezető állapotba kerül, és a 3 ívoltókon denzátor a vákuum-ív útján kisül. A 3 ívoltó konden­zátor kisütőárama a lekapcsolandó áram irányával el­lentétes irányú, miáltal mesterséges nullponti áramát­menetet hozunk létre, amelynek következtében a vil­lamos ív a vákuumkamrás kapcsolóban kialszik. A 2-7. ábrák a 4 vezérlő elektróda elrendezésére vonatkozó különböző kiviteli példákat szemléltetnek. Lényeges, hogy a 4 vezérlőelektróda az érintkezők közötti tér peremén helyezkedjék el, vagy e térbe nyúljon be. Amint a ?.. ábrán látható, a 4 vezérlőelektróda az 5 vákuumkamrás kapcsoló rögzített 6 árambevezető­jének közepén koncentrikusan van szigeteken és vákuumbiztosan elrendezve, míg hegye a 8 kapcsoló­­elem érintkező felületével szemben helyezkedik el. A 4 vezérlőelektróda előnyösen üregesen is kialakítható, és egyidejűleg leszívócsonkként is szolgálhat. A 3. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 8 és 9 kapcsoló­­elemek érintkezőit átfogó feszültségmentes 7 ernyő szolgál a 4 vezérlőelektróda céljára. A 4. ábrán látható kiviteli példa esetében a 8 és 9 kapcsolóelemeket egy­­-egy félemyő veszi körül. A 10 félernyő a 8 kapcsoló­­elem érintkezőjével villamosán van összekötve, míg a 11 félernyő alkotja a vezérlőelektródát. A 10 és 11 félernyők közötti 12 résben létrejövő ionizáció indítja a kondenzátor kisütését a kikapcsolási villamos ív útján. Az 5. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 4 vezérlőelektróda gyűrű alakú, amely 12 légréssel ren­delkezik, az 5 vákuumkamrás kapcsoló fixen elrende­zett 8 kapcsolóeleméhez képest. A 6. ábrán látható kiviteli alak esetében edény alakú 13 kapcsolóelemet alkalmazunk, amely 14 nyílásokkal rendelkezik a gyűrű alakú 4 vezérlőelektróda irányában. A 14 nyílások a gyűrű alakú 12 légrés ionizálásának céljára szolgál. A 7. ábra egy további kiviteli alakot szemléltet. Az ernyőként kialakított 4 vezérlőelektróda egy szigetelő 15 gyűrű útján van az érintkezőelemmel vagy ennek 6 árambevezetőjével összekötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnyei a rendkívül egyszerű szerkezeti kialakítás, amely le­hetővé teszi a vákuumkamrás kapcsolók egyszerűsí­tett, azaz módosított kialakítását, a vákuumkamrás kapcsolók tetszőleges polaritásának megválasztását, és lehetővé teszi az eddigi hasonló vákuumkamrás kap­csolóknál alkalmazott kapcsoló és vezérlő szerkezeti 5 elemek megtakarítását az ívoltókondenzátor kisüté­sének indítása céljából. Szabadalmi igénypontok: 10 1. Vákuumkamrás kapcsoló egyenáramú, külö­nösen kis feszültségeknek a fő kapcsolási sza­kaszban elhelyezett vákuumkamrás kapcsoló alkal­mazásával, a kapcsolási szakasz bontása után ívoltó 15 kondenzátor kisütőáramának indítására a lekapcso­landó áram irányával ellentétes áramirányban a vá­kuumos kapcsolóban mesterséges nullponti áram­átmenet biztosítására, azzal jellemezve, hogy az ívoltó kondenzátorral (3) vezérlőelektróda (4) van össze-20 kötve, és hogy ez a vezérlőelektróda (4) az érintkezők közötti tér közvetlen közelében van elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti vákuumkamrás kapcso­ló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlő­­elektróda (4) a fixen elrendezett kapcsolóelem (8) 25 áram vezetőjével (6) koncentrikusan szigetelve van el­helyezve. 3. Az 1. igénypont szerinti vákuumkamrás kap­csoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlő­elektróda (4) a kapcsolóelemeket (8, 9) koncentri-30 kusan átfogó feszültségmentes ernyőként (7) van ki­alakítva. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vákuumkamrás kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ve­zérlőelektróda (4) leszívócsonkot alkot. 35 5. Az 1. igénypont szerinti vákuumkamrás kap­csoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ernyő (7) egy alsó félernyőből (10) és egy felső félernyőből (11) áll, ahol is az alsó félemyő (10) a kapcsoló­­elemmel (8) villamosán van összekötve, míg a felső 40 félemyő (11) alkotja a vezérlőelektródát (4). 6. Az 1. igénypont szerinti vákuumkamrás kap­csoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlő­elektróda (4) mint feszültségmentes gyűrű van a kap­csolóelem (8) körül elhelyezve. 45 7. Az 1. vagy 6. igénypont szerinti vákuumkamrás kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy edény alakú kapcsolóelemet (13) nyílásokkal (14) rendel­kezik, a gyűrű alakú feszültségmentes vezérlőelekt­róda (4) irányában. 5C 8. Az 1. vagy 3. igénypontok szerinti vákuumkam­rás kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőelektródát (4) feszültségmentes ernyő (7) al­kotja, amely a kapcsolóelemen (8) levő szigetelő­gyűrűn (15) helyezkedik el. 55 2 rajz, 7 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 83.4140 - Zrínyi Nyomda, Budapest 2 I

Next

/
Thumbnails
Contents