179445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányadalék előállítására

179'45 4 bamid a szájüregben hideg érzést kelt, és az állatok ezért nem fogyasztják szívesen. A leírtakból kitűnik, hogy a karbamid széles körű felhasználásának legfőbb akadálya a mérgezési ve­szély, ízletességi problémák és a rossz hasznosulás! ha­tásfok voltak. Ezért az elmúlt évtizedben széles körű kutatás indult meg annak érdekében, hogy különböző módokon késleltessék az ammónia hirtelen felszaba­dulását. A jelenleg ismert megoldások négy csoportba so­rolhatók: a) A karbamid-mérgezést úgy igyekeznek elkerülni, hogy a karbamidot nagyon pontosan adagolva, kis mennyiségekben etetik. Ilyen módszerrel a keverék­­takarmány teljes mennyiségének legfeljebb 3,5 súly%-át kitevő mennyiségű karbamidot tudnak mérgezési veszély nélkül feletetni. Ilyen eljárást ismeret a 157 540 számú magyar sza­badalmi leírás, amely szerint napraforgóhéj-őrleményt legfeljebb 3 súly% karbamiddal kevernek össze. b) A kérődző állatok bendőjében tenyésző mikro­organizmusok szaporodását elősegítő kedvező környe­zetet hoznak létre jól emészthető és felszívódó anya­gok, így például magas szénhidrát-tartalmú (kemé­nyítő, melasz, takarmányéukor stb.) és megfelelő rosthányadú (takarmányszalma, lucernaliszt, kukori­cacsutkaliszt stb.) takarmány etetésével. Ezzel a mód­szerrel a keverék-takarmány teljes mennyiségének 3—8 súly%-át kitevő mennyiségű karbamid etethető fel mérgezési veszély nélkül. Ilyen eljárást ismertet a 160 454 számú magyar szabadalmi leírás, amely szerint 20 súly% füldidió­­darát, 28 súly% szójadarát, 12 súly% napraforgódarát, 6 súly% búzacsírát, 7 súly% búzatakarmánylisztet, 6 súly% lucernalisztet, 7,5 súly% répamelaszt, 1 súly% takarmányzsírt, 3 súly% karbamidot, 2,8 súly%takar­­mánymeszet, 1,7 súly% foszkált, 1 súiy% jódozott marhasót, 2 súly% ásványi premixet, 1 súly% vitamin premixet és 1 súly% adalékanyagot kevernek össze. A 2 748 000 számú amerikai szabadalmi leírás sze­rint karbamidot vízzel, melasszal és foszforsavval ke­vernek össze, majd a keveréket takarmányozási célra alkalmas ^egyéb növényi anyagokkal homogeni­zálják. c) A karbamidot úgy teszik takarmányozási célra felhasználhatóvá, hogy különböző mechanikai eljá­rások, így sajtolás, szemcsézés vagy pelletezés segít­ségével késleltetik az ammónia felszabadulását. Ilyen eljárást ismertet a .167 864 számú magyar szabadalmi leírás, amely szerint úgy állítanak elő kérődzőtápot, hogy karbamiddal kiegészített szecská­zott nyerstakarmányt lúg, célszerűen nátrium-hidr­­oxid és legalább egy só, célszerűen nátrium-karbonát és nátrium-szulfít vizes oldatával kevernek össze, és a keveréket pelletezik. A 3 490 912 számú USA-beli szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, ahol a karbamid vizes oldatát szilárd tápanyaggal keverik össze, majd a keveréket megszárítják és a megszárított tápanyagot granulálják. d) A karbamidot úgy használják fel takarmá­nyozási célra, hogy kristályszerkezetében és ezen ke­resztül oldhatóságában idéznek elő változást, például magas hőmérsékleten végzett sajtolással, olvasztással, vagy különböző adduktumok előállításával. A 170 293 számú magyar szabadalmi leírás szerint 38-45 súlyrész karbamidot és 65—52 súlyrész karba­­mid-foszfátot szárazon összekevernek, a keveréket 72-90 °C hőmérsékleten megolvasztják és állati ta­karmányozásra használt, aprított növényi termékhez keverik. A 3 988 483 számú USA-beli szabadalmi leírás sze­rint keményítőt vagy keményítő-tartalmú gabonamag­vak lisztjét karbamiddal hozzák össze és 150-350 °C hőmérsékleten vízgőzzel elcsirizesítik, és a kapott anyagot folyékony állapotban használják kérődző állatok táplálására. Ismeretesek olyan keveréktakarmányok, amelyek­ben a bentonitot karbamiddal elegyítik, mert csök­kenti a sajtolás energiaszintjét és ellensúlyozza a kar­bamid higroszkóposságát (Zhivotnovodsto 1974/4, 47. oldal). Újabb kísérletekkel azt is megállapították, hogy a bentonit bizonyos mértékig csökkenti a karba­mid etetésénél felszabaduló ammónia mennyiségét (Magyar Állatorvosok Lapja 33 (C), 125-127 ■ 1978/). Keményítő-tartalmú anyagokat gyakran adalékol­­nak takarmánykeverékekhez, mert növelik a takar­mány energiaszintjét- Emellett a könnyen emészt­hető szénhidrátok elősegítik az NPN-anyagok nitro­génjének hasznosulását („Karbamid a kérődzők takar­mányozásában”, Országos Állattenyésztési és Takar­mányozási Felügyelőség, Budapest, 1977, 7. oldal). Ismeretes, hogy a foszfatidok felhasználhatók ser­tések takarmányadalékaként [Visn Sil’s kogospod Nauki, (1973)/12, 86-90. oldal]. Kérődző állatok etetésére foszfatidokat NPN-anyagokkal együtt nem alkalmaztak. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy mindmosta­náig nem volt ismert NPN-anyagoknak keményítővel, duzzadóképes agyagásvánnyal és/vagy cementtel, vala­mint foszfatidokkai való együttes felhasználása. Ezen túlmenően egyetlen ismert eljárás sem alkalmas a kar­­bamid-etetéssel együttjáró nehézségek kiküszöbö­lésére. Elengedhetetlen a legalább 14 napig, de gyak­ran 30 napig tartó szoktató etetési szakasz beiktatása. A készít ményeket az állatokkal állandó jóllakottságig kell etetni, hogy a bendő pH-értéke 7 körül maradjon, ez azért lényeges, mert a pH-érték csökkenése esetén fokozódik az ureáz enzim aktivitása. Gyakorlatilag szüneteltetni kell a gyorsan hidrolizáló zöldtakar­mányok (fű, zöldlucerna stb.) etetését, mert ezek nagymennyiségű ammóniaképződést eredményeznek, és a karbamid egyidejű etetése esetén ammónia-mér­gezés veszélye áll fenn. Egyik megoldás sem teszi le­hetővé nagyobb mennyiségű — egyszerre legalább 50-100 g — NPN-anyag bevitelét. A karbamid közis­mert ízrontó hatását ízletes kiegészítő takarmá­nyokkal vagy fedőanyagokkal kell ellensúlyozni. A bendő ammónia-koncentrációja csak körülményesen vagy egyáltalán nem állítható a kedvező értékre. A termékek előállítása általában bonyolult, aminek következtében magas a beszerzési ár, és így nem kielé­gítő a fajlagos hatékonyság. A találmány célja az ismert megoldások hátrányai­nak kiküszöbölésével olyan takarmány-adalék kidol­gozása, amely kiváló hatásfokkal használható kérődző állatok táplálására, nagy mennyiségben tartalmaz NPN-anyagot anélkül, hogy a legkisebb mértékben is fennállna a mérgezés veszélye, ízletes, tehát feles-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents