179438. lajstromszámú szabadalom • Szintetikus felszőr szőrmeutánzatokhoz
3 179433 4 s-álasanyagnak a kedveződen fényáJlóságát idézi elő, továbbá rossz színtartósságát okozza, ezért nagy fényállóságú színezékek kiválasztása vált szükségessé. A módosított akrilszálak hidrotermikusan sem stabilisak, amely különösen a színezési műveleteknél hat kedvezőtlenül. Az erős frikcióval kiváltott klórhidrogénlehasadás a termékeket korrozíwá teszi, és ez a hidrogénklorid a feldolgozó gépek bizonyos részeire káros. Ehhez járul még a megnövekedett fajsúly és e termékek magas ára. Ilyen okokból tehát kívánatosnak látszik más akrünitrilpolimer típusoknak a számításba jöhető felhasználási területeken való alkalmazása. A derékszögű szálkeresztmetszet egy további hátránya a csekély hurkolás-szilárdság, amely a szálak merevségének a kifejezője. Az ismert felszőr típusoknál a finomságra vonatkozó hurkolás-szakitóerő kisebb, mint 10 p/tex. A kész felületképződményen ez a megnövekedett kopásban mutatkozik meg, amely a szőrmeutánzatok használati tulajdonságait és megjelenési formáját befolyásolja. A parókakészítéshez más, nem-kerek keresztmetszetű, szálak kialakítását is javasolták már. így a 2 118 552 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi irat szerint akrilkopolimereknek az előállítása száraz és nedves szálképző eljárás útján történik, előnyösen szervetlen sóoldatokból, olyan szálak készítése céljából, amelyeknek a keresztmetszete eltér a kör alaktól és vagy derékszögű vagy súlyzó vagy ellipszis alakú, amely 0,436-0,865 mértékű ellaposodást mutat. Annak érdekében, hogy a szőrt megfelelővé tegyék ezenkívül arra is szükség van, hogy a szálakhoz meghatározott mennyiségű titándioxidot adjanak a matt külső kialakítás érdekében. Kiderült azonban, hogy ilyen szálak nem alkalmasak felszőrként való felhasználásra szőrmeutánzatokban. Ennek okait az alkalmatlan keresztmetszeti formákban kell keresni. Kiderült ugyanis, hogy a javasolt ellipszis forma nagyon közel áll a kör alakhoz. További ok a matt külső kialakításához alkalmazott anyag jelenléte, valamint az eljárásnál kapott sima felületszerkezet. Ilyen szálak nem rendelkeznek a szőrmeutánzatoknál megkívánt matt külsővel, kedvezőtlenek a feldolgozási tulajdonságaik és nem biztosítják a természeteshez hasonló áruképet. A találmánnyal az a célunk, hogy olyan akrilnitril alapú felszőrt biztosítsunk, amely jól feldolgozható és a kész szintetikus szőrmének a természetes szőrméhez nagyon hasonló külsőt, kellemes fogást és jó tartóssági tulajdonságokat kölcsönöz, és emellett a legnagyobb igényeket is kielégíti. A találmány különösen olyan szőrmékre, például nyest, nyúl, róka és hasonlók, vonatkozik, amelyeknél egy bizonyos részarányban tompa fényű fedőszőr kerül alkalmazásra. A találmány alapja az a felismerés, hogy a szálhúzással kialakított elemi szálaknál olyan mértani forma és tulajdonság megteremtése vált szükségessé, amely a szál előállítását nagy szál finomságok (körülbelül 1,8—^7 tex) esetén is lehetővé teszi, emellett a szálak kedvező feldolgozási tulajdonságokkal rendelkeznek, kevésbé merevek és a készárunak a természeteshez hasonló tompa fényt és természetes megjelenési formát kölcsönöznek. 2 A találmány szerinti szintetikus szálak 1,8-7 tex elemiszál-finomságúak, amelyek felszőrként alkalmasak szőrmeutánzatokhoz, diszkosz formájú keresztmetszettel rendelkeznek, mimelleít e keresztmetszet körvonala nem egyenletesen görbülő vonal alakot, hanem egyenlőtlen hullámvonalat képvisel. E diszkoszforma lényege abban van, hogy a keresztmetszet a hosszú átmérőnek a központi tartományában a legnagyobb szélességgel rendelkezik és a hosszú átmérő mindkét irányában viszonylag hegyesen, minden esetre azonban itt is lekerekített formában fut össze anélkül, hogy tulajdonképpeni csúcsot vagy élt alakítana ki. A hosszú átmérő aránya a keresztmetszeti alak erre merőlegesen álló rövid átmérőjéhez viszonyítva 3:1 és 10:1 között van. Az elemiszál-körvonal hullámszerű mérete olyan korlátozott hosszúságú barázdákból származik, amelyek a szálfelületen vannak kiképezve és az elemi szál hosszanti tengelyének az irányában futnak. Ezek a barázdák az elemi szál felületének hosszanti irányban nézve fakéregszerű megjelenési formát kölcsönöznek. Az ilyen szálak előállításához alkalmazott kopolimer legalább 85 tömeg% akrilnitrilből és 0,3-1,5 tömeg% etiléneden telítetlen szulfonsawegyületből ill. Itt különösen vinil-, allil- vagy metaüilszulfonsavak alkálifémsói jönnek számításba. E két komponens mellett 14,7 tömeg%-ig további, akrilnitrillel kopolimerizálható monomerek, így például akrilvagy metakrilsavészterek alkalmazhatók. A szálak képzésére a kopolimer dimetilformamiddal készített oldatát használjuk. Az oldatot vagy egy megfelelő összetételű polimernek egy polimeroldószerben való feloldásával készíthetjük el, vagy előnyösen úgy kapjuk az oldatot, hogy a számba jöhető komonomereknek a polimer oldószerben való közvetlen polimerizációja útján az ismert oldószerpolimerizációs eljárás szerint állítjuk elő, ezt követően a monomert eltávolítjuk, és a viszkozitást beállítjuk. Az oldószerpolimerizáció kedvezőbb lehetőségeket nyújt a szálfeldolgozáshoz szükséges szulfonsav-vegyület beépítéséhez. Az ily módon előkészített polimer-oldatot derékszögű fúvókanyílásokkal ellátott szálképző lapokon keresztül egy vizes, dimetilformamidot tartalmazó koaguláló fürdőbe nyomjuk. E résszerű fúvókanyílísok hosszának a szélességéhez való aránya 8 : 1 és 20: 1 között változik. A koaguláló fürdő hőmérsékletét 5 °C és 35 °C közötti hőmérséklettartományban tartjuk. A szálhúzáskésést — amely a fávókába bemenő anyag m/perc-ben mért sebességének az oldat m/percben mért kifúvási sebességhez viszonyított aránya - 0,3-s 1,0 közötti értékre állítjuk be. Emellett fontos az, hogy e nagyságoknak egymáshoz való viszonyát megfelelő módon válasszuk meg a végett, hogy a húzott szál kívánt keresztmetsïet! képét kapjuk. Az a_ A r V b B 2 $T összefüggésnek megfelelően a keletkező keresztmetszeti alak a szálhúzó eljárás beállítandó paramétereivel áll összefüggésben. Ebben a képletben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 v
