179435. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai eszköz leukociták kimutatására testfolyadékokban és eljárás az ehhez megfelelő színképzők előállítására

3 ! 79435 4 Néhány éve hódítottak tartósan teret a hiszto- és dtokémiai enzimológiában olyan kolorimetriás ki­mutatási módszerek, amelyek a meghatározandó rendszerekben előforduló enzimek észteráz aktivitá­sán alapulnak. (Lásd például A. G. E. Pearsc, Histo­chemistry, Theoretical and Applied.). Lényegében színtelen vagy enyhén színes észtereket reagáltaínak, amelyek az enzimes hasításkor legtöbbnyire színte­len savkomponensre és szintén színtelen alkohol­­-(fenol)- komponensre esnek szét. Az utóbbiakat azután az enzimes hidrolízist követő reakcióban színes termékekké reagáltatják (például diazónium­­sókkal kapcsolva vagy oxidativ reakciókkal). Így például F. Schmalzl és H. Braunsteiner a Kiin Wschr. 46, 642 (1968)-ban leírtak egy specifi­kus citokémiai leukocita-észteráz kimutatást, ahol szubsztrátként Naphtoi-As-D-klór-acetátot és a színes azo-vegyület képzéséhez valamilyen diazóniumsóí használtak. Leukociták testfolyadékokban, így például vize­letben való gyors és egyszerű kimutatására szolgáló diagnosztikai eszközként az ilyen fajta kétkompo­nensű rendszerek nem bizonyultak megfelelőnek, mivel a vizeletben előforduló sok egyéb vegyület, így urobilinogén, szterkobilinogén, bilirubin és egye­bek, diazóniumsókkal szintén reagálnak. Ezért ez a módszer túlságosan érzéketlen. Például 5000 leuko­­cita/pl esetén semmilyen reakciót nem mutatnak a minták. Meglepően azt találtuk, hogy stabil és gyorsan jelző diagnosztikai szert kapunk, amellyel testfolya­dékokban jól kimutathatók leukociták, ha a neutro­­fil leukocita-granulocitákban előforduló észterázok kimutatásához szubsztrátként szulfonftalein-észtere­­ket alkalmazunk. A jelen találmány tárgya ezért diagnosztikai szer, leukociták kimutatására testfolyadékokban, amely egy színképzővel és szokásos adalékanyagokkal imp­regnált szívóképes hordozóból áll, és az jellemzi, hogy a leukocitákban előforduló észterázok kimuta­tására szubsztrátként I általános képletű szulfonfta­­lein-észtereket — a képletben Rí jelentése valamely, adott esetben halogén­atommal vagy rövidszénláncú alkoxicso­­porttal szubsztituált 1-5 szénatomos ali­fás karbonsav- benzoesav- vagy naftoesav­­gyök, benzoil-oxi-karbonil- vagy rövidszén­láncú alkoxi-karbonil-nitrogén-védőcso­­porttal rendelkező aminosav- vagy 2 4 aminosavból álló peptid-gyök, emellett az aminosav- vagy peptidgyök adott esetben nitro- vagy O-acetil-csoporttal szubszti­tuált, R2 jelentése halogénatom vagy valamely rö­vidszénláncú alkilcsoport, R3 és R4 jelentése azonos vagy eltérő, éspedig hid­rogénatom vagy halogénatom — tartalmaz. A találmány tárgya továbbá eljárás leukociták testfolyadékokban való kimutatására szolgáló diag­nosztikai eszközök előállítására. Az I általános képletű szulfonftalein-észterek nagyrészt új vegyületek. Az irodalomból eddig csak 2 a 4’,4”-diacetiI-3’,5’,3”,5”- tetrabróm-fenolszulfon­­ftalein (=brómfenolként-diacetát) és a 4’,4”-díben­­zoil-3’,5’,3”,5”-tetrabróm-fenolszulfonftalein (--bróm­­fenolkék-dibenzoáí) ismeretes. [W. R. Omdorff, F. W. Sherwood, J. Am. Chem. Soc. 45, 486 (1923)]. A találmány további tárgya eljárás I’ általános képletű új szülfonftáléin észterek előállítására — a képletben R2, R3 és R4 jelentése az előbb megadottakkal azonos és R’, jelentése azonos Rí jelentésével, azzal a meg­kötéssel, hogy ha R2 és R3 jelentése bróm­­atom és R4 jelentése hidrogénatom, akkor Rí acetil- vagy benzoil-csoporttól eltérő je­lentésű. Az I’ általános képletű új szulfonftalein-észterek előállítása önmagában ismert módszerekkel történik. Előnyösen önmagában ismert módon a megfelelő ismert II általános képletű szulfonftaleineket - ahol R2, R3 és R4 jelentése az előbb megadottakkal azonos - III általános képletű savakkal - ahol Rj jelentése az előbb megadottakkal azo­nos — illetve ezek alkalmas reakcióképes származé­kaival reagáltatjuk. A karbonsav-észterek előállításánál reakcióképes származékokként főleg a megfelelő karbonsavanhid­­rideket illetve karbonsav-kloridokat használjuk, adott esetben tercier aminok hozzáadása közben. Az ami­nosav- és peptid-észterek előállításánál a peptidké­­miában szokásos szintézismódszereket, így például a vegyes anhidrides és a savkloridos módszert alkal­mazzuk. Az Rj, Rj, R2, R3 és R4 jelentésénél említett halogénatomokon fluor-, klór- és brómatomokat, előnyösen klór- és brómatomot értünk. Az Rí illetve Rj szubsztituensek jelentésénél em­lített „rövidszénláncú alkoxicsoport” valamint az R2 szubsztituens jelentésénél említett „rövidszénláncú alkilcsoport” 1—5, előnyösen 1—3 szénatomot tar­talmaz. Legelőnyösebb a metoxi- illetve metil-cso­­port. Az Rt illetve Rj szubsztituensek jelentésénél em­lített alifás karbonsavgyökök előnyösen 1—4 szén­atomos alifás karbonsavak savgyökei, különösen elő­nyös az acetil-, propionil-, valamint a benzoil-gyök. Az R] illetve Rj szubsztituensek jelentésénél em­lített aminosavgyökök a természetes L-a-aminosavak gyökei. Különösen előnyös az L-alanin, L-fenilala­­nin, L-lizin, L-tirozin és L-arginin savgyöke, amely egy nitro csoport tál lehet szubsztituálva, és az esetleg jelenlevő hidroxilcsoport adott esetben valamilyen szokásos oxigén-védőcsoporttal, például acetilcso­­porttal lehet védve. Az Rí illetve Rj szubsztituensek jelentésénél em­lített peptidgyökön di-, tri- és tetrapeptidek, előnyö­sen dipeptidek gyökeit értjük, amelyeknek amino­­sav-komponensei előnyösen az előbb említett amino­­savakból kerülnek ki. A színképzőkként használt I általános képletű szulfonftalein-észtereket ÍCT4 — 10_1 mól/liter, elő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 z.

Next

/
Thumbnails
Contents