179432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőtechnikai berendezések, különösen vízleválasztó túlhevítők szivárgásáak ellenőrsésére
5 179432 6 20 szelepek nyitása útján héliumot vezetünk a fűtőgőzbe, «mely utóbbi a héliumot magával viszi a 3 íúlhevítoesőkötegekbe. Amennyiben ez utóbbiban szivárgási hely. tömítetlenség van, úgy az elszivárgó fütőgőzzel hélium is kerül a munkagőzbe, ezzel a 10 turbinákon keresztül a 12 kondenzátorba is, ahonnét a hélium mintavételkor az elszívó 15 vezetéken, a 24 megcsapoióvezetéken és az elzáró 25 szelepen át a 26 vizsgálókészülékbe jut. A minta vízhányadát a 28 *■ hűtőben a már említett módon hűtéssel és kifagyasztással leválasztjuk, és a 32 tömegspektrométerrel meghatározzuk a héliumtartalmat. A héliumtartalom nagysága a hőerőműberendezés üzemi állapotjelzőinek (íűtőgőz- és munkagőzmennyiségének) ismeretében a szivárgási veszteségek illetve a tömítetlenségek nagyságára enged következtetni. A szivárgás illetve tömítetlenség mértékének meghatározására szolgál két 22 kalibrálóblende, amelyeket normál állapotban 23 szelepek a fütőgőzáramtól elválasztanak. Ha a héliumbevezető 20 szelepeket és a 23 szelepeket kinyitjuk, úgy egy esetleges szivárgáson kívül a 22 kalibrálóblendék keresztmetszete által meghatározott nagyságú hélium/fűtőgőzáram is párhuzamosan átáramlik a munkagőzbe. Ezen átáramló héliumhányad a már ismertetett módon pontosan meghatározható a 26 vizsgálókészülékkel. Ezen kijelzés, illetve mért érték összehasonlítása a valóban fellépő szivárgás esetén mért héliumhányad értékével jó következtetést enged meg a szivárgási hely(ek) keresztmetszetére nézve, amennyiben az utóbbi(ak) a kör alaktól nem túlzottan eltérő(ek). A 22 kalibrálóblendék tehát lényegében ismert keresztmetszetű, művi úton a rendszerbe beépített szivárgási helyekként foghatók fel, amelyek segítségével következtetni lehet a valós szivárgóhelyek és szivárgási veszteségek nagyságára. Gyakorlatban úgy járunk el, hogy először a 22 kalibrálóblendék nélkül, tehát zárt 23 szelepekkel végezzük el a vizsgálatot illetve ellenőrzést. Amennyiben a 26 vizsgálókészülék szivárgást mutat, a vizsgálatot a 22 kalibrálóblendék beiktatásával megismételjük, hogy a szivárgás nagyságát is meghatározzuk. Amennyiben a teljes turbinatelepre kiterjedő vizsgálat illetve ellenőrzés szivárgást mutat ki, úgy a szivárgási hely lokalizálása céljából az ellenőrzést a 2 vízleválasztó-túlhevítők mindegyikére nézve egyenként, majd ezután ezek minden egyes csőkötegére megismételjük. A találmány szerinti ismételt vizsgálatok illetve ellenőrzések között megfelelően hosszú szüneteket kell tartani, hogy elegendő idő legyen az előző ellenőrzési művelet során a rendszerbe bejuttatott hélium teljes eltávozásához. Megengedhetetlenül nagymértékű szivárgás észlelése esetén az érintett berendezésrészen állóüzemi ellenőrzést végzünk, amelynek során az egyes csőkötegek szappanhabos vizsgálata útján a tömítetlen, szivárgó helyeket feltárjuk, A hibás csöveket ezután a bevezetőben említett módon kiiktatjuk illetve tömi tjük. Hélium helyett egyéb más nemesgáz is alkalmazható. Forróvízreaktorok esetében azonban olyan nemesgáz alkalmazható csupán, amely a fellépő sugárhatást kémiai változás nélkül viseü el. A találmány szerinti eljárás és berendezés megfelelően változtatott kivitelben egyéb olyan hőtechnikai berendezések ellenőrzésére és vizsgálatára is alkalmazható, amelyeknél két áramló közeget egymástól elválasztó falelemek tömítettségét kell figyelni, illetve esetenként tömítetlenségek, szivárgások megjelenését kell megállapítani. Ilyen igény a hőtechnikai és vegyi műveletek területén alkalmazott hőcserélők és egyéb készülékek vonatkozásában számos esetben fennáll. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hőtechnikai berendezések, különösen vízleválasztó-túlhevítők szivárgásának ellenőrzésére, amely berendezésekben egymástól választófalakkal elválasztott két közeg között hőátadás történik, azzal jellemezve, hogy a két közeg közül az első közegbe a berendezésbe való belépése előtt nemesgázt vezetünk be, a második közegből a berendezésből való kilépése után mintát veszünk, és - adott esetben a mintában levő nem gázhalmazállapotú fázisok leválasztása után - m^határozzuk a minta nemesgáz tartalmát. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második közegbe a berendezésbe való belépése előtt meghatározott mennyiségű nemesgázt adagolunk, és a második közegből a berendezésből való kilépése után vett minta nemesgáz tartalmát összehasonlítjuk a nemesgáz adagolás nélkül kapott minta nemesgáz tartalmával. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nemesgázként héliumot alkalmazunk, és a minta hélium tartalmát tömegspektrográffal határozzuk meg. 4. Szivárgásellenőrző berendezés hőtechnikai berendezésekhez, különösen vízleválasztó-túlhevítőkhöz, amely hőtechnikai berendezésnek két közeg közötti hőátadást biztosító, egymástól választófalakkal elválasztott terei vannak, azzal jellemezve, hogy a két közeg közül a berendezésbe belépő első közegbe első elzárószerven, előnyösen szelepen (20) keresztül nemesgázt betápláló vezetéke (19), és a berendezésből kilépő második közeg vezetékéhez (15) megcsapoló vezetéken (24), második elzárószerven, előnyösen szelepen (25) és blendén (27) keresztül csatlakoztatott nemesgáztartalom meghatározó vizsgálókészüléke (26) van. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálókészülék (26) a nem gázhalmazállapotú fázisokat leválasztó hűtőt (28) és ehhez csatlakoztatott tömegspektrométert (32) tartalmaz. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hűtőhöz (28) leeresztőszelepen ((30) keresztül kondenzátumfelfogó tartály (31) van csatlakoztatva, és a tömegspektrométeren (32) áthaladó gáz szivattyú (33) útján van a berendezésből kilépő második közeg elszívóberendezéséhez (14) csatlakoztatva. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 í
