179426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kapták méretének vizsgálatára, a mérést és gyártást meghatározó irányok kijelölésére, vetületrajzolatok képzésével
3 179426 4 néhány jellegzetes pontjának ismert és táblázatba foglalt térbeli viszonyát lehet beállítani. Ehhez illesztik a kaptát, mely végeredményben mérési célokat elégít ki. A módszer alkalmazása viszonylag kevés mérési pont felvételére ad lehetőséget, így ezen lehetőségek ugyancsak kevés információt tudnak biztosítani a kapta bonyolult térbeli alakzatáról. A gyakorlatban alkalmazott megoldás fejlesztéseként ismert olyan készülék is, mely készülékben a mérőpontok számát növelték. Ez azonban egyrészt a kapta behelyezhetőségét nehezítette meg, másrészt a kapta láthatóságát tette lehetetlenné. A készülék rendkívül bonyolult mind szerkezetében, mind alkalmazás technikájában. Előállítási költsége pedig az alkalmazásából adódó előnyükhöz viszonyítottan túlzottan magasnak ítélhető. Mindezekkel függ össze, hogy elterjedése korlátozott mértékű. A gyakorlatban alkalmazott ismert, de nem elterjedt megoldást mutat be az NDK eredetű, 39 866 lajstromszámú szabadalom, amely a kapták célszerű felhasználásával összefüggő, úgynevezett balnifuratok és a csuklós kapta forgástengelyei befúrásának módszerére nyújt kitanítást, ezen keresztül előnyös megoldást. A szabadalmi leírásban foglaltak azonban a tanulmányunk célkitűzésében meghatározottakat kielégíteni nem tudja. Ugyancsak ismert megoldást mutat a 150 368 lajstromszámú magyar szabadalom, mely kapták és más szabálytalan alakú testek síkmetszeteinek lerajzolására, méreteinek ellenőrzésére használható, és mely egy korábbi fejlesztési szakaszban alakult ki. Hátránya, hogy a megoldás a kaptát nem tájolja, ebből adódóan csak korlátozott mértékű és pontosságú, ma már nem kielégítő méretezési lehetőségeket képes biztosítani. Kapta méretezési, méretellenőrzési megoldást ismertet a Schuhtechnik 1973. 2. számában megjelent „A konturograph” című cikk. A megoldás lényege a talpbéléssablon alkalmazása. Ilyen megoldást ismertet a 154 505 lajstromszámú magyar szabadalom is, mely eljárás és szerkezet kapcsán nyújt kitanítást kaptafák térkoordináta rendszerben történő vizsgálatára. A szabadalom szerinti megoldás a pontatlanságot magában hordozza azáltal, hogy a kapták koordináta rendszerrel történő azonosítását csak nehezen tudja biztosítani, míg a nagy pontossággal történő beállítása szinte megoldhatatlan. Ezen kíván segíteni a talpbélés szükségszerű alkalmazásával, amelyről a hosszanti irány, felfektetése útján átjelölhető a kaptára. A magassági irány beállításához a megoldás ma már egy elvileg is kifogásolható mechanikus szerkezetet alkalmaz. Ez a megoldás a mai igények szerinti pontos tájolás lehetőségét kielégíteni nem képes. Kialakult gyakorlatként ismert továbbá, hogy az egyes jellemzőként meghatározott mérési feladatokat külön-külön berendezésekkel oldják meg. Ezen gyakorlatok hátránya, hogy a külön-külön méréseknél külön-külön mérési pontatlanságok adódnak, amelyeknek esetleges összegeződése egyrészt az alkatrész gyártásban, másrészt a késztermékeknél okozhat méreteltérésből adódó károkat. Hasonló célú megoldást mutat be a 2 044 432 lajstromszámú francia szabadalomban, mely egy méretrajzoló berendezést ismertet. A szabadalomban foglalt megoldás alkalmazása egy külön tájoló szerkezetet is igényel, amellyel a befogás tengelye jelölhető ki. E célra alkalmazott tájoló berendezések rendkívül bonyolultak, költségesek és mindemellett ma már el nem fogadható pontatlansággal is rendelkeznek. A méretrajzoló berendezésnek alapvető hibája, hogy a letapogatást a felületre nem merőlegesen végzi, melyből ugyancsak méretpontatlanságok adódnak. Az ismertetett eljárások és gyakorlatok értékeléseként tehát megállapítható, hogy azok sem a kapták méretazonosságát, sem a méretpontosságát, ebből adódóan a gyártás tekintetében jelentkező elvárásokat ma már nem képesek kielégíteni. A találmány célja egyrészt a meglevő gyakorlatok és módszerek hiányosságainak megszüntetése, másrészt az, hogy elősegítse a kapták, modellek szabványosításának egységes mérési eljárásának megoldhatóságát. Célja továbbá megteremteni annak a lehetőségét, hogy az egyes kapták összehasonlítása a méretazonos gyártás érdekében megvalósítható legyen. Célja ezen keresztül továbbá elősegíteni a cipőgyártásban jelentkező fokozott minőségi követelmények megvalósulása mellett a gyártáshoz szükséges mind szélesebb körű felszerszámozás lehetőségét is biztosítani. Ez utóbbi szerszámozási kérdés jelentőségét az új technológiák alkalmazása helyezte előtérbe, melyek közül az előregyártott sarok, orr, talpalkatrészek számának növekedése emelhető ki. Ezen alkatrészek gyártása préseléssel, formázással, valamint a formatalpak gyártása többnyire fröccsöntéses technológiával történik. Ezen előregyártott alkatrészek cipőgyártásban történő felhasználása a cipőösszeépítésben megköveteli a méretek tűréshatáron belüli pontosságát és ezen belül a mért adatok méretazonosságát. A találmány további célja biztosítani az alkalmazott egységes mérési módszer és eszköz útján, hogy ezen különböző alkatrészek méretei a tűrés-határon belül lehető legnagyobb pontossággal egymással megegyezőek legyenek. A célkitűzésben megfogalmazottakat a találmány azon felismerés kapcsán elégíti ki, hqgy megteremti a mérés bázisait a kapta térbeli helyzetének mindenkori igényeket kielégítő meghatározása, elhelyezhetősége mellett és ebből a helyzetből nagypontosságú vetületrajzolatokat készítve és rögzítve alakítja ki a kapta legjellemzőbb és tetszőlegesen felvett méreteit és meghatározó körvonalait a megismételhetőség, a meghatározott értékek azonos szintű reprodukálhatósága mellett. A találmány eljárás és berendezés kapták méreteinek megállapítására és vizsgálatára, mely eljárásnál a kapta méret és térbeli jellemzőit etalonkaptáról készített vízszintes és függőleges vetületrajzolatok szerint határozzuk meg oly módon, hogy a térben elhelyezett kapta felületszakaszainak térbeli helyzetét érzékeljük, az etalon vetületrajzolatokkal hasonlítjuk, az eltéréseket korrigáljuk, a kapta térbeni helyzetének meghatározásával, beállításával — célszerűen a vizsgált sík két egymástól legtávolabbi pontjának érzékelése mellett, majd erre merőleges irányú vetítéssel a műveletet megismételve -, majd az etalon vetület-rajzolatokkal ekvivalens kaptafelületekről vetületrajzolatokat készítünk, és a méreteltérések helyét és mértékét a kapta felületeire feljelöljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
