179390. lajstromszámú szabadalom • Foszfit alapú fungicid kompozició
5 179390 6 1. példa Plasmopara viticolával (phycomycetes) fertőzött szőlőpalántákon in vivo végzett vizsgálatok a) Megelőző kezelés Cserépben tenyésztett, Gamay-fajú szőlőpalánták leveleinek alsó felét nedvesíthető por vizes szuszpenziójával permeteztük be. (Ebben a példában és a következő példákban 1-1 cserépbe 7-7 ml vizes diszperziót permetezünk. Ez a folyadékmennyiség éppen elég a csuromnedvesre permetezéshez.) A permetezőszer az alábbi anyagokat tartalmazta: — vizsgált hatóanyag 20 súly% — flokkulációgátló adalék (kalcium-ligninszulfát) 5 súly% — nedvesítőszer (nátrium-alkil-aril-szulfonát) 1 súly% — vivőanyag (aluminium-szilikát) 74 súly% A vizsgált hatóanyag koncentrációját a permetezőszer megfelelő hígításával állítottuk be a vizsgálandó értékre. Minden vizsgálatot háromszor ismételtünk meg. 48 óra elteltével körülbelül 80 000 egység/ml gombaspóra vizes szuszpenzióját permeteztük a levelek alsó felére. A cserepeket ezután 48 órán át inkubátorban tartottuk 20 °C hőmérsékleten, 100%os relatív páratartalom mellett. A növényeket 9 nappal a fertőzés után megvizsgáltuk. Megfigyeltük, hogy ilyen körülmények között a 4. sz. anyag 0,5 g/liter konoentrációban teljes védettséget biztosított, az 1. sz. anyag pedig jó védettséget nyújtott, de a többi anyag hatása is kielégítő. A vizsgált növények egyikén sem észleltünk fitotoxicitási tüneteket. b) Fertőzés utáni kezelés Megismételtük az a) bekezdésben ismertetett eljárást azzal a különbséggel, hogy először megfertőztük a növényeket, majd ezeket a vizsgált hatóanyaggal kezeltük. Az ellenőrzést 9 nappal a fertőzés után végeztük. Megfigyeltük, hogy ilyen körülmények között az 1., 2., 3. és 4. sz. anyag 1 g/liter koncentrációban teljesen megállította a szőlőpalántákon a peronoszpóra fejlődését. c) Szisztemikus hatás vizsgálata szőlőperonoszpórával szemben gyökéren át való felszívódással Vermikulitot és tápoldatot tartalmazó cserepekbe ültetett, Gamay-fajú szőlőpalántákat 0,5 g/liter hatóanyagot tartalmazó 40 ml oldattal öntöztük meg. Két nap elteltével a növényeket 100 000 spóra/ml Plasmopara viticola-t tartalmazó vizes szuszpenzióval fertőztük meg. Ezután 48 órán keresztül folyamatosan imkubálást végeztünk 20 °C hőmérsékleten, 100%^os relatív páratartalom mellett. 9 nap elteltével megvizsgáltuk a fertőzés mértékét, egy 40 ml desztillált vízzel öntözött, fertőzött kontrollal összehasonlítva. Megfigyeltük, hogy 0,5 g/liter koncentrációban az 1-5. sz. anyag gyökéren át felszívódva teljes védettséget biztosított a szőlőlevelek számára peronoszpóra ellen. Ez a tény a vegyületek szisztemikus aktivitását bizonyítja. 2. példa Dinnyeantrachnózist okozó Colletotrichum Lagenarium (ascomyceíes)-szel fertőzött dinnyepalántákon in vivo végzett kísérlet. 8 napos Cantaloup dinnye palánták szikleveleinek külső felére 2 g/liter hatóanyagot tartalmazó, az 1. példa szerinti nedvesíthető por vizes szuszpenzióját permeteztük. 48 óra elteltével azonos feltételek mellett végeztük a második kezelést, amikor is Colletotrichum lagenarium spórák szuszpenzióját (100 000 spóra/ml) Fisher-féle permetező-pisztollyal a levelek külső felére permeteztük, majd a fiatal palántákat 48 óra időtartamra párás levegőjű inkubátorba helyeztük. 8—10 nappal később megvizsgáltuk a palántákat. Megfigyeltük, hogy az 1. sz. anyag a gombásodás ellen jó védelmet biztosított. 3. példa Zeller szeptóriózist okozó Septoria apiival (fungi imperfecti) fertőzött zellerpalántákon in vivo végzett kísérlet. A kísérlethez 4—5 levéllel rendelkező, körülbelül 3 hónapos, cserépben nevelt, arany-fajta ,Plein Blanc de Paris” zellerpalántákat hasznátunk. A gombaölőszeres kezelést két ízben, 48 órás időközzel végeztük úgy, hogy a levelek alsó felére mindkét alkalommal az 1. példa szerinti összetételű nedvesíthető por 1 g/liter hatóanyagot tartalmazó vizes szuszpenzióját szórtuk, Fischer-féle permetezőpisztoly segítségével. A növényeket 24 órával később fertőztük meg úgy, hogy a levelek alsó felére körülbelül 700 000 spóra/ml koncentrációjú spóra szuszpenziót permeteztünk. A cserepeket ezután 72 órára nagy páratartalmú inkubátorba helyeztük, majd a palántákat a fertőzés után 3 héttel megvizsgáltuk. A kísérlet csak akkor eredményes, ha a két kontrollt legalább 75%-os mértékben fertőzzük. Azt tapasztaltuk, hogy az 1. sz. anyag jó védelmet nyújtott a növények számára gombásodás ellen. A bemutatott példák bizonyítják az (I) általános képletű vegyületek jelentős gombaölő tulajdonságait. A vegyületek azonnali és szisztemikus hatást fejtenek ki moszatgombák, például szőlő-peronoszpóra és másfajta gombák, például tömlőgombák és a fungi imperfecti osztályba tartozó gombák ellen. Említésre méltó eredményeket értünk el dohány- és komlóperonoszpórával szemben is. A vizsgált vegyületek igen hatásosnak bizonyultak a következő parazita gombák ellen: Phytophthora infestans, Peronospora sp., Phytophthora palmivora, Phytophthora phaseoli, Phytophthora megasperma, Phytophthora 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
