179386. lajstromszámú szabadalom • Ipari eljárás nagytisztaságú4-(4-0-klór-fenil)- fenil-4-oxo- 2-metilénvajsav előállítására
3 179386 4 Példa Egy 1500 literes reaktorban 1000 mól (188,6 kg) 2-klór-bifenilt 500 liter 1,2-diklór-etánban oldunk mintegy 80°C-ra való melegítéssel. Az elegyet lehűtjük. 20°C-ra, és 2100 mól (275 kg) alumínium-kloridot adunk hozzá. Az elegyet erőteljesen keverjük, és egy órán belül hozzáadjuk a 950 mól itakonanhidrid 500 ml 1,2-diklór-etánnal készült oldatát. A reakció sósav felszabadulása közben megy végbe. A reakcióelegyet két óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd 50 DC-ra való felmelegítés után még egy óra hosszat ezen a hőfokon és egy óra hosszat 80°C-on keverjük (oldószer-reflux mellett). A keletkező gázokat elvezetjük, és szódaoldatban semlegesítjük. Amikor a gázképződés befejeződik, a reakcióelegyet egy jeget és koncentrált sósavat tartalmazó reaktorba dekantáljuk, majd a szerves fázis elválása után 500 és 1000 liter acetonnal kezeljük, erőteljes keverés közben. A képződő kristályokat szűrőprésen leszűrjük, mossuk és szárítjuk. Az így nyert termék 208 °C-on olvad, az itakonanhidridre számított kitermelés 80—85%. Tisztítási eljárás A fenti eljárással nyert nyers termék (II) és (III) képletű izomereket is tartalmaz, melyeket az itanoxon mellől dioxánból vagy formamid és víz elegy éből való átkristályosífással távolítunk el. Szűrés és szárítás után a maradék oldószert 5000 ppm-nd alacsonyabb értékig eltávolítani már nem lehet, még például acetonnal való mosással sem. A találmány szerinti eljárással a kristályok között eloszlott oldószert úgy távolítjuk el, hogy az „ítanoxon”-t nátriumsója alakjában vízben oldjuk, majd savas közegben kicsapatjuk. A kettőskötés áthelyeződésének megelőzése céljából az „Itanoxon” vizes szuszpenziójához hűtés közben egy óra alatt hozzáadunk annyi szóda oldatot, hogy az „Itanoxon” maradjon feleslegben. Az „Itanoxon” fokozatosan feloldódik, ahogyan a nát riumsó képződik. Dyen kezelés mellett a nátriumsó oldatának pH-ja 9,5 alatt marad, és az izomerizációs reakció elhanyagolható. Az „Itanoxon” csekély feleslege puííerként szerepel, és szűréssel eltávolítható, majd cirkuláltatható. A szűrletet egy kádban lehűtjük, és sósavoldat hozzáadásával megsavanyítjuk. Savas közegben a sót semlegesítjük, és így az „Itanoxon” szerves oldószertől és izomerektől mentesen kicsapódik (o.p.: 212 °C). 250 kg nyers ítanoxont feloldunk 900 liter dimetil-formamidban, 5 °C körüli hőfokra hűtjük le és részletekben hozzáadunk 2700 liter jeges vizet. A kikristályosodott itanoxont leszűrjük és 12órahoszszat 60 °C-on szárítjuk. Az így nyert 210 kg tiszta itanoxont 1500 liter jeges vízben szuszpendáljuk, és lassan hozzáadjuk 65 liter 1 n szóda vizes oldatát, mialatt az elegy hőmérsékletét + 5 °C-on tartva 30 percig keverjük, majd ieszűrjük. Az itanoxon nátriumsójának vizes oldatát átszivattyúzzuk egy 3000 literes reaktorba, + 5 °C-ra hűtjük, és lassan hozzáadunk 110 liter 6 n sósavat. Az itanoxon kikristályosodik, leszűrjük, centrifugáljuk és kétszer mossuk 400 liter jeges vízzel. A terméket 12 óra hosszat 60 °C-on szárítjuk, és így 194 kg itanoxont nyerünk, melynek olvadáspontja 212 °C. Kitermelés: 65%. A nyert termék jellemzői: Analitikai jellemzők: Érzékszervi tulajdonságok: ízetlen, szagtalan, törtfehér színű. Olvadáspont: 213 ± 1 °C Elemanalízis: C] 7H]3CIO3 képletre: számított: C = 67,89%, II = 4,36%, Cl = 11,79%, talált: C =67,80%, H =4,30%, Cl = 11,69%. Oldhatósági viszonyok: vízben: oldhatatlan, acetonban: 0,8 súly/térf.%, alkoholban: 0,5 súly/térf%, dioxánban: 3,9 súly/térf.%, dimetil-formamidban: 28 súly/térf.%, dimetil-szulfoxidban: 38,4 súly/térf.%. Fizikai-kémiai tulajdonságok: Spektroszkópiai adatok: Az IR-spektrum csúcsai (kálium-bromidban): 1690 cm"1 -nél (COOH), 1675 cm'1-nél (C=0), 1610cm'1-nél (aromás C=C). UV-spektrum A x (95 súly/térf.% etanol): 267 mm (10 g e = 4,24). NMR-spektrum: ő ppm. 4,1 (s, 2H, CO—CH2): 5,85 (d, 1H, J= 1,2 Hz transz HC=C-COOH), 6,3 (d, 1H, J= 1,2 Hz, cisz HC=C-COOH), 7,3-7,9 (m, 7H, COOH és aromás proton), 8,1 (d, 2H, J = 8 Hz aromás proton orto-karbonilban). Kromatográfiai adatok: A vékonyréteg-kromatografálást szilikagélen végeztük (60 F 254, Merck), eluálószerként metanol-kloroform 15 : 85 térfogatarányú keverékét használtuk, a futtatást 15 cm magasságig végeztük. A kimutatást UV-fényben jód segítségével végeztük. Rf-érték 0,41-nek bizonyult. Tisztaságvizsgálat: A vizsgálatot oszlopkromatográfiával végeztük. Rozsdamentes, 2m magas és 3,175 mm (1/8”) átmérőjű Poropak Q oszlopot használtunk. Az oszlop hőmérséklete 230 °C volt, a detektor és injektor hőmérséklete pedig 250 °C. Vivőgázként 1,5 bar nyomású nitrogéngázt használtunk, a hígítás 8-szoros volt. Detektálásra lángionizátoros detektort használtunk. 1 /d-t injektáltunk a következő oldatból: 1 g itanoxon, 2 ml 20 súly/térf%-os szódaoldat, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
