179379. lajstromszámú szabadalom • Jégelhárító rakéta elektronikus indítóval
179379 4 amely azonban szokásos körülmények között 10 évig is tárolható. Egy további előny abban van, hogy a szerelhetőség é? a kilövés feltételei előnyösek, mert a rakéta akaratlan, és nem kívánt korai robbanás lehetősége kizárt. A találmány szerinti elektronikus működtetőszerkezetű jégelhárító rakéta példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük, amely a rakétát függőleges hosszmetszetben ábrázolja vázlatosan. A találmány szerinti elektronikus működtetésű jégelhárító rakéta üreges 6 testtel rendelkezik, amelyet hermetikusan inercianyomatékú 2 tömeggel rendelkező 1 sapka és 3 fojtás zár le. A 6 test hátsó részén 14 fúvóka (hőlégsugár-motor nyílás), valamint egy 15 stabilizátor található, amely a törzshöz csavarokkal van rögzítve. A 6 testben a öl nyílás a 6 testhez képest keskenyebbre van kiképezve, amely fölött a 10 robbanó rudak a 20 kötegre helyezkednek el. A 10 robbanó rudak másik 10 része a rajzon nem látható bordákban van elhelyezve, amely bordák 6 testen körben futnak és a 14 fúvókát néhány menettel veszik körül. A 10 robbanórudak feladata, hogy a rakéta elülső részét széttörjék és hogy a 6 testet, a 14 fúvókát, a 15 stabilizátort a hosszanti tengely irányában szétrepesszék. A 10 robbanórudak 20 kötege fölött az elektronikus időzítő 8 működtetőszerkezeten 55 tartálya helyezkedik el. Az 55 tartály felső felületén elektronikus 4 működtető szerkezet van elhelyezve, amely nek feladata az 5 reagens keverék szétszórásának indítása. A 6 test 60 üregében a 7 időzítő kapcsoló helyezkedik el, amelynek 70 felső bilincse és egy 71 alsó bilincse van. A 7 időzítő kapcsoló három különböző olyan időpillanat kapcsolására alkalmas, amely pillanatokban a reagens keveréket kilőhetjük, azaz azt szétszórhatjuk. Ez a három időpillanat a rakéta indítása utáni 8, 12 és 16 sec. A 10 robbanó rudak 40 kötege villamosán robbantható 9 lőportöltetekkel rendelkeznek. A 6 test 61 nyílása alá a 11 fojtás van becsavarva, amely alatt a 12 hajtóportöltet a 13 működtetőszerkezettel helyezkedik el, míg a 14 fúvókához egy 16 fojtás tartozik. Az elektronikus 8 működtetőszerkezet a 21 vezeték útján a 27 áramforrással, a 22 vezeték útján a 13 működtetőszerkezettel, a 24 vezeték útján a villamos 4 működtetőszerkezettel, a 26 vezeték útján a 7 időzítő kapcsolóval, és végül a 25 vezeték útján a villamos robbantó a lőportöltettel van összekötve. A 14 fúvóka kilépő kúpjában S kötéspont van, amely három 23 vezetékből áll és amely a 14 fúvóka kilépő kúpján van átvezetve és az elektronikus 8 működtetőszerkezethez van kapcsolva. A három 23 vezeték, amely a 14 fúvókában van egymással összekötve az elektronikus 8 működtetőszerkezet részére rövidzár áramkört képez. Ha a három 23 vezeték S kötéspontjának szétszakadása a rakéta kilövésének ideje alatt jönne létre, az elektronikus 8 működtetőszerkezet két funkciója szempontjából ez „hibás gyújtást” jelent. (A reagens keveréket gyújtó impulzus, valamint a 10 robbanó-rudakat gyújtó villamos impulzus, az említett három 23 vezeték al.1 kotta áramkör rövidzárja következtében hatástalanná válik.) Az elektronikus 8 működtetőszerkezetnek az 5 reagens keverék első gyújtási pillanatán kívül (amelynek időzítését fentebb már említettük) egy fix 32 másodperces második időzítési pillanata is van. Ha ez a második 32 sec-os idő eltelt, az elektronikus 8 működtetőszerkezet villamos impulzust ad a 25 vezetéken át a villamos impulzussal robbantható 9 lőportöltetnek, amely a 10 robbanó rudakat begyújtja és a rakétát szétrobbantja. A találmány szerinti jégelhárító rakéta, amelynek elektronikus működtetőszerkezete van, a következőképpen működik: A rakétát hagyományos jégelhárító rakétakilövő állványról indítjuk és ugyancsak hagyományos robbantó dobozt alkalmazunk, azaz hagyományos indító áramforrást. A 27 áramforrás árama a 21 vezetéken át az elektronikus 8 működtetőszerkezet tárolótelepeit addig tölti,N amíg a szükséges kapacitás 1/10 sec értékű lesz. Ezután a villamos impulzus a 22 vezetéken át automatikusan a 13 működtetőszerkezetbe jut, és a 12 hajtóportöltetbe jut. A 13 működtetőszerkezet gyújtja a 12 hajtóportöltetet és az így létrejövő gáznyomás a 14 fúvókában levő fojtást kilöki, majd a kiáramló nagynyomású és nagy hőmérsékletű gázok, szétolvasztják a 23 vezetékek S kötéspontját, amely a 14 fúvóka kilépő kónuszában van elhelyezve. Ilyen módon a gázok a 14 fúvókán át kiáramdnak, majd a rakéta a reakcióerők hatására felemelkedik. Ha a rakéta hajtóműve helyesen működik, a három 23 vezeték S kötéspontja szétszakad és az elektronikus 8 működtetőszerkezet a 7 időzítő kapcsoló által élesítve van. Ha nem a 8 sec-os időzítés van beállítva, úgy a 12 sec-os időzítés állítható be azáltal, hogy a 7 időzítő kapcsolón levő 70 felső bilincset leszereljük. Hasonló módon a 70 felső bilincset és a 71 alsó bilincset leszerelve, a 16 sec-os időzítés állítható be. A rakéta repülése folyamán, a visszaszámlálás folyamán elektronikus 8 működtetőszerkezet villamos impulzusa a 24 vezetéken át a villamos 4 működtetőszerkezetbe jut, és ebben a pillanatban gyújtja be a jégmentesítő 5 reagens keveréket. A rakéta működési elve alapján ilyen módon valósítjuk meg az 5 reagens keverék szétszórását. A 32 sec-os időszakasz letelte után az elektronikus 8 működtetőszerkezet a 25 vezetéken át impulzust ad a villartiosan robbantható 9 lőportöltetnek, úgyhogy a 10 robbanórudak gyújtást kapnak, aminek következtében a rakéta robban. E robbanási pillanatig a rakéta valamennyi működési műveletének be kell fejeződnie, mert az 5 reagens keveréknek a 16 sec-os időszakasz alatt be kell gyújtania. Ha ezt a 16 sec-ot azon 16 sec-os időzítési időhöz adjuk, amelyet a 7 időzítő kapcsolón állítunk be, úgy a lehetséges legnagyobb időzítési időt, a 32 sec-ot kapjuk. A találmány szerinti elektronikus működtetésű jégelhárító rakéta a vázolt kiviteli példától az oltalmi körön belül a méreteket, a felhasznált anyagokat vagy eltérő cél megvalósítása tekintetében eltérően is ki lehet alakítani. 5 10 15 20 25 30 3:5 40 45 50 55 60 65 2
