179375. lajstromszámú szabadalom • Halogén izzólámpa

3 179375 4 Ennek következtében a fémfóliától a lapítás üvege felé a jó hőelvezetés biztosítva van. A belső áram­bevezetőben keletkező hőenergia könnyen disszipál­­ható az üveg felé, mivel az üveg a fémfóliával teljes hossza mentén a lapításon belül jól érintkezik. Ily módon lehetetlenné válik, hogy a lapításban ívkisü­lés alakuljon ki, vagy abba ívkisülés behatoljon. Lényeges, hogy a belső árambevezető ne legyen túlságosan vastag. Abban az esetben, ha a belső árambevezető átmérője nagyobb mint 300 pm, na­gyobb a lehetősége annak, hogy a burán belüli üreg­ben ívkisülés alakuljon ki és fennmaradjon anélkül, hogy a belső árambevezető megolvadna. Az ív nagy áramerőssége olyan nagymennyiségű hőt állíthat elő a lapításban, hogy a lámpa felrobbanhat. A találmány szerinti lámpa több kiviteli alakban realizálható. Egy első kiviteli alak szerint a belső árambeve­zető és a hozzá tartozó, a lapításban levő fémfólia közötti hegesztés a lapításban van. A belső áram­bevezető olyan mértékben, amennyire a lapításon belül van, érintkezik a fémfóliával. Abban az eset­ben, ha a lapításon belül az érintkezés nem tökéle­tes, a halogén megtámadhatja a belső árambevezetőt a lapításon belüli részen, aminek következtében re­pedés keletkezik, de a fémfólia jelenléte még mindig mint párhuzamos árambevezető szolgál. Abban az esetben, ha a lapításon belüli elektromos érintkezés nem lenne tökéletes, a lapítás üveganyaga és a fémfólia közötti, valamint a belső árambevezető és a fémfólia közötti szoros érintkezés biztosítja, hogy ívkisülés nem alakulhat ki. Ha a lámpaburán belüli üregben ívkisülés lépne fel, az kialszik, amint a lapításhoz közeledik. Egy második kiviteli alaknál a belső árambeve­zető a hozzá tartozó fémfóliához mind a lapításon belül, mind a lámpa buráján belüli üregben hozzá van hegesztve. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a lapítás és a hegesztési hely közötti belső árambevezető szakaszon, amely az üregen belül van, a halogén roncsoló hatása következtében nem jön létre a lámpa tönkremenetele, mivel a fémfólia ezen a szakaszon párhuzamos árambevezetőt alkot. Egy további kiviteli alak szerint egy belső áram­­bevezető a fémfóliához csak a lámpán belüli üregben van hozzáhegesztve. A belső árambevezetőt az izzószál lába alkot­hatja, vagyis ez azt jelenti, hogy a belső árambeve­zető és az izzószál egy darab huzalból van kiala­kítva. A belső árambevezető azonban külön alkat­rész is lehet, amelyet az izzószálhoz erősítünk, például az izzószálba vagy aköré történő csavarással. A találmány szerinti lámpák nagyteljesítményű, például 500 W vagy annál nagyobb teljesítményű lámpák, amelyek különösen alkalmasnak bizonyul­tak fotólámpákként, stúdiólámpákként, fénymásoló lámpákként, stb. Megjegyezendő, hogy egylapitásos jódlámpa opti­kai rendszerekbe történő használatra ismeretes, például a 3 543 078 számú amerikai szabadalmi le­írásból, amelynek kompakt izzószála van, és ezért az kisfeszültségű működésre van tervezve. Ennél az is­mert lámpánál a fémfóliák szintén benyúlnak a lámpa burájába. Ennek azonban részben az a célja, hogy az izzószál rezgéseit szabályozzák, részben, hogy meggátolják az izzószál lábának fénykibocsátá­sát. Ennél a szerkezeti kialakítású lámpánál a rob­banásbiztonság nem volt cél. Egyrészről olyan lámpák, amelyek kis feszültségen működnek, nem robbanásveszélyesek, másrészről a 2. ábrán látható szerkezeti kialakítás megakadályozza a fólia és a lapítás üveganyaga közötti szoros érintkezést. A találmány szerinti lámpák kiviteli alakjait az alábbiakban ismertetjük részletesebben a mellékelt rajzok segítségével, ahol az 1. ábra egy hálózati feszültségű izzólámpa oldal­nézete, a 2. és 3. ábra az 1. ábrán bemutatott lámpa módosított kiviteli alakjainak egy-egy részlete, a 4. és 5. ábra a találmány szerinti lámpák módosí­tott kiviteli alakjainak részletét mutatja. Az 1. ábrán egy cső alakú lámpa 1 burájában, annak tengelyén wolfram 2 izzószál van központo­sán 3 tartókkal meghelyezve. Az 1 bura egy leszívó csövön és a két végén egy-egy 5 lapítással van lefor­rasztva. Mindegyik 5 lapításban wolfram vagy molib­­dén 6 fémfólia van beágyazva és annak érdekében, hogy a 6 fémfóliák körül jó tömítést biztosítsunk, azok lapos felületeit maratjuk. A 6 fémfóliák az 5 lapításokból az 1 bura által körülzárt 7 üregbe nyúlnak be. A 2 izzószál lábai a hozzá tartozó 6 fémfóliához 9 pontokon vannak hegesztve. A 6 fémfóliákhoz egy-egy 10 külső árambevezető is hoz­zá van kötve. A bemutatott lámpa egy 220 V, 1000 W-os fotolámpa, amelynél a 2 izzószál huzal­jának átmérője 180 pm, működése közben szín­­hőmérséklete 3400 K. A lámpának 1 bar nyomá­sú Ar/N2 92/8 térfogat-arányú és 2,4 térfogatszáza­lék hidrogén-bromid töltése van. A 6 fémfóliák mo­­libdénből vannak, és legnagyobb vastagságuk 30 pm. A 2-5. ábrákon az azonos alkatrészeket azonos hivatkozási számokkal láttuk el. A 2. ábrán a 2 izzószál 8 belső árambevezetőjét alkotó lába a 6 fémfóliához a 9 és 11 pontokon van hegesztve. A 3. ábrán a láb a 6 fémfóliához csak a 11 pontban van az 1 bura által körülzárt üregben he­gesztve. A 8 belső árambevezető azonban benyúlik az 5 lapításba. A 3. ábrán is a 2 izzószál lábai alkotják a 8 belső árambevezetőt. A 4. ábrán a 15 belső árambevezető egy huzal (átmérője 250 pm), amely csavarvonalban van meg­hajlítva az egyik végén, és ez a rész a 2 izzószálba van becsavarva. Az 5. ábrán a 16 belső árambevezető egy huzal (átmérője 300 pm), amely csavarvonalban az egyik végén meg van hajlítva, és ez a vége a 2 izzószál körül van csavarva. A 4. és 5. ábra egy 220V-os 1000 W-os fénymásoló lámpa egy részét mutatja. A kísérletek azt igazolták, hogy ezek a találmány szerinti lámpák megfelelő robbanásbiztonsággal ren­delkeznek. S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents