179371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidatív úton száradó módosított növényi olaj vagy olajzsírsav alapú bevonóanyagok előállítására
179371 MAGYAR NÉPKÖZTARS ASÄG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány Bejelentés napja: 1980. III. 07 (545/80) Módosítási elsőbbsége: 1981. V. 21. Nemzetközi osztályozás: NSZ03: C 09 D 3/28 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. XII. 28. Megjelent: 1983. XII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Gaál Tamás okleveles vegyészmérnök 30%, Szabó Lajos okleveles vegyészmér- Budalakk Festék- és nők 30%, Tímár János okleveles vegyészmérnök 30%, Bognár János okleveles Műgyantagyár, Budapest vegyészmérnök 10%, Budapest Eljárás oxidativ úton száradó módosított növényi olaj, vagy növényi olajzsírsav alapú bevonóanyagok előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás oxidativ úton száradó módosított növényi olaj vagy növényi olajzsírsav alapú bevonóanyagok előállítására. Ismeretes, hogy növényi olaj alapú bevonóanyagokat, kencéket, olajfestékeket régóta gyártanak és használnak a különféle szerkezeti anyagok, így fa, fém stb. felületeinek korrózió elleni védelmére. A termékek előnyös tulajdonságai közismertek: gyártásuk egyszerű, feldolgozásuk könnyű. Nem tartalmaznak egészségre ártalmas és tűzveszélyes oldószereket, ezért a modem környezetvédelmi irányelveknek megfelelnek. Ezen gazdasági előnyök mellett a bevonóanyagok lassú száradása és az ebből fakadó átfesthetőségi problémák olyan hátrányok, amelyek használatukat korlátozzák. A telítetlen növényi olaj alapú bevonóanyagok száradásának és gyenge átfesthetőségének javítására a filmképzőként alkalmazott telítetlen olaj átalakításával, módosításával vagy zsírsavaiknak átalakításának általában az volt a célja, hogy a) a kettős kötések számának növelésével, térbeli helyzetük megváltoztatásával a filmképzést megkönnyítsék (például izomerizádó). b) a féligszáradó olajokat kémiailag átalakítsák, hogy oxidativ száradó rendszerekben alkalmazhatók legyenek (dehidratádó, hőpolimerizádó stb.). Cowan J. C. az Ind. Eng. Chem. 41 294/1949. számában olyan eljárást ír le, amelynél az ultraibolya sugárzás hatására a telítetlen növényi olajokban a transz-helyzetben levő telítetlen kötéseket cisz-helyzetbe izomerizálják. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen eljárás — annak ellenére, hogy a bevonatok 5 száradása javul — a gyakorlatban munka- és energiaigényessége miatt gazdaságosan nem alkalmazható. A száradási tulajdonságok javítását célozza az az eljárás is, amelynek során az izolált helyzetben levő telítetlen kötéseket konjugált helyzetbe hozzák. Az 10 izomerizációt általában lúgos katalizátorok jelenlétében valósítják meg. (Lásd: White H. B., Quackenbosh F. W. J. Am. Oü. Chem. Soc. 36. 414, 1959). Az eljárás hátránya, hogy a korábban ász-helyzetben levő telítetlen kötések transz-helyzetbe izomeri- 15 zálódhatnak, ami az oxidativ száradás szempontjából hátrányos. A száradási tulajdonságok javítására a gyakorlatban legelterjedtebben a polimerizációt alkalmazzák (oxidádó, vagy hőpolimerizádó). A telítetlen nö- 2o vényi olajok polimerizádója során a molekulasúly növekedésével együtt a termékek (oxidált olajok, standolajok) viszkozitása is jelentősen növekszik - ami, ha az oldószermentességet meg akarjuk őrizni - behatárolja a pdimerizádós fokot, így a 25 száradási tulajdonságokat is. Nem elhanyagolható az eljárás hátránya a gélesedés veszélye miatt sem, különösen nagy telítetlenségű olajok esetében (lenolaj, kínai faolaj). A maleinizált olajok esetében a száradási tulaj- 3Q donságok javulnak, de a gélesedés veszélye a termé-179371
