179348. lajstromszámú szabadalom • Vivőellátó elrendezés sokcsatonás légvezetékes vivőáramú berendezések rendszervivőinek, vonalpilotjainak és a csatornavivők vezérlő frekvenciájának előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSAS ÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI talAi mány 179348 Ä Bejelentés napja: 1978. X. 04. (TA-1497) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : H 04 J 1/06 Közzététel napja: 1982.1. 28. { . Szabadalmi Tár. ' . '"X^T.Ui.AJDONA Jr ORSZÁGOS Megjelent: 1983. XII. 30. TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Tailacz László villamosmérnök 25%, Elekes József villamosmérnök 25%, Távközlési Kutató Intézet, Dr. Forgó László villamosmérnök 25%, Dr. Heszberger Antal villamosmérnök Budapest 25%, Budapest Vivőellátó elrendezés sokcsatornás légvezetékes vivőáram berendezések rendszervivőinek, vonalpilotjainak és a csatornavivők vezérlő frekvenciájának 1 A találmány tárgya vivőellátó elrendezés sokcsatornás légvezetékes vivőáramú berendezések rendszervivőinek, vonalpilotjainak és a csatomavivők vezérlő frekvenciájának előállítására. A légvezetékes vivőáramú berendezések rendszer- 5 modulációjához egyéb rendszerekhez viszonyítva nagyszámú vivőfrekvenciát kell előállítani, mivel a - CCITT által előírt — vonali sávon belül a frekvenciaterv több változatának megvalósítására van szükség. ÍO Az előforduló legnagyobb csatornaszámú légvezetékes rendszer a 12 csatornás, ahol hét rendszervivőfrekvenciát és négy pilotfrekvenciát kell előállítani. A vivőfrekvenciák egy része nem sokszorosa 15 4kHz-nek, ezért az összes vivőfrekvencia nem származtatható a szokásos 4 kHz-es egyenközű frekvenciasorozatból. Mint ismeretes a vivőfrekvenciaellátó berendezések nagystabilitású oszcillátorokból, frekvenciások- 2o szorozókból (harmonikus generátor), frekvenciaosztókból, modulátorokból, szűrőkből és erősítőkből épülnek fel. Ezek az építőelemek nem egyformán alkalmasak korszerű technológiákkal történő megvalósításra. Integrálhatóság szempontjából a legegy- 2s szerűbb elem az osztó, míg a legnehezebb a szűrő. Az oszcillátor részét képező termosztát a gyártás automatizálás szempontjából szintén nehéz kérdés, így egy adott vivőellátó rendszer műszaki-gazdasági színvonalának megítélésénél döntő szempont, hogy 30 előállítására 2 az egyes építőelemek milyen számban fordulnak elő benne. Az 1. ábrán ismert vivőellátó elrendezés látható. A 2. ábra olyan megoldást szemléltet, melynél valamennyi frekvencia egyetlen oszcillátor jeléből van leszármaztatva. A 3. ábra a találmány szerinti vivőellátó elrendezést szemlélteti. Az 1. ábrán a megvalósítandó (négyféle: I. II. UH. és IV. vonali frekvenciatervtől függően a V01 vezér oszcillátor, vagy a V02 vezér oszcillátor, vagy a V03 vezéroszcillátor, vagy a V04 vezéroszcillátor jele az MD modulátorra és a D5 sokszorozóra (ebben a példában négyszerezőre) jut. A felsokszorozott jelet a Dl osztó vagy a D2 osztó, vagy a D3 osztó, vagy a D4 osztó bemenetére vezetik. (Ha V01 vezér oszcillátor a működő, akkor a Dl osztóra, ha a V02 vezéroszcillátor a működő, akkor a D2 osztóra, stb.) Az osztó kimenetén minden esetben a 4 kHz-es jelsorozat jelenik meg. Ez meghajtja a G1 harmonikus generátort, melynek kimeneti spektrumából SZÍ sávszűrő a 3. harmonikust kiszűri. Az SZÍ sávszűrő kimenetére kapcsolt G2 harmonikus generátor spektrumából SZ4 sávszűrő az FK középfrekvenciás rendszervivőt, az SZ2 sávszűrő illetve az SZ3 sávszűrő pedig az Fai alsósávi rendszervivőt illetve az F\ 2 alsósávi rendszer vivőt választja ki. Ugyanakkoj az SZ2 sávszűrő vagy az SZ3 sávszűrő kimeneti jelét az MD modulátorra is rákapcsolják, amely azt a V01, V02, V03, V04 vezéroszcillátorok 179348