179339. lajstromszámú szabadalom • Többcélú falszerkezet
3 179339 4 hőmérsékletváltozás hatására hajlamosak az elgörbülésre. Ezekhez is sok kiegészítő elem szükséges, amellett pedig a műanyaghabok éghetősége miatt a panelok tűzállósága sem megfelelő. Épületek külső térhatárolására régóta alkalmaznak un. függönyfalakat, amelyek reprezentatív külső megjelenést kölcsönöznek az épületnek, de költségességük miatt alkalmazásuk ipari épületeknél ritkán jöhet szóba. Könnyűszerkezetes épületek számára szolgáló térhatároló falat ismertet az 1 484 101 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás. A térhatároló elem vékony határoló lapokból és közöttük elhelyezett habosított műanyag párnából álló tábla, melynek szélein sajátságos kialakítású műanyagból készült kapcsoló keret van elhelyezve. A határoló lapok vékony fémlemezből vannak, melyek közül az egyik határoló lap belső oldala és -a behaboátott szigetelő réteg között a tábla alaktartását szolgáló és egyben a mellette levő határoló lapot belülről megtámasztó merevítő tábla helyezkedik el. A tábla szélein kapcsoló keret van, amely egyfelől lehetőséget nyújt a fémből készült vékony határoló lapok görbítéssel (korcolással) való rögzítésére, másrészt a szomszédos építő elem hasonló kapcsoló keretével együttműködve elvileg lehetővé teszi a panelok közötti tömített kapcsolat kialakítását is. A német leírás által ajánlott szerkezet a gyakorlatban nem bizonyult célszerűnek. Ennek egyik oka azzal a ténnyel függ össze, hogy' 2 határoló lapok közötti szigetelő réteget habosítással kell kialakítani. Ez technológiailag nem kedvező, amellett tűzállósága sem kielégítő. Hátrányos továbbá, hogy az ilyen építőelemek csak hagyományos alsó és fölső tokprofilokkal rögzíthetők, egymáshoz való csatlakozásuknál pedig a kapcsoló kereteken kívül további legalább egy különleges alakú kapcsoló idomra is szükség van. Többé kevésbé hasonló elgondoláson alapul az a megoldás is, amelyet az 1 559 551 lajstromszámú NSZK közzétételi irat ismertet. Az ebben leírt építőelem ugyancsak fémből készült vékony határoló lapokkal és közöttük elhelyezett szigetelő rétegből áll. A határoló lapokat a tábla egyik széle mentén műanyag profil tartja össze, másik szélükön azonban a rétegek összefogása csupán a határoló lapok és a szigetelő betétanyag közé iktatott ragasztó rétegek segítségével történik. A szomszédos építő elemek találkozó élei mentén tönxtő szalag, valamint zárnyelvszerűen működő és csavarral rögzített kapcsoló idom helyezkedik el. Ez utóbbi a paneloknak a falváztartókhoz való rögzítésére szolgál. A panel egyik szélén elhelyezett műanyag profil olyan horonnyal rendelkezik, amely egyrészt a vékony fémből készült határoló lapok rágörbítéssel való rögzítésére, másrészt a szomszédos panel - műanyag profiltól mentes — „szabad szélének”, valamint a falváztartóhoz csavarozással rögzített kapcsoló elem nyúlványának befogadására alkalmas. A szóban forgó megoldás ugyancsak számottevő fogyaték osságokkal rendelkezik. A panelok az épületszerkezet egyéb részeihez ezúttal is „hagyományos csomópontokkal” tudnak csak kapcsolódni. A szigetelő réteget itt is behabositással kell a határoló lapok közé bejuttatni, emellett pedig legalább az ún. szabad szélek mentén ragasztásra is szükség van. Ez azért kedvezőtlen, mert a műanyaghab és a fém határoló lap közötti adhéziós kapcsolat hajlamos a szétválásra, és ez korróziós problémákat vet föl, a kijavítás pedig alig oldható meg. Szerkezetileg megnyugtatóbb megoldásokat ismertet az egymással többé-kevésbé összefüggő 3 974 608 lajstromszámú, valamint a 4 074 486 lajstromszámú USA szabadalmi leírás. Az ugyanazon amerikai cég által kidolgozott falpanel mindkét esetben olyan fémtáblás szerkezet, amelynél a határoló lapok teherbírását bordarendszer növeli. Az épületszerkezet fal váztartóihoz rápattintással lehet rögzíteni a falpanel kereteit és/vagy bordáit. Maguk a falpanelok kemény borító lapokból, valamint az ezek közé beiktatott ugyancsak kemény műanyagból levő hőszigetelő rétegből állnak. A már említett általában fémből vagy műanyagból kialakított bordarendszer derékszögű bordarácsot alkot, az épülethomlokzat látható oldalán pedig a kívül elhelyezkedő — szekrény keresztmetszetű - bordarács, valamint az általa képzett kazettákban megjelenő kemény borító lapokkal határolt falpanel látszik. Tekintettel arra, hogy a szekrény keresztmetszetű bordarács a falváztartó kinyúló részeire rápattintással rögzíthető, nincs szükség mechanikus kötőelemek (szögecsek, csavarok) alkalmazására, egyszerű a szerelés, könnyen létrejöhetnek a hőmozgások, és a panel megjelenése esztétikailag is kedvező. Ezzel szemben hátrányos az, hogy sem a légzárás nem valósul meg, sem a csatlakozó részek közötti vízelvezetés nincs megnyugtatóan megoldva. Nehézkes emellett a függőleges és vízszintes bordák egymáshoz való kapcsolata, továbbá az, hogy a falváztartóhoz való rögzítés mind a falváztartó elhelyezésének, mind pedig a falpaneloknak igen nagy geometriai pontosságát kívánja meg. Vitatható emellett a falpanel tűzállósága is. A megoldás továbbfejlesztett változatánál a homlokzat látható oldalán a bordarács nem jelenik meg, mivel az kapcsolódik az épület falváztartó rendszeréhez, míg a kemény műanyag burkolatú panelok a bordarácson kívül helyezkednek el, és széleik mentén a bordarács belsejébe bepattintható rögzítő lécekkel rendelkeznek. A továbbfejlesztett változat előnyei és hátrányai megegyeznek az eredeti szerkezetével. Mindkét megoldás bonyolult és költséges, és nagyobb mértékű elterjedése már csak ezért sem várható. A találmány célja olyan többcélú falszerkezet kifejlesztése, amely a bemutatott ismert megoldásoknál egyszerűbb és olcsóbb, megőrzi a szendvicspanelok gyártási és szerelési előnyeit, amellett az elemek önhordóak és kötőelemek nélkül állíthatók össze, sőt szerkezeti kialakításuk következtében lehetőséget nyújtanak a szétszedésre és az ismételt fölhasználásra is. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy elvileg ugyanolyan szerkezeti fölépítésű falszerkezet segítségével épületek külső térhatárolására és belső térosztására alkalmas falszerkezetet lehet előállítani, amennyiben azokat egymás melletti és esetleg egymás fölötti panelcsoportokból ügy alakítjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
