179330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin forráspont-tartományú szénhidrogénnek katalitikus reformálására
nagy aktivitásra, mivei itt a főreakció a naftének átalakítása aromás szénhidrogénekké. A találmány szerinti eljárást közelebbről az ábrával szemléltetjük, anélkül, hogy a találmány oltalmi körét erre korlátoznánk. A berendezés különféle tartozékait, amelyek a találmány szerinti gondolat teljes megértéséhez nem szükségesek, az ábrán nem tüntetjük fel, vagy számukat csökkentjük. Az ábra egy négy-reakciózónából álló, függőlegesen egymás felett elhelyezett 1 reaktorrendszer vázlatos folyamatábrája. Amint az ábrából látható, a 17 reakciózóna tartalmazza a legtöbb katalizátorszemcsét, míg az 5 reakciózóna a legkevesebbet. A katalizátorszemcsék térfogati eloszlása az egyes zónákban a következő: a legfelső 17 zóna kb. 50,0 térf.%, a 13 zóna kb. 25,0 térf.%, a 9 zóna kb. 15,0 térf.% és az 5 zóna kb. 10,0 térf.% katalizátort tartalmaz. A friss vagy regenerált katalizátorszemcséket a 22 vezetéken és a 23 katalizátorbevezető-nyíláson vezetjük a rendszerbe. A katalizátorszemcsék a gravitáció határa alatt lefelé áramlanak a 17 zónán keresztül, be a 13 zónába. Hasonlóképpen áramlanak át a katalizátorszemcsék a 13 reakciózónán, és innen a 9 zónába jutnak, amelyből a legutolsó 5 reakciózónába áramlanak. A dezaktiválódott katalizátorszemcséket a rendszerből a 24 kivezetô-nyüàson és a 25 vezetéken távolítjuk el, majd megfelelő regeneráló berendezésbe vezetjük. A friss alapanyagot a 2 vezetéken bevezetve a rendszerbe egy magasabb hőmérsékletű árammal szemben hőcserének vetjük alá, majd a 3 alapanyag-fütőkészülékbe vezetjük. Az így felhevített alapanyagot az 5 reakciózóna katalizátorágyának bevezető-nyílásánál szükséges hőmérsékleten a 4 vezetéken át bevezetjük a zónába. Az 5 zónából távozó terméket a reakciók endoterm jellegének megfelelő csökkent hőmérsékleten a 6 vezetéken át a 7 közbeeső fűtőkészülékbe vezetjük. A nafténeknek kb. 80,0—90,%-a dehidrogéneződött aromásokká, emellett egyidejűleg elegendő hidrogén képződött ahhoz, hogy a következő reakciózónákban a reakciókat eredményesen elvégezzük. Az 5 zónából a 7 fűtőkészülékben felhevített termék a 8 vezetéken a 9 első közbeeső zónába jut, hasonlóképpen a 9 zóna távozó terméke a 10 vezetéken all fűtőkészülékbe, s innen felhevítve a 12 vezetéken a második közbeeső 13 zónába. A 13 zónából távozó terméket a 14 vezetéken a zónák közötti 15 fűtőkészülékbe, majd a felhevített anyagot a 16 vezetéken át a legfelső 17 reakciózónába vezetjük. Az összes végterméket a 18 vezetéken távolítjuk el, majd miután hőcseréhez hasznosítottuk, bevezetjük egy megfelelő kondenzátorba (az ábrán nem látható), ahol a hőmérsékletét kb. 15,6-60 °C-ra csökkentjük. A kondenzált anyagot ezután a 19 szeparátorba vezetjük, ahonnan az általában folyékony terméket a 21 vezetéken távolítjuk el. Egy hidrogénben dús gőzfázist, amely kevés könnyű paraffinszénhidrogént és kisebb mennyiségű butánt és pentánt tartalmaz, a 20 vezetéken távolítunk el, és megfelelő hidrogénkoncentráló berendezésbe vezetjük. A termelt hidrogén igen jól alkalmazható különféle hidrogénfelhasználó eljárásokhoz. 9 A találmány szerinti eljárással szénhidrogén-alapanyagok katalitikus reformálását többlépcsős rendszerben végezzük, ahol a katalizátor a gravitáció hatása alatt lefelé áramlik a rendszer valamennyi reakciózónáján keresztül, anélkül, hogy az előállítani kívánt, általában folyékony távozó terméktől elválasztott, hidrogénben dús gőzfázis egy részét visszacirkuláltatnánk, vagy külső forrásból hidrogént vezetnénk be. 10 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás benzin forráspont-tartományú szénhidrogének katalitikus reformálására többlépcsős reaktorrendszerben, ahol — a katalizátorszemcsék a gravitáció hatására valamennyi reakciózónán keresztül lefelé áramlanak, — a katalizátorszemcséket egyik reakciózónából, az utána következő reakciózónába átvezetjük, — a dezaktiválódott katalizátorszemcséket az utolsó reakciózóna alsó részén a rendszerből eltávolíljuk, — friss vagy regenerált katalizátorszemcséket vezetünk be a rendszer első reakciózónájának felső részén, azzal jellemezve, hogy — a szénhidrogéneket az utolsó reakciózónában, - amelyen át a dezaktiválódott katalizátorszemcséket eltávolítjuk a rendszerből — 371 és 549 °C közötti hőmérsékleten, 4,4 és 69,0 atm. közötti nyomáson és 0,2-10,0/óra folyadék-térsebesség mellett katalitikusán reformáljuk, — az utolsó reakciózónából távozó terméket legalább egy közbeeső reakciózónában 371 és 549 °C közötti hőmérsékleten, 4,4 és 69,0 atm. közötti nyomáson, 0,2—10,0/óra folyadék-térsebesség és 1,0 : 1,0-10,0 :1,0 hidrogén : szénhidrogén mólarány mellett katalitikusán reformáljuk, — a közbeeső zónából távozó terméket az első reakciózónában - amelyen át friss vagy regenerált katalizátorszemcséket vezetünk a rendszerbe — 371 és 549 °C közötti hőmérsékleten, 4,4 és 69,0 atm. közötti nyomáson, 0,2-10,0/óra folyadék-térsebesség és 1,0:1,0—10,0:1,0 hidrogén : szénhidrogén mólarány mellett katalitikusán reformáljuk, — az első reakciózónából távozó anyagból lényegében folyékony, katalitikusán reformált terméket különítünk el, és az első reakciózónában a katalitikus reformálást az összes katalizátor 35-60 tf.%-nyi, és az utolsó reakciózónában 5—30 tf.%-nyi mennyiségével végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy legalább három reakciózónából álló többlépcsős rendszert alkalmazunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a rendszerben lévő összes katalizátornak 40-60 tí.%-nyi mennyiségét az első reakciózónában, 20-40 tf.%-nyi mennyiségét a közbülső reakciózónában és 10-30 tf.%-nyi mennyiségét az utolsó reakciózónában alkalmazzuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy négy reakciózónából álló többlépcsős rendszert alkalmazunk. S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
