179283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szójafehérje-koncentrátum előállítására

3 179283 4 kesertelenítik, majd proteolítikus és amilolitikus en­zimekkel, így papainnal, fícinnel, bromelinnel és Ba­cillus subtilis eredetű enzimekkel rövid ideig kezelik. Az eljárás nagy beruházást és bonyolult nagynyomá­sú berendezést igényel A nyert termék nagy meny­­nyiségű fehérjét tartalmaz, szerkezeti anyagot azon­ban nem. így nem rendelkezik a koncentrátumok előnyös zsír- és vízmegkötő tulajdonságával. Ugyancsak enzimes hidrolízissel állítanak elő szójából fehéijeizolátumot és fehérjeoldatot a 2 032 490 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerint. A korábban említett hátrányok így sem szüntethetők meg, sőt a híg ol­datban hosszú ideig végzett enzimes kezelés során a szójafehéijék nem kívánt mértékben elbomlanak és antigén hatású oldható polipeptidek is képződnek. A felsorolt eljárások hiányosságai kiküszöbölhe­tők a találmány szerinti eljárással, amelynek terméke rendelkezik az előbbiekben megadott termékek elő­nyös tulajdonságaival, de amely mentes az említett hátrányoktól. Az extrakciót ismert módon hexánnal végzik. Iro­dalom: Telegdy Kovács L.—Holló J. „Élelmezési ipa­rok” II. köt. Technológia 592. old. Tankönyvkiadó, Bp. 1952. A találmány szerint az extrahált szójaliszt vagy szójadara vagy a lehántolt és adott esetben zsírtala­nított szójabab fehérjeinek enzimes hidrolízisét oly módon végezzük, hogy a fehérjéket a vázanyag je­lenlétében, a kiindulási anyag 10—40 súly%-os, elő­nyösen 20 súly%-os, 7-7,5 pH-jú, előnyösen 7,3 pH-jú vizes szuszpenziójában hidtolizáljuk 30—50 C- on, előnyösen 40 °C-on 5—30 percig, előnyösen 15 percig mikroorganizmusok által előállított neutrá­lis proteáz enzimmel, majd a hidrolízátumot a rost­anyagra kicsapjuk, az enzimet - előnyösen 2-5 percig tartó legalább 80 °C-os hőkezeléssel — inakti­váljuk, a kapott szilárd terméket elkülönítjük és mossuk, majd kívánt esetben újra szuszpendáljuk, és kívánt esetben a szuszpenzió pH-ját a termék fel­­használása szempontjából optimális értékre állítjuk be, végül a kapott terméket megszárítjuk. A találmány alapja az a felismerés, hogy a szójában levő nem kívánatos anyagok szelektíven lebonthatók és eltávolíthat ók, ha az enzimatikus bontást mikroorganizmusok által előállított semle­ges proteázokkal végezzük az előbb említett kö­rülmények között. Ily módon elkerülhető a fehér­jék túlbontását eredményező lúgos extrakció. Megfi­gyeltük ugyanis, hogy az említett enzimek a hidrolí­zis során más helyen bontják meg a fehéijéket, mint a fehérjék emésztésében az élő szervezetben közre­működő tripszin. A találmány szerinti eljárás körülményei között az eredeti globulin struktúrában a molekula belsejében helyet foglaló aromás amino­­sav-tartalmú fehérjék a hidrolízis során felszínre ke­rülnek és elbomlanak. Ezek a keserű ízt okozó anya­gok vizes mosással könnyen eltávolítható bomláster­mékekké alakulnak át. Az eljárás körülményei között a hasznos fehérjék viszonylag csekély mértékben bomlanak le, ami a felhasználás szem­pontjából még nem hátrányos, sőt kifejezetten elő­nyös. A hasznos fehérjék ugyanis mintegy előemész­tődnek, a tripszin által könnyebben bonthatók lesz­nek. Megfigyelésünk szerint a nem kívánatos trip­­szin-inhibitor fehérjék is elbomlanak az eljárás során. A hidrolízishez előnyösen pronáz enzimet haszná­lunk. Azt találtuk ugyanis, hogy ez az enzim a fenti körülmények között főként aromás aminosavakat és leucint szabadít fel, ami a nem kívánatos fehérjék eltávolítása és a hasznos fehérjék előbontása szem­pontjából igen előnyös. Mint említettük, kiindulási anyagként extrahált szójalisztet, vagy szójadarát vagy lehántolt és adott esetben zsírtalanított szójababot használunk. Célsze­rűen nedves őrléssel 50-150 mikron szemcseméretű­re aprított szójadarát használunk kiindulási anyag­ként. A kiindulási anyagból vízzel szuszpenziót készítünk oly módon, hogy azt célszerűen 1 :3 és 1 :10 közötti arányban, előnyösen 1 :5 arányban keverjük össze vízzel. A szuszpenziót 30-50 °C-ra, előnyösen 40 °C-ra melegítjük fel és pH-ját 7,0 és 7,5 közé, előnyösen 7,3-re állítjuk be. A pH beállításához valamilyen szervetlen bázist, például ammóniumhidroxidot, nátriumhidroxidot, nátriumhidrokarbonátot, kalci­­umhidroxidot vagy magnéziumhidroxidot haszná­lunk. Célszerűen valamely alkálifém- vagy alkáliföld­­fém-hidroxidot használunk a pH beállításához. A szuszpenzióhoz kívánt esetben a termék zsír­tartalmának megóvására valamilyen antioxidánst, például butilhidroxitoluolt (BHT), vagy Anox 20-at, a fehérjék megóvására (a mikroorganizmusoktól való megvédésre) és egyben a közeg pH-jának biztosítá­sára nátriumszulfitot adunk. Ezután a szuszpenzióhoz annak fehérje-tartalmára számítva 0,1—10%, előnyösen 2% enzimet adunk. Mint említettük, előnyösen pronázt használunk en­zimként. A hidrolízist 30-50 °C-on, előnyösen 40°C-on 5-30 percig, előnyösen 15 percig folytatjuk, miköz­ben a fenti pH tartására szükség esetén egy bázist adagolunk a reakcióelegybe. Ez alatt az idő alatt a reakcióelegy viszkozitása számottevő mértékben, a kiindulási érték mintegy 1/3—1/4 részére csökken. Eközben a fehérjék a-amino-nitrogén-tartalma a kiin­dulási érték 3-szorosára növekedik. A reakció körülményeit célszerűen éppen az a-amino-nitro­­gén-tartalom növekedése szerint választjuk meg. Elő­­kísérletben meghatározzuk, hogy egy adott enzim­koncentráció és hőmérséklet mellett mennyi idő alatt növekszik 3-szorosára az a-amino-nitrogén-tar­­talom. Ennyi ideig végezzük azután az üzemi hidrolízist. Az a-amino-nitrogén-tartalmat Volnsky módszerével mérjük az a-aminosavak ninhidrinnel al­kotott vegyületeinek fotometriás úton való meghatá­rozásával. Az a-amino-nitrogén-tartalom meghatáro­zása igen jó indikációnak bizonyult, mert azt tapasz­taltuk, hogy ha ez az érték a kiindulási érték 3-szo­­rosáia nő, akkor a vízoldható fehérje-tartalom 80-85%-ot ér el, ugyanakkor azonban a fehérjék átlagos molekulasúlya 10 ezer fölött marad. Nem kívánatos ugyanis, hogy ennél kisebb molekulasúlyú fehérjék képződéséig folytatódjék az enzimatikus hidrolízis, mert akkor nehezen feldolgozható termé­kek, illetve antigén hatású nem kívánatos anyagok képződnek. A reakcióidő elteltével a szuszpenzióhoz valami­lyen savat, előnyösen sósavat vagy foszforsavat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 53 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents