179280. lajstromszámú szabadalom • Rizskultúrában Pyricularia oryzeae-val szemben alkalmazható készítmény és eljárás N,N'N''-trimetil tritioizocianurát előállítására
5 179280 6 Fungiddek, például 1. szerves ón-vegyületek, például trifenil-ón-hidroxid és trifenil-ón-acetát, 2. alkilén-bisztiokarbamátok, például cink-etilén-bisz-ditiokarbamát és mangán-etilén-biszditiokarbamát, 3. továbbá 2,4-dinitro-6-(2-oktil)-fenil-krotonát, l-[bisz(dimetil-amino)foszforil]-3-fenil-5-amino--1,2,4 -1 r iazol, 6-metil-kinoxalin-2,3-ditiokarbonát, l,4-ditioantrakinon-2,3-dikarbonitril, N-(triklórmetil-tio-ftálimid, N-(trildórmetil-tio)-tetrahidroftálimid, N-(l, 1,2,2-tetraklór-etil-tio)-tetrahidroftálimid, N-(diklór-fluor-metil-tio)-N-fenil-N’-dimetil-szulfonil-diamid és tetraklór-izoftálsavnitril. A találmány szerinti készítmény felhasznált menynyisége a gyakorlati alkalmazás során többek között a választott hatóanyagtól, a készítmény alakjától, a gombafertőzéssel szemben megvédendő növény fajtájától, a leküzdendő gomba típusától, a növény állapotától és az időjárási viszonyoktól függ. Jó eredményeket általában olyan mennyiséggel érünk el, amely hektáronként 100—800 g hatóanyagnak felel meg. Az N,N’,N”-trimetil-tritioizocianurátot a fentiekben említett Izv. Akad. Nauk. SSSR című folyóiratban szereplő cikkben leírt módon állíthatjuk elő metil-izotiocianát trimerizálásával. Eszerint a trimerizálást trietil-amin és valamely epoxid, például etilén-oxid, vagy propilén-oxid jelenlétében végzik, zárt csőben, 90 °C hőmérsékleten. Ily módon a terméket 4 órán át tartó reagáltatás után 70%-os kitermeléssel kapják. Ha ezt a reakciót gyakorlati célra megfelelőbb körülmények között, azaz 1 atmoszféra nyomáson és körülbelül 20 °C hőmérsékleten végzik, kielégítő konverziót csak körülbelül 24 órán át történő reagáltatás után érnek el. Azt tapasztaltuk, hogy az említett trimerizálás sokkal gyorsabban és gazdaságosabban valósítható meg nátrium-hidrid katalizátor jelenlétében, valamely dipoláros szerves oldószerben. Oldószerként előnyösen dimetil-szulfoxidot alkalmazunk. Ilyen körülmények között fél óránál rövidebb idő alatt megfelelő módon végbemegy a kívánt N,N>,N”-trimetil-tritioizocianuráttá való alakulás. Az N,N,,N”-trimetil-2-imino-ditioizocianurát új vegyület, és ugyanolyan módon állítható elő, mint a hasonló vegyületek, így például N,N’,N”-trimetil-tritioizocianurátból ammóniával. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákkal szemléltetjük. 1. példa N, N9 ,N”-T rimetil-tritioizocianurát előállítása 60 g metil-izotiocianát, 80 ml dimetil-szulfoxid és 15 ml trietil-amin elegyét 70 °C hőmérsékletre melegítjük. Keverés közben hozzáadunk 1 g, paraffinolajjal készített, 55%-os nátrium-hidrid-diszperziót, a reakcióelegy hőmérséklete 112 °C-ra emelkedik. 120 °C hőmérsékletre való melegítés után további O, 4 g nátrium-hidrid-diszperziót adunk a reakcióelegyhez, majd 5 perc múlva újra 0,2mennyiséget. A reakcióelegyet 10 percen át 120 C hőmérsékleten keverjük, majd lehűtjük. Ezután hozzáadunk 200 ml metanolt, majd 500 ml vizet, a kivált csapadékot leszívatjuk, és metanollal mossuk. 40,8 g N,N’,N”-trimetil-tritioizocianurátot kapunk, amelynek olvadáspontja 164-165,5 °C. 2. példa N,N’,N”-Trimetil-2-imino-ditioizocianurát előállítása 250 ml acetonitrilhez keverés közben részletekben hozzáadunk 9 g N,N’,N”-trimetil- tritioizocianurátot, és az oldaton ammóniát vezetünk keresztül. Az N,N’,N”-trimetil-tritioizocianurát teljes mennyiségének beadagolása után az ammónia keresztülvezetését további 15 percen át folytatjuk. A teljes reagáltatást szobahőmérsékleten végezzük. A reakcióelegyet ezután 3 órán át állni hagyjuk, majd leszűrjük, és a szűrletet szárazra pároljuk. A kapott nyers N,N’,N”-trimetil-2-imino-ditioizocianurátot oly módon tisztítjuk, hogy metilén-kloridban feloldjuk és oszlopon kromatografáljuk. A metilén-klorid szolgál oldószerként, az eluens aceton. Metanolból végzett átkristályosítás után 1,9 g tiszta N,N’,N”-trimetil-2- -imino- ditioizocianurátot kapunk, melynek olvadáspontja 150 °C. A találmány szerinti készítmények hatását az alábbi kísérletekkel szemléltetjük. 3. példa Az 1 és 2. példában szereplő vegyületeket készítményekké alakíthatjuk oly módon, hogy vízben szuszpendáljuk őket valamely diszpergálószer, például ligninszulfonát és/vagy nedvesítőszerek, így naftalinszulfonát, alkil-szulfát, alkil-benzolszulfonát, alkil-poli(oxi-eti!én) vagy alkil-aril-poli(oxi-etilén) jelenlétében vagy pedig valamely vízzel nem elegyedő oldószerben, például xilolban való feloldás után vízben emulgáljuk őket valamely emulgeátoi, például poli(oxi-etilén)-csoportokkal módosított ricinusolaj vagy valamely alkil-aril-polioxietilén jelenlétében. Az így előállított készítményekkel kezeljük a Pyricularja ojyzae-val szemben megvédendő növényeket oly módon, hogy körülbelül 10 cm magas, 1 m2 területű parcellákba ültetett, fiatal rizsnövényeket bepermet ízünk a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó, különböző koncentrációjú vizes szuszpenziókkal. Ezután az így kezelt növényeket megfertőzzük Pyricularia oryzae-val, a növényeket bepermetezzük a Pyricularia oryzae milliliterenként 20 000-50 000 spórát tartalmazó vizes szuszpenziójával. Ezt követően a növényeket oly módon inkubáljuk, hogy az inkubációs hőmérséklet éjszakánként körülbelül 10- °C és nappalonként körülbelül 30 °C, és a levegő nedvességtartalmát is 60 és 100% között változtatjuk. Az inkubílást körülbelül 70 órán át folytatjuk. Ezeket a körülményeket úgy érjük el, hogy a növényeket melegházba helyezzük. A kezeléseket 8, 29 és 36 nap múlva megismételjük. 44 nap múlva megismételjük a 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
