179273. lajstromszámú szabadalom • Úszótest szabályozó szerv
7 179273 8 elválasztó szervek, pl. huzalok úlján alsó fogadó térre és fölső légtelenítő térre van elkülönítve, az úszótest pedig nyugalmi állapotában az elválasztó szerveken, pl. huzalokon támaszkodik. Az úszó ház fogadó tere legalább egy bevezető csonkot, járulékos úszótesttel bíró, előnyösen automatikus működésű szintkapcsolót, valamint a folyékony közeg eltávozására alkalmas túlfolyó csonkot tartalmaz. A légtelenítő tér a kibocsátó nyílás kerületéhez illeszkedő, az úszótest számára a kibocsátó nyílástól kiindulóan bővülő méretű konkáv kúppalást alakú kibocsátó ülékkel van ellátva. A találmány szerinti szabályozó szerelvény legfőbb előnye, hogy megtartja az úszótestes légtelenítő szerelvények szerkezeti egyszerűségét, kiküszöböli azonban az ismert megoldások működési bizonytalanságait. Az eddigi tapasztalatok szerint a szerelvény maximális megbízhatósággal dolgozik bármilyen folyadékot szállító vezetékrendszer esetében, függetlenül attól, hogy az milyen jellegű és méretű lebegtetett vagy úsztatott szennyeződést tartalmaz. Működésének biztonsága elsősorban annak köszönhető, hogy a szerelvény záró elemét maga az úszótest alkotja, amely nem tűszerű módon működik, hanem igen nagy felületen hozza létre a zárást. A szennyeződésekkel szembeni érzéketlenség annak tudható be, hogy a gázzal töltött puha labdaként kialakított úszótest a mindenkori kibocsátó lilékhez könnyen idomul, és így minden esetben tökéletes zárást tud létrehozni. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra egy központi fűtőberendezés légtelenítő szerelvényét mutatja hosszmetszetben, a 2. ábra az 1. ábrán látható szerelvény kibocsátó üléke az úszóház belső tere felé nézve, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—III síkok mentén vett metszet, illetve nézet, a 4. ábra egy csatornahálózatba beépített visszaduzzadást gátló szerelvény vázlatos hosszmetszete, az 5. ábra egy szennyvíz visszaduzzadást gátló szerelvény hosszmetszete, a 6. ábra ugyanennek felülnézete és részben metszete, a 7. ábra egy túlfolyásgátló szerelvény vázlatos hosszmetszete. Az 1. ábrán látható légtelenítő szerelvény központi fűtőberendezéseknél alkalmazhat* Az 1 úszótest gázzal töltött gömb alakú héj, ami pl. lágy PVC-ből, szilikon gumiból vagy más alkalmas anyagból alakítható ki. Lényege, hogy az la határoló fala alkalmazkodni tud a vezetékrendszerben áramló folyékony közeg tulajdonságaihoz, így mindenekelőtt ellenáll a folyadék esetleges savas vagy lúgos kémhatású alkotó részeinek. Az 1 úszótest a 2 úszó ház 2a belső terében helyezkedik el, saját lb belső terében pedig a 2 úszó ház 2a belső terében levő nyomással azonos nyomású gáz, pl. levegő foglal helyet. A szerelvény az 1. ábrán föl nem tüntetett csővezetékrendszerhez a 4 bevezető csonkon keresztül kapcsolódik. Víz hőhordozó közeggel működő központi fűtési hálózat esetén pl. a 4 bevezető csonkon keresztül jut a hőhordozó közeg szerepét betöltő víz a 2a belső térbe. A gáztöltésű 1 úszótestet a beáramló víz megemeli, és fölfelé kényszeríti mindaddig, amíg az el nem éri a 3 kibocsátó üléket. A puha labdaként kialakított 1 úszótest a 3 kibocsátó üléket elérve úgy deformálódik, hogy azt lezáija, és így a 31 kibocsátó nyíláson keresztül a 2a belső térből folyadék nem tud eltávozni. Az 1 úszótest la határoló fala nagy felületen illeszkedik a 3 kibocsátó lilékhez, és így a lokális szennyeződések a tökéletes zárást nem befolyásolják. Az 1 úszótest la határoló falának természetesen nem csupán könnyen deformálódónak, hanem rugalmasnak is kell lennie, hogy az alakváltozást kiváltó erő megszűntekor újból fölvehesse eredeti alakját. Annak érdekében, hogy az üzem közben fölhalmozódó levegő a vezetékrendszerből - éppen a szabályozó szerven keresztül — el tudjon távozni, a 3 kibocsátó üléknek a 2 úszó ház 2a belső tere felé néző felületét a 2. és 3. ábrán föltüntetett módon célszerű kialakítani. Ennek értelmében a 31 kibocsátó nyílásból a 32 radiális hornyok vannak kiágaztatva, amelyek mélysége és előnyösen szélességi mérete is a 31 kibocsátó nyitástól kiindulóan csökkenő méretű. A 32 radiális hornyoknak olyan vékonyaknak kell lenniök, hogy az 1 úszótest la határoló fala annak kontúrját már ne tudja követni. így ugyanis megengedi a levegő eltávozását a 2 úszó ház 2a belső teréből akkor is, ha a folyadéknyomás az 1 úszótestet a 3 kibocsátó ülékhez juttatta. Még nagyobb szerepük van a 32 radiális hornyoknak olyan esetben, ha a 2a belső térből a folyadék valami miatt elfogy, és csupán a belső levegő nyomása szorítja az 1 úszótestet a 3 kibocsátó ülékre. Ha ez a belső nyomás számottevően meghaladja a külső környezeti nyomást, akkor az 1 úszótest saját súlya ellenére is „függve marad” a 3 kibocsátó üléken. A 32 radiális hornyok ilyenkor segítik kiegyenlítődni a nyomáskülönbséget a 2a belsőtér és a külső környezet között. Az 1 úszótest ezért le tud válni a 3 kibocsátó ülékről, és lehetővé válik, hogy a vezetékrendszerből a fölösleges levegő a 31 kibocsátó nyíláson keresztül eltávozzék. A légtelenítő szerelvény egy másik lehetséges kiviteli alakja látható a 4. ábrán. Ez a megoldás csatornahálózatok visszaduzzadásának meggátlására alkalmas. A 2 úszó ház 2a belső terében ezúttal is gázzal töltött gömb alakú 1 úszótest foglal helyet. Az 1 úszótest a 4 bevezető csonkon keresztül a 2a belső térbe érkező folyadék felhajtó erőinek hatására fölemelkedik, az 1 úszótestet hozzászorítja a 3 kibocsátó ülékhez, amely a 31 kibocsátó nyílástól kiinduló kúppalást alakú test. A 4 bevezető csonkon keresztül visszaáramló folyadék, pl. csapadékvíz károsító hatásától ily módon a szerelvény mentesíti a 31 kibocsátó nyíláson túl elhelyezkedő megvédendő berendezéseket. Egyéb" ként normális esetben a folyadék, épület» szennyvize a 31 kibocsátó nyíláson keresztül éricenk a 2 úszó házba, majd folytatja útját a 4 bevezető csonkon keresztül az elvezető csatornahálózatba. 5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
