179263. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázszivárgás kimutatására, elsősorban földalatti gázvezetékeknél
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179263 Bejelentés napja: 1978. XI. 30 (OA-613) Nemzetközi osztály ozás: NSZO3 G ni M 3/16. G 01 N 27/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. I. 28. Megjelent: 1983. XII. 30. f Szabadalmi Tár. Feltalálók: Szabadalmas: Kriegler János vegyészmérnök, Toperczer Ferenc üzemmérnök, Budipest Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet Százhalombatta Berendezés gázszivárgás kimutatására, elsősorban földalatti gázvezetékeknél 1 A találmány tárgya olyan berendezés, amelynek segítségével kimutatható levegőben levő kis mennyiségű gázszennyezés. Különösen földalatti gázvezetékek fölött gázszivárgás kimutatására lehet előnyösen alkalmazni a javasolt berendezést. 5 Ismeretes, hogy a földalatti gázvezetékekből kiszivárgó városigáz vagy földgáz sűrűsége kisebb, mint a levegő sűrűsége, ezért a föld felszíne felé áramlik. A kiszivárgott gázt a talaj felszíne mentén az útburkolat repedésein vagy a kövezet melletti zöld sávban 10 megfelelő berendezésekkel ki lehet mutatni. A gázszivárgás kimutatására szolgáló ismert berendezések egyik igen elteijedt típusa a lángionizációs detektor. Az ilyen elven működő berendezéseknél hidrogént égetnek el, és a hidrogénláng vezetőképes- 15 ségét mérik. A lángot tápláló levegő vagy hidrogén vezetékébe a vizsgált helyen mozgatott szőnyegszonda alatti térből elszívott levegőt vezetnek és ha ez a levegő gázzal szennyezett, akkor a szennyezés a hidrogén lángjának villamos vezetőképességét megvál- 20 toztatja. Ezt a változást regisztrálják és ebből következtetnek a gázszivárgás tényére. Ezeknél a berendezéseknél gondoskodni kell megfelelő mennyiségű hidrogén gázról, a szőnyegszonda alól elszívó gépről, például szivattyúról, továbbá a szőnyegszondától a 25 lángionizációs készülékhez vezető meglehetősen hosszú csővezetékről. A vázolt szerkezeti felépítésű berendezés nagy helyigényű és drága, mindezek mellett a berendezés használata során több zavaró, a mérést bizonytalanná és időben késleltetetté tevő 30 2 körülmény is fellép. Ilyen zavaró körülmény, hogy a szőnyegszonda alatti tér megszívása miatt a szőnyegszonda környezetéből levegő jut a szőnyegszonda alá és ez felhígítja az ott levő, gázzal szennyezett levegőt. További hátrányos körülményt képez a szőíyegszonda alatti teret és a lángionizációs készüléket összekötő vezeték. E meglehetősen hosszú csővezeték miatt csak bizonyos idő eltelte után érkezik a ángionizációs készülékhez a szennyezett gáz a ;zőnyegszonda alól, és így a gázszi'.árgás érzékelése a gázömlés helyére nem ad pontos információt. További hátránya a lángionizációs készülékeknek, hogy robbanásveszélyt jelentenek. A lángionizációs berendezések hiányosságainak így részét kiküszöbölik az újabban kifejlesztett, félvezetőket alkalmazó gázszivárgást jelző megoldá>ok. Ezeknél a megoldásoknál is elszívó szerkezettel szállítják a szőnyegszonda alatti térből a levegőt, lletve a gázzal szennyezett levegőt egy átmeneti térbe és ebbe a térbe olyan félvezetőt iktatnak,., unely az éghető gázok hatására megváltoztatja villanős vezetőképességét. így tehát a félvezető szolgál érzékelő gyanánt. Mint az ismertetésből kitűnik, a szőnyegszonda alatti tér és a félvezetőt befogadó ítmeneti tér közé gázt szállító eszköz, pl. nyomásfokozó gép vagy hasonló van iktatva, így nincs közvetlen kapcsolat az említett terek között. Az ilyen rendszerű megoldásoknál elmarad a 'ángionizációs detektor, valamint a hidrogén tárolására szolgáló tartály, illetve a hidrogén áramlását sza-179263
