179255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés egy vezetőérpáron való kétirányú információ átvitelre
MAGVAR NÉPKÖZTARSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179255 Bejelentés napja: 1979. V. 16. (MU—610) Nemzetközi osztályozás: |j G 01 V 1/22 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1981. XII. 28. { Szabadalmi Tár. ' . 0 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Balogh György okleveles villamosmérnök 30%, Csíkány László okleveles villa- Műszeripari Kutató Intézet, mos üzemmérnök 30%, Gyémánt György okleveles villamosmérnök 30%, Tóth Budapest, Sándor okleveles villamosmérnök 10%, Budapest Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő' Intézet, Százhalombatta Eljárás és elrendezés egy vezetőérpáron való kétirányú információ-átvitelre 1 Találmányunk tárgya mélyfúrási és termelésgeofiákai mérésekhez kapcsolódik. Ismeretes az a tény, hogy az ilyen mérések igen költségesek, ezért az elmúlt időkben számos megoldást dolgoztak ki azzal a céllal, hogy egy geofizikai mérési elrendezéssel 5 minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel a lehető legtöbb információt nyerjék a mérendő geofizikai objektumról. Ezért a mérőszondába egyszerre több mérőegységet helyeznek, és a lehető legegyszerűbb felépítésű — kis súlyú, nagy mecha- 10 nikai terhelést bíró, egyetlen vezetőérpárt tartalmazó - (szondafüggesztő) mérőkábelt alkalmaznak. A leírás szerinti találmány egy új univerzális módszert kínál a felszíni egység és a mérőszonda 15 közti kétirányú kommunikáció megvalósítására, az eljárást foganatosító elrendezésben a (szondafüggesztő) mérőkábel egyetlen vezetőérpáija nemcsak a mérőszonda tápfeszültség-ellátására és a mérendő jelek mérőszondából a felszíni egység felé való eljut- 20 tatására szolgál, hanem a felszíni egységben generált parancsimpulzusokat a mérőszonda felé továbbítja, lehetővé téve ezzel a szondaelektronika felszínről való távvezérlését. A találmány szerinti eljárást foganatosító elrende- 25 zés lényegében ismert feladatot old meg, és annak magyarázatához, hogy ezt milyen új eszközzel végzik, először néhány eddigi — technikai szintet képviselő — megoldásra fogunk az alábbiakban röviden hivatkozni. 30 2 A technikai szint elemzése során nem foglalkozunk konkrétan olyan eljárásokkal és berendezésekkel, amelyek csak azt tűzik ki célul, hogy valamely ismert információközlési módszerrel vagy több ilyen kombinálásával mérőszondától felszíni egység felé történő információtovábbítást valósítsunk meg. Ezen ismert megoldások alapvető jellemzője az, hogy a mérőszondába : helyezett tetszőleges elrendezés működése felépítéséből adódóan egyértelműen meghatározott és a felszínről nem befolyásolható. A tárgyi kör tehát — ebből adódóan a technikai szint elemzése is - így csak olyan eljárásra, illetve elrendezésre szűkül le, amely magában foglalja a mérőszondának felszínről való táwezérelhetőségét. Ilyen szempontból vizsgálva az egyik legegyszerűbb ismert elrendezést a 3905008 sorszámú „Sequential sampling telemetric apparatus” című amerikai találmányi leírás tárgyal. Az N számú mérőegységet tartalmazó elrendezés működésnek lényege, hogy egyetlen felszínről küldött parancsimpulzus a mérőszondába helyezett egységeknek egy előre meghatározott aktivitását indítja el. Pontosabban, az egymással speciálisan sorbakapcsolt mérőegységek egymás után aktivizálódnak úgy, hogy az első mérőegység a leküldött impulzus hatására aktivizálódik, meghatározott időre az információs kimenete a kábelre adja a jelet, majd megszabott idő után az aktivitás úgy fejeződik be, hogy maga a mérőegység generál impulzust, amely a láncban soron következő mérőegységet aktiválja, és 179255
